Élni akar

Azért jöttem e világra, hogy önmagam legyek
Tőled sem vártam egyebet
Csillag alakban napsütéses legelőket
Mezőket, fákat és egeket

Megérkezve kíváncsian, tettvágyóan
Minden tárgyban, emberben tiszta lehetőséget láttam
Játék és munka egyre megy
Csodálkozó expedíciós állapotban: élni akartam

Kölcsönösen ezt gondoltam Rólad
És a világunk összes lakójáról
Minden tárgyban magamat láttam
És a lehetőségek csodáját

Azt gondoltam, a társadalom belőlünk áll majd össze
Az értelem tiszta fényéből
És a magától értetődő közelségből
Az alapvető kapcsolódásból közöttünk

Úgyhogy ezen vagyok most
Emlékeztetem magam, hogy minden rendben
Ezt meg ezt a csatát megnyertük
Fellélegezhetünk, mert most szabadok vagyunk

Kihúzhatom a fejem a fájdalomburokból
Levehetem a szégyenleplet
Zsebkendőbe rejthetem a könnyeimet
Mert ezt meg ezt a csatát megnyertük

Büszkén lehetek az, aki vagyok
Ami nem pökhendi, hanem egyszerűen sugárzó büszkeség
Büszkeség ami elengedi magát, és
Gondtalanul, érdeklődőn továbbsétál az ég felé