Full text / Az egész

Contents / Tartalom

↧ In chronological order / Időrendben ↧

Welcome
Dedication
Lao Ce nyomán
A Fa és a Patak
Adela Bevan: Raw / Igazán
Láng
Jim Kacian: 1 haiku
Egymásba / The seed of life
Anyai áldás (egy álomból)
Last evening
Secret lift-off / Kék madár
Follow-up
Unibody
Meghívás / Invitation
Sima ima / A simple prayer
Rūmī: There is a field / Van egy mező
Ma
Fehér kócsag
Tuja
Álom
Szép leány
Holnap
This is the experience
Rev. Alan Jones: A Franciscan prayer / Uramisten
Rendben
Polaroid
Thay: In the garden of my heart / Szívem kertjében
Az egész
Art of Integration 2017
Message for when it is time
Window of opportunity — a song of trauma
Become wide
Szem
Szabadság
Minden teljesen az enyém
Közvetlen
Zöld hinta
Élet 101
Békés karácsonyt
Minden sok fényt
Kollázs (1)
Hiperhajlítás
Háromsoros
Invocation
Peace
Cauldron of emptiness
Courage for a peace accord
Stones / Kövek
Birds of the heart
Dance
I am peace / Békévé
At the crossroads
This doorway through the heart
Szeparáció
One-on-one 101
Heart
Focus (….) wider
Anna és Pál
Választás
Anya
Csalogány
Ártatlan
Szeretnek
Hogy önmagam lehessek
Beidegződések nélkül
Elmentem
Visszatértem
Voice
Me as my knife (1)
Me as a slab of ice, as a chestnut and as a small, white pebble
Hullámokban szabadok vagyunk
Me as my knife (2)
Courage
Szív
Együvé lenni
Fájdalomköntösben (a szóközökben)
To bear
Surrender
Az én anyám
Ideje
Libre.
Finomhangolom magam
A napsugár fia
Örömélet
Surpassing my skin
A will to live
Énekelek
Altató
Szabad
Álom
For Jesus / Jézusnak
Minden
A teljes életért
Ki?
Asclepius
Mellettem vagy
Együttérzés
Hála
Trust
Szabad-Élet-munka
Magányos Mosoly: Beavatás
Szeretnek (2)
“Loss is love”
Álmodom
Mágia
Árgyélus királyfi
Mi a helyzet?
How?
Answers
Golden Child / Kicsi Balázs
Accepted
Félkész
Presence (1)
Collage (2)
Presence / Jelenlét (2)
Right relationship collage 2019
Címtelen / vagy Gondtalan?
Békesség
Little pockets of sunshine
Kollázs (3) Pihenő
Religion — To reconnect
Jó ember / Good man
Figyelem
Démon
Jó ember vagyok
Imádság
Erdély
Tanelorn — töredék
Eljutni Tanelornba
Irgalom vére / Blood of mercy
Irgalmasság
I am free
Come to me (1)
Come to me (2)
3×3
Joy
Death
Really equal
Life is belonging
Light
Dark
Work
New moon
Fiastyúk
Őszi kecskécske
Mágikus világ
Jól van így
El
Minden van
30 lines
I can remember more now
Szeretlek Istenember
Salute
Pokol
Fehér lepke
Bizalom
Félek
Lótuszvirág
A talpas katona balladája
Hófehér szeretet
Felelősség
Ülni valakivel
Velemszületett minta
Balázs vagyok
Szeretlek Balázs
Privacy
This movement of now
Doubt
Father
Édesanyám keze mindig rajtam
Dolgom
Praktikum
Könnyedén
Egyvalaki
Rigmusok
Ünnep
Pillantások / Glimpses
Jelenlét (3)
Könnyű
Allow, allow
Mocsár
Helyzet
Egy kanál méz
Álomváros
Felhőtudatos ember
Unalom
Fear Process
Szűzanya
Valami megváltozott
Csend
Köszönöm
Lepkéink szárnyai
Boat
For O and A
Minden ugyanúgy a kedvesem
Come as you are
Édesapám illata
Projekcióköpeny
The Grateful Dead
Lajhár Legrand bölcsessége
Unacceptable
Be humble / Szerény legyél
Open = Fear
Félelem
És minden tiszta vér
Nem tudom
Black Sanctum
Prelude
Waves I.
Waves II.
Black is a warm colour
Closing my eyes
Who am I
Inner protest
Chess table
Waiting for the invitation
Ejaculation
A gentle flame in her eyes
Susceptible
Tropical waters
A clean slate
Csak a szeretet
Force majeure
Türelem
Kezdeti szeretet / Initial love
Liebe
Trap!
Föld öröm
Az ember egyszerűen létezik és örül
Egyedül
Dagály
Genézis I. (Előre)
Genézis II. (Hátra)
Genézis III. (Itt)
Türelem = nyugalom
Overwhelming love
Fények
Kapcsolat
Balatoni nemes lélek
Nyitott ablakok
Elbűvölő kedvesség
Voluptuous kindness
Dear secretly embraced you
Big blue love
Misplaced, nearly
Cordless
Ehelyt
Zárójelben
Melegség
Játékvár
Anya szavai
Life
Antikrisztus
Bizony itthon
Lepkelépés
Embernek
Kiválasztva
Elfogyott a hely
Tisztítótűz
Szeretem
Édesanyám kórházban
Ufonauták
Csendanya
Gyermekként
Igazság

Ismeretlen
Kedvesem
Ima
Exchanges
Careful, graceful commandment
Királyok és királynék
Egyelőre megíratlan vers: Hófehér Édesanyám
Jó titok
Mindent átsző a szeretet
Ko-modor
Egysoros • Haiku • Tanka
Love haikus
4 hours after passing
Boldog Édesanyám
Egyelőre megíratlan vers: Mindenben lakozó
Dícsérő szavak / Eulogy
Diána
Halálközeli üzenet (SMS)
Kedvesek
Három puszi
Béke
Sors
Idő
Harcosok
Remember
Kérés
Whatever it takes
Szövetség
Ösztön
Barna, fehér
Gyöngyök
Kurvaság / Malaise
Teljesség felé tartó gondolatok az egyedüllétről és együttlétről
Hétszer
Negyvenkettő
Nem tudom mekkora semmi
Lágyfehér iránytű
További haikuk
Megíratlan szöveg: Belső asztrológia
Megíratlan szöveg: Egy könnycsepp naplója
Harag
80 : 20
Szeretet
A könnyűnél is könnyebben
S • B • S • K
Nagyon szeret az Isten
Relentless love / Lankadatlan szeretet
Édes Istenem!
Végre vége
Pantheon
Test és ész
Test és szeretet
Feddhetetlen / Impeccable / Tadellos
Fiús lány (1)
Fiús lány (2)
Fertile, fragile
True hug
Jézus Szíve / Heart of Jesus
Kettős mérce
Subtle flowers
Életem
Tükröm, tükröm / Mirror, mirror
Először az illata
Sanity Circle
Umbilicals / Köldöki versikék
Wild potency 
Emberi sors
Istenem
Tudás
Egy tapasztalat integrációja
Motherly haikus / Anyai haikuk
Synonyms
Igaz áramlás / True flow
Fekete-fehér
Orkok
Beauty
Család és himnusz
Legnagyobb szeretet
Édesem
Tízenkét sor
Coming out (1)
Beltane accounts
Triangular and circular dream
Kapcs

Nagyon fontos
Szellemkutya
Enyém
Mondatok / Sentences
Kuplung / Clutch
I wonder!
Szívöröm
Öröm
Annyi szeretet van
Külső kapcsolat 2022
Szívcsakra dialógusok
Meg nem kezdett utazás
Ozora 2022
Jelen s jövő
Egyezség
Igazmondó juhász
Szimpla vers
Víz
Per aspera
Songbird
Emelkedik a mellkasod?
Visszautasítóidő
Ismerkedés, mesterséges határokkal
Sapiosexual
We are loved
Énekesmadár, furcsa születés
Songbird, a difficult birth
Madarak
Talán megfeleltem
Minden más
Relationship

Welcome

Dear friend!

This weblog is a creative outlet for me and a place to gather my writing, a story, a poem, an occasional photo or movie clip. A space for expression and sharing. An open, visible space to keep track of things, and to keep things going. I use Hungarian and English in the articles – one my mother tongue and the other the language that opened so many doors in life so far. Thank you for your kind attention and keep doing what you need to do.

Kedves barátom!

Ezen a webhelyen szeretném összegyűjteni amit írok. Olyan ez a felület, mint egy műhely, aminek nyitva az ajtaja: aki akar bejöhet köszönni és megnézni mi készül, nekem pedig talán több kedvem lesz fenntarthatóan egy pontra irányítani a figyelmem és létrehozni valamit. Köszi, hogy jössz. Érezd jól magad!

(2020-ban, hat év távlatából úgy tűnik, hogy érdemes volt. Köszönet az érdeklődőknek.)

Dedication

This work is dedicated to the people who — knowingly or unknowingly — help it to become what it is.

Azoknak ajánlom, akik segítik ezt az oldalt azzá tenni, ami.

my Mother — Édesanyám
my Father — Édesapám
my Family — a Családom

Jean Farrell
Juanjo Segura
Réka Fodor
Gergely Gyula Vainel
Csaba Hantos
Michael Harris
Lili Kovács
Eva Ursiny
Franz Rametsteiner
John Butler
Tamás Keresztes
Katalin Szeili
Márta Antal

my Friends — a Barátaim

Ákos Gerencsér
Balázs Bernát
Viktor Szalai
György Keresztes
Ákos Kaldenecker
Attila Vincze
Gyula Vainel
Csilla Horváth
Eszter Kovács
Zsuzsanna Benkő
Eszter Szabó
Tamás Falusi
Éva Schäfer-Varga
Zsolt Schäfer
and many more on the way — és sokan mások

my Teachers — Tanáraim

Ildikó Kroknayné Gönczi
Mihály Simon
Ákos Vörös
Vera Volni
Éva Keresztury
Csaba Sőti
Thomas Liska
Sonja Busch
Peter Köllerer
Irena Antolic
Stanislav Grof
Nienke Merbis
Sitara Blasco
Marc B. Aixalà
Josep Vila Tronchoni
Esperanza Lopez Corcuera
Paul McCormack
Cait Branigan
Diane Haug
Monika Wikman
Mireya Alejo Mercet
Kylea Taylor
Tav Sparks
Viktor Pestsov
Jasmina Hrapovic
Marina Stanton Neyra
Benjamin Smythe
Lisa Cairns
Oona Amore
Azuni El'aena Raphael
László Szabó

in memoriam — örök emlékezetül

Tóthné dr. Bakos Gizella
Rozália Somogyi (Mamaka)
Aladár Tóth

and many before me — és sokan mások


Also thank you and an honest salute to the creators of many illustrations on this webpage. Most of them are stunning art pieces in themselves, and this presentation is more an interplay of text and imagery, a true collage with them. To my knowledge, all photographs that do not originate from me are unrestricted in use and need no attribution. Most of them were downloaded from Unsplash, Rawpixel, Pexels and Wikimedia Commons.

Lao Ce nyomán

Értsd
Ami egyszerű: jó
innen ered minden erény
az Út ezzel igazít.
Maradj nyugodtan – bár ha köd lep.
Kutasd egy helyben alapod kincseit.

A Fa és a Patak

A Patak Mesélt, közelebb húzódott,
a Fa pedig remélt és végre tényleg élt!
A mese mélyült, az éj leszállt.
A Patak pedig egyszerre csak átfolyt a Fán!

Nem volt Fa vagy Patak többé,
nem volt mese, árnyék, táj –
Világ volt, Élet és Család.
Fának buborékból levelei,
Pataknak lombos hullámai:

Kettejüknek legeslegszebb álmai.

Adela Bevan: Raw / Igazán

Adela Bevan: Raw

Raw as the untamed sun
Raw as our broken hearts
Raw as a babies first cry
Raw as the soul with no protection
Raw as a motherless child
Raw as the victims of war
Raw as the town with no name
Raw as the teenagers room
Raw as the seed with no earth
Raw as the open wound
Raw as my love for you.

Fordításom: Igazán

Nyersen, mint a zabolázatlan nap
Remegésben, mint megszakadt szíveink
Élesen, mint az újszülött sikolya
Kitetten, mint a védtelen lélek
Megrekedve, mint az elanyátlanodott gyermek
Hidegen, mint háborúk halotta
Elfeledve, mint nevenincs városok
Kuszán, mint tizenévesek szobája
Ínségben, mint dús földet álmodó mag
Kiszolgáltatva, mint szélesre tárt seb
Tisztán és mélyen, akár a szerelmem irántad.

Láng

Labilis cseppekben sugárzó
Hamvain gazdagon virágzó
Törékeny ember mosolygott rám
Szivárványos fényburok mögül figyel
Vigyáz, nevet, sír, vár, él
Egyszerre kel ősz és tavasz
Ott ragadtam a változó évszakokban
Ki lakik e lángburokban?
Ki az, aki magáért sír?
Tánc
Hegy
Patak
Én is fürödtem benne
Sütkéreztem benne
És eloldódtam ebből a világból

Jim Kacian: 1 haiku

Jim Kacian: 1 haiku

clouds seen
through clouds
seen through

Fordításom:

felhőkön átsejlő
felhőkön át
tisztán látni

Egymásba / The seed of life

Egymásba

Szépséges, kitartó magot vetettünk el egymásba.
Vetett belénk az élet. Önmagába.
Magam adom – magom adom.

A mag nem kérdez, azonnal változik és változtat.
Rögtön kapcsolódik mert ez a természete.
A talaj éppen jó lesz, szeret, innen van a bizalmon, független.

Ha a föld nem is tudja magáról: termékeny.
A kéreg fellazul, a hajszálak, hajszálgyökerek már mélyre futottak
és megtörtént a változás.

A születés, a kisarjadás nagyon fájdalmas a mag és a föld számára is.
Az átalakulás megállíthatatlan és nem törődik semmivel amíg él,
mert a hiten innen van, a függésen innen.

A virág úgy képzeli, nem bújhat elő míg meg nem ered az eső,
az eső arra vár, hogy végre meglássa a virágot.
Mégis:

Az első csepp pontosan akkor hullik le amikor a virág kidugja a fejét.

Szinkronicitásban. Szerelemben. Teremtésben.
Az életfolyamban pontosan akkor van esély amikor kell.
Úgy ahogyan kell és annyiszor ahányszor szükség van rá.

The seed of life

We planted a beautiful, enduring seed into each other.
Life did, into itself.
I offer myself to you as a precious seed.

The seed does not ask, starts to change inside and outside.
Following his nature: instantly connects.
The soil must be good enough. He loves, because he is on this side of trust, he is independent.

The soil, may she be aware of it or not, is fertile.
The crust breaks, the strands of hair, the strands of roots run deep.
The change is already done.

Birth and sprouting is painful, both for the seed and the soil.
Change cannot be stopped and it does not care while it lives,
because it is on this side of belief and dependence.

The flower thinks it cannot sprout until the rain arrives,
and the rain waits until first seeing the flower.
And yet:

The first drop of rain falls in the very moment the flower first appears.

In synchronicity, in love, in creation.
The flow of life offers chances exactly when they are needed,
in the way they are needed and as many times as necessary.

Anyai áldás (egy álomból)

Kívánom élj boldogan
Kacsányi Balatonnal
És legyen meg mindened
Mit az élet megkíván
Kedves kis daliám

Last evening

Last evening was a rare one, with grey to purple to pink to blue on the sky, no ripples on the water but pure and mirror-like. Full moon rose in a red dress of passing clouds, then it turned into liquid gold.‎ There was an ever-present silence in the background. Each noise, even from far away filled this space and danced away. Everything touched, even the sky was really close. We were silently talking or just listening. Then I went home.

Secret lift-off / Kék madár

Secret lift-off

This flower is open
The Light-bird of the Heart rose up
And sings a song

Sattvic body
Sattvic space
A moment of grace

So fragile and shy the heart-bird
These moments so precious and rare
Here in our World

Kék madár

Kinyílt a virág, világ
Szívem könnyű, fénylő madara felrepült
És dalol

Szatvikus tér
Szatvikus test
Tiszta, finom kegyelem

Csendes
Súlytalan
És szabad vagy

Follow-up

I am inside and outside,
Weaving, infusing, transforming,
I just hope my body can keep up peacefully.

How many times have I done this before?
37 years and then blank in this one.
How come?

Please God be gentle with the fear.
Is God also my biological father in that sentence?
Trying to go back to slumber, to rest a bit more.

Unibody

The lake is utterly here
And I simply sit on the shore
And I simply sit on the shore
When I get thirsty I drink
When friends call me I go

Meghívás / Invitation

Ülj le mellém, rengeteg a hely / Sit with me my dear, there is a lot of space

Gyere, hadd simogassalak meg / Come, let me caress you

Az otthont belélegezni / The air is just full of home

Ez az igazság / This is it

Igazság / Truth is the truth

Mértékletesség / Temperance

Mértéktelenség / Intemperance

Cselekedj / Do more

Pihenj / Rest

Természetes fény / Illuminated heart

Természetéből fakadóan tiszta szív / Bottomless love

Jelenlét / Presence

Van idő / The problem is you think you have time

Csend / Stillness

Sima ima / A simple prayer

Oṃ amideva hrīḥ
Om praise to the infinite god
Om praise to the infinite self
Om dícsértessék a végtelen isten
Om dícsértessék az élet
Om praise to life

Rūmī: There is a field / Van egy mező

Jalāl ad-Dīn Muhammad Rūmī: There is a field

Out beyond ideas of wrongdoing
and rightdoing there is a field.
I’ll meet you there.
When the soul lies down in that grass
the world is too full to talk about.

Fordításom: Van egy mező

A jó és rossz képzetén túl
van egy mező,
ahol valóban találkozunk.
Amint lelkünk lepihen a füvén,
teljesebbé válik e világ bármilyen szónál vagy képnél.

Ma

A mai legszebb ölelésem egy tóparti fűzfával volt. Éreztem ahogy átáramlik a szívemen, amikor a fél mellkasommal és az arcommal odahajoltam és megálltunk egymás mellett.

Ma a legszentebb elhatározásom az volt, hogy legközelebb emlékezni fogok rá: a fiatal kapcsolat maradjon meg és gyümölcsözzön.

Ma a leghálásabb egy rózsa illatának voltam. Éreztem ahogy megenyhül minden a homlokomban és a fejemben.

Fehér kócsag

Fehér kócsag, fekete macska, kacsapár, szürke varjak,
acélkék, világoskék, bíbor, rózsaszín,
halak, fák, tenger és imák.
A sikló a köveken kövérebb, mint az előző években.

Tuja

A cinkék pont úgy fürdenek a tuja buja ágaiban,
ahogyan én fürödtem két órája a Balaton napmeleg,
zöld hullámaiban.
Ebbe a tujába villám is csapott már,
valószínűleg a Balatonba is.
Se a tuján nem látszik évek múltán, se a tavon.
Fürdőzés közben a cinkék úgy beszélgetnek egymással,
hogy behallatszik az írásomba.

Álom

Mi hallatszik be és mi hallatszik ki az álmainkból?
Tiszta, egyszerű átjáró a szavak, mozdulatok, lélegzetek között.
Megtalálni ezt a magától értetődő tisztaságot minden körülmények között.
Semmi többet nem tudok mondani.

Szép leány

Szép leány fehér nadrágos, gyönyörű feneke
Vörös rózsa földig hajoló csókja, csókja, csókja
Könnyű szerelmeskedés illata
És valamiért egyedül vagyok mindezzel
Ahogy a szomszédban lakó szép, fehér ruhás, magányos nő is

Nem tudom hogyan fogalmazzam meg hogy mennyire
Kereknek érzem ma
Magam

Talán én is színésznek megyek

Holnap

Néhány nap múltán a hasam egy masszőrlány szerető figyelmében lágyul majd el.

Azt követően néhány nappal újra kinyílik a szívem.

Betakarózom az égbolttal és ezt a levelet írom:

Dear J,

Have a good weekend!
I do have air today — it was a long time.
Thank God.

Much love,
Kingfisher

This is the experience

This is the experience
Don’t look further, there is not more than this
Just stay tender, all innocent, still
And please learn to see in your self
God’s name
Life and eternity

Rev. Alan Jones: A Franciscan prayer / Uramisten

Rev. Alan Jones: A Franciscan prayer

Oh my God, you are here
Oh my God, I am here
Oh my God, we are here

And always, always, always you love us
Always, always you love us

May the angels of God watch over you
May Mary and all the saints pray for you
And all those whose lives you touch

This moment and forever more
Amen

Fordításom: Uramisten

Uramisten, itt vagy
Uramisten, itt vagyok
Uramisten, itt vagyunk

És mindig, mindig, mindig szeretsz minket
Mindig, mindig szeretsz minket

Az Úr angyalai vigyázzanak rád
Mária és minden szent imádkozzon érted
És mindazok, akiknek megérinted az életét

Most és mindörökkön örökké
Amen

Rendben

Érzed már Kicsi Kincsem?
Ez mind az, a félelem is az.
Én is az vagyok, ahogyan vagyok.
Balázskám, te is az vagy.
Nincsen semmi baj! Minden rendben van.
Nagyokat lélegezz.

Polaroid

Szeretek polaroid képeket csinálni a mozdulataimmal,
a hangommal, a képzeletemmel.
Sétálni az erdőben és táncolni, míg végül, egyszer csak
megérintem a fűszálakat.
Tényleg tapintani. Úgy énekelni, hogy nem veszem észre
mikor kezdtem.
Úgy mosolyogni, hogy nem veszem észre mikor örültem.
Majd a sziklaszirtre kétely nélkül visszatérni.

Thay: In the garden of my heart / Szívem kertjében

Thich Nhat Hanh:

In the garden of my heart
the flowers of peace
bloom beautifully.

Fordításom:

Szívem kertjében
a békesség virágai
nyílnak gyönyörűen.

Az egész

Az öröm?
Ahogy jön magától.
A zsebkésemmel sétapálcát vágni és úgy sétálni.

Hogy jön magától?
Két szett csikung segített most
egyszerűen, alaposan az egész mindenséget érezni.

Nem mindig nagy öröm.

Nem romantikus.
Néha csak az segít, hogy “és mindig, mindig szeretsz minket”
és a barátok, a gyerekek, a macskák.

Art of Integration 2017

Contents

Prelude
A love letter
Message for when it is time
Window of opportunity – a song of trauma
Become wide


Prelude

I.

Sages say
all is well.

All is well.

I spent nine whole months in a womb.
I was madly in love.
I was deeply in love.
I know what ecstasy is.
I know what pain is.
I know that I want home.
I know that I feel little compared to who I am.
I know I don’t feel little enough.
I was with my mother in the big lake.
I was with my grandmother in the big lake, many times.
I have an uncle.
I know what nature is. I know what my nature is.
I felt grief.
I know what solitude is.
I know what disconnection is.
I know what connection is.

All is well.

It is all done. It is all full. It is all here.
Loss is love, figuring that out.
Deep loss, deep love.

All is well.

It was all settled a long time ago,
it was all settled in the first few cells
and even before.

I went to school.
I had friends.
I was afraid.
I was pushed.
I was aggressive.
I liked to sing.
I liked to move.
I liked to love.
I liked to be aggressive.
I knew nothing better.

I loved my friends.
We used stones for sport in the breaks,
we threw them at each other,
to practice dodging and to
exert force.

I do that on the mat now.
I do that in dance.
I do that with my relatives, my friends and with strangers,
and foremost with myself.

All is well.

I was clever.
I was trembling.
I was glowing.
I had a challenging relationship with air.

I love air now.
I love water, fire, earth and the sky.

I learned to love the hard way,
the soft way,
through fissure,
through rapture,
through nourishment,
through gifts,
through touch,
through whistling,
through jokes,
though movement
and through tales.
I learned it on my own skin.

All is well.

I know hatred.
I know you, in me.
I react.
I present.
I allow.
I resist.

All is well.

Prearranged, already done.
I embody impatience.
I embody all.
I fail, a lot.
I blame, a lot, contract.
I know guilt intimately.
I embody vastness.

I was in love six times.
I don’t know really, about six times.

All I lived through is full, it was done,
it is complete, it is at least as much a fact
as loss is a fact. It is vast.

I am incredibly lucky.

Through my eyes I have seen my mother trying to commit suicide,
through my heart I have seen much more.
It was on the same day as my first kiss and as my first breakup.
It was done and it is full.

I have seen rage.
I have seen my process, I felt a lot.

I know full rest. I know abundance.

I had birthdays!
I had my third birthday and I had a huge cake, two stories high.
I found it too little.

All is well.

My grandmother taught me how to whistle, how to ride a bike
and how to play badminton. What a stupid name, we call it featherball.

I can remember lying on my bed, watching the patterns on the wall,
the witness was already there, at maybe three, four or five.
Same as today.

I have shown my genitals to girls. I was shown genitals. Maybe too early,
huge energy went in that direction. Now I am much less interested.

Going round and round.
And at this time a bit differently.
Cycles, and at this time a bit differently.

So much movement, so many emotions, such thickness of them, covering all,
playing hide and seek, moving, moving, moving, never stopping,
whirling. I stop and there is the eye. The world is in the eye.

I am weak sometimes. That teaches me a lot.

I know what health is. I know what sickness is.
Maybe I know much much more than that and I just don’t remember.
Where is it now? Where is the experience now?

Where is him and her now, I don’t say names and I don’t say qualities
because you know.

All is well. Doubt.

My father hang himself when I was 18, if I remember correctly.
I know little, I am not even sure how he went.
Haven’t seen him since a good while then.
It was settled when he was one or two cells and even before. It is like that.
Not everyone has a chance to know the breath.

All is very well.

Once I was very scared of him, or maybe twice, or maybe more times than that.
He loved me though, very much.

You know there is war. I know war. It was done when I was a cell or two.
I know my grandfather’s war and I know my great-grandfather’s war.
I know my grandmother’s fate. She waited for me to find her until she died!
Not in person. She was alcoholic by that time. It ran in the family.

She was the other grandmother. Grandmother nevertheless.
This one on the other hand was fit, feared nothing since she feared everything.
She was strong.

II.

So my father.
My mother.
Home.
Siblings.
Animals.
Trees.
Patterns.
Lights.
Colours.
Sounds.
Smells.
Forests.
Big beautiful lakes.
The sea.
Stars.

I love the moon.
I listen to the sun.
I can hear your thoughts when it’s time.

All is well, they say, welcomingly, with a boundless heart.

Boundlessness beyond expression, folding into itself, weaving and
standing still at the same time.

It gets vaster and vaster and thinner and thinner, subtler, just barely there.
At the beginning or at the end.
Light. All at rest.

I faintly remember.

All is well.

My grandmother (the one with the whistle and bike and badminton) loved me to pieces.
Basically everybody loved me to pieces.
I am extremely lucky.
How couldn’t I feel all this now?

I do have hard times. I do have seen and felt terror, book-worthy fates and stories.
Some first-hand, many of them second-hand, it is here, now!
It was always here.
It was never ever second-hand, first-hand,
it was just weaved into the system so that I am here.

I was born with a fragile immune system. Or so it seems.
Or maybe I was just – surprised!
What’s with this flesh?
How come?
It was so calm and it was so vast.

I do have a nervous systems that plays tricks,
or at least this is what I see, maybe all fantasy. It may just be fine.

All is well.

I read the books. Good books. That is done, too. Oh I love so many things.
I have seen the sea.
I stood on a mountain and on a dirt pile.
I dig holes.
I built little houses.

I love knives. That’s from my grandfather maybe. From both of them.
One a smith, one a woodsman.

What else do I need?
What else to have?
What else to know completed?

I raced. Loved it. It is done as well.
Once I built good health for myself!

How come, where to come now? I can only come here. Why the movement?
Love.

On and on and on.

I learned this word vicarious.
All good there as well, even though it kills in wrong hands.
In my hands, in proud hands.

I’d lie down and feel whatever there is to feel,
the feeling for, the feeling instead, the contraction,
the lack, the love, the joy, the ease, my feet,
the grass, the dirt, the moon, the sky.
I’d think a lot because I do. How long, I don’t know.
There is a difference now, and that is the silence in the background.

I keep coming back to my mother, vicarious you see.
I can pity her, pity all who is not able to, who had little,
who grasp for way more. The guilt and all, all here.

All is well!

She spent nine months in a womb! You know the drill, I just said it all!
It is all done, ever ready! All very well!

The gaping hole of a gushing wound, all good, fire in the nerves, the pain,
complete hopelessness and infinitely narrowed in perspective beyond belief.
All very well.

I used to break apart and I still do so. Against my will or at will.
This is how near I am.
As I write this I am breaking, shifting again,
going deep with also loosing ground now.
It would be good to get physically connected right now, with a human,
to tell someone I want a touch or two now.
Sometimes I want to be held or caressed.
Sometimes I just want to be left alone!
I used to move my feet into funny positions and it was the most natural thing to do!
Nowadays I move my feet in very strict patterns and I don’t call for whatever I want.
Back to the ground now.

A simple life. Sounds very complicated with such rich embroidery
and it is so so simple after all.
A few events.
An unspeakable amount of atoms all moving in one direction.
Support beyond belief. And it does not matter, it is just there.

I like a good bean soup nowadays. Toblerone. A gasp of air.
A glass of water.
To play a game.
Soft pillows.
The colour white.
A long walk.

More important than many things – or all things basically.

All is well.

And I do have hair, funny business.

Also, I look at you in me lately.
I try to uncover the parts hidden by your name and flair.
A good way in, as long as so restless I am.

III.

The boy who picks up fallen leaves and puts them back up.
A boy who does not want to accept that his family
brings the presents, not Christkind or Santa Claus,
and there are no Krampuses.

The child picks a living leaf, tears it up and throws it away.
Who to blame?
The adult does the same.
Fall comes, the leaves fall, who to blame?

Spring also comes, and winter, summer,
there is lushness, scorching light or frozen wilds,
who to blame?

We live and die, who to blame?
Who messed up, who have failed?
I shake it out of my body again and again,
I know no better until there’s grace,
all in cycles again and again,
and each time a little bit differently.

What’s this tension that does not look like grace?
Where are those goggles, or gogglelessness that shows grace?
I can’t fly out of my chest in infinite softness all the time.
I am too fragile. I’d like to see it here,
in the flesh, here and now.

It must be between atoms, between moments, between words,
in the swiftness of contraction,
in intensity, in the ease of rest.
Where else could I look if I am here? What is not here that I need?
How could I be more here than that, in the flesh, breathing, bleeding,
feeling, sneezing, wanting, playing,
avoiding, watching, working? Maybe too busy organizing?
Cut out the middle man they say. The middle man is also it, it must be,
everything is it. We just don’t prefer it fully, don’t love it fully,
don’t love us fully. We can, right here, now, in all this fuss,
just lie back down, resting our weight in and on our rib cages and we would be
carried that way, no more, no less, it just happens on its own.
Slumbering now, twenty minutes to lie back down,
whatever minutes, words and wordlessness are,
and let’s do it when it is doing time.
My bed also carries me somewhere.
On your feet!


A love letter

The white bird of happiness.
A white man.
Three feathers, trinity cross,
three colours, (blue, yellow and green),
three pictures, (all the rainbow),
three paintings.
A couple. (Pain in the abdomen.)
Synchronizing, mixing the sides.
A cup. Water.

Dear Me,

Go for it! Go for it! Go for it!
Go for it! Go for it! Go for it!
You are fast.
Just go for it.
Go for the clothing brand,
go for the process, go for love,
go for romance.
Go for it! Go for it!
Go for it or fly for it.
Go for it. Go for the body.

Breath.
Time.
Slowing down.

Stay calm. Stay wide.
Go for it!
Go for it!
Live that shit.
Enjoy the beautiful abundant you!
Never hide! Go for it!
Fall and raise! Go for it!
You are wide. Be wide.
Lush. Dark comes around, goes around.
Round and round,
and you can stay
wide as you are.
Breathe!
Wait! Enjoy your companion, time!
Slow down!
Waves. So what? Learn!
New moon! Each cycle.
Just do it. Be watered!
Love. Love. Love.
You are life, limitless,
ever changing, rising-falling.
Pain. Love her! A big chunk of you! LOVE!
Stay wide, always wide,
as you are.

Fly. Keep the ground.
Walk. Love. Be patient.
Stop if you must or feel like.
Pray. You are doing it for yourself.

Go if you have to. Stay calm.
Not sure about this part,
or if someone else goes.

Round and round.
Stay. And go for it.

Go for it.

Go on.

Love.

You.

Message for when it is time

Message for when it is time:

How is your pain?

I love you with your pain,

and I love you even more than that.

Window of opportunity — a song of trauma

What is the difference between being god
and knowing that I am god?
Being at the mercy of… whom?
Being refused… by whom?

The joy of being accepted fully.
Madrecita, accept me,
Madrecita accepted me,
Madrecita nurtured me, so I could be myself.

Resting in the abundance I am, now,
a lush landscape, caressed by warm winds of soft emotion.
Living. Waves at bay, the window of tolerance,
the window of opportunity presents itself.

Your salvation, your very life is in that window.
God is in that window, silence and freedom is in that window.
What is the difference between being god
and knowing that I am god?

Look for your allies, they are here and they are soft, white:
Breath – the secret of secrets,
time – always in your favor,
slowing down.

Stay calm. Let the innermost chamber of your heart open and see what’s inside.
As ever greater wings spread and even further reaches unstoppably appear —
all lush, ever living — your heart-bird, made of light also safely arrives.
Make no sudden move. Learn to walk, to fly. Breathe.

Roots, landscape, sky, all you. Silence, all you.
Who are you? Explore that landscape! Explore who you are!
Explore the parts covered by names and faces. Big chunks of you. Who are you?
Where is your end and where do you begin? Let this breath reveal that to you.

Who listens? What is this window? What’s in the gap? What stays?
I don’t know, but I am carried, all the time.
I give myself, and all I get is life,
one breath at a time.

Become wide

Become wide
Be calm and wide
Breathe

Harmonize the sides
Do silk reeling
Alternate nostril breathing

Cold showers
Exercise

Szem

Alkotás, egyedüllét, szembogár,
körülírhatom a lényeget.
Hogyan írhatnám le magát a szemet?

A szemben együttlét van.
A világ. Áradás.
Most és mindörökké. Amen.

Szabadság

Mindig itthon maradni,
Együtt érezve is.
Mindig hazatérni.

Senki sem tudja jobban,
Senkinek sem fáj jobban,
És senkinek sem jobb, mint neked.

Maradj hát benned, körülötted,
Így az lehetsz, aki csak te lehetsz,
És így élheted a legtöbbet.

Ne aggódj folyton, dolgozz bátran,
Akkor is ha kellemetlen,
És szokássá válik benned az élet.

Minden teljesen az enyém

Minden teljesen az enyém, amíg a szem ellát,
És mindenem a Tiéd, amíg a szem ellát.
A teljes egészet szeretném érezni,
És meg szeretném bírni.

Lépésről lépésre,
Kifejezésről kifejezésre.
Akkor működik hogyha áramlik, ez a természete.
Lélekzetről lélekzetre.

Én vagyok az, mondja Jézus, és
Békesség nektek, mondja szintúgy.
Egészen a föld végső határáig,
Én veletek vagyok mindig.

Én vagyok az út, az igazság és az élet.
Fogadd el és szeresd az életet.
Fogadd el és szeresd magad.
Ereszd el ami megragadt.

Közvetlen

Maradj közlegény
Maradj közvetlen
Maradj kommunikatív

Utánad fütyülnek
Integetnek

Pont az
Akit szeretnél

Zöld hinta

Parizer, paprika, kifli, kakaó,
ülök a zöld hintán,
mint akinek minden jó.

Élet 101

“Omnia vincit amor.”
“Ora et labora.”

♡ Kedvesem! Bátorság, szép nyugodtan:

  • Öleld meg magad. A kitartó melegség segít melegen maradni. Teremts, kérj melegséget amikor azt sem tudod mi az. Fizikailag is megteszi. Szeretlek!
  • Fejezd ki. Csinálj valamit egészen addig, amíg meg nem találod azt ami feszít, amit elnyomsz, ami blokkol, ahol elveszíted az energiád. Hozzál létre valamit, mozogj, írj, rajzolj, fess, készíts szobrot. Énekelj, üvölts, zenélj, püfölj. Remegj. Váljon szokásoddá. Figyeld meg merre tart a vonalad, a papíron például, vagy a térben. 📝
  • Mozogj. Az élet mozog, áramlani szeret, úgyhogy mozdulj meg te is amikor tudsz. Más nézőpontból más a világ. Ne lustizz túl sokat.
  • Add meg magadnak amire szükséged van amennyire tudod, teremtsd meg a feltételeket. Becsüld fel és becsüld meg azt amennyi most van. Táplálék, menedék, pihenés, szociális kapcsolódás. Töltekezés. Mozgás, alkotás. 🍕🥗
  • Figyelj. Ne rohanj, amikor a zónában vagy akkor először csak nézz körül, majd próbálj fokozatosan megmozdulni. Minden rendben van. Tánc. 💃
  • Térj vissza magadhoz, ide a hétköznapi életbe amikor elkalandozol. Újra és újra. Amikor figyelsz egyre könnyebb észrevenni ha nem vagy itt. Itt, most minden rendben van, itt van rá esély, hogy minden rendben legyen. Minden amit csinálsz itt történjen. Mert itt történik. Minden más ügy elintézi önmagát. Amikor szenvedsz nézd meg, hogy itt vagy-e, magaddal.
  • Hogyha segítség kell, akkor ott a lélegzeted, az idő, a lassulás. Bármilyen mosoly. És ott van a többi ember is, az állatok, a növények és a táj. 🦊🌳

Csinálj, juss keresztül, kapcsolódj, most legyél, önmagaddal, és rendben vagy.
Érdeklődj! Mosolyogj!
Bármelyik és mindegyik a fentiek közül lehet ima. Most imádkozzál, itt, ahol minden rendben van. Mindent csinálj innen.
Csak az hibázik aki csinál is valamit. Mozgáson át a csendbe.

Körülbelül ennyi. Legyél békében és örömben magadon keresztül ebben a világban. Nagyon szeretlek! 🌼

Békés karácsonyt

Jelentse a békés karácsony
bárminemű, emberekre vagy önmagunkra
irányuló erőszak hiányát!

Jelen vagyok teljesen.

Amikor engem bántanak,
nem akarok bántani senkit.

Jelen vagyok teljesen.

Gondját viselem
a bennem eredő erőszaknak
és nem irányítom senkire sem!
Újra meg újra meg újra.

Jelen vagyok teljesen.

Amint az erőszaknak vége,
megízlelem a békességet,
a nyugalmat, a közösséget.
Boldog karácsonyt!

Minden sok fényt

Minden sok fényt szeretnék felkapcsolni
És sok-sok melegséget kiengedni
És csak szeretni, szeretni, szeretni

Minden sok fényt fel szeretnék kapcsolni
És sok-sok melegséget beengedni
És csak szeretni, szeretni, szeretni, szeretni

Kollázs (1)

A hozzám vezető út rajtam keresztül vezet hozzám
Nagyon fontos itt maradni
Élvezd az estét, csodálatos este. Éjszaka óriási csillaghullás lesz.

Hiperhajlítás

Mindent elvégeztél amit elvégezhettél,
minden készen van,
készen vagy teljesen.
Nyugodtan elnehezedhetsz és
csak pihenhetsz, pihenhetsz, pihenhetsz, pihenhetsz.

Most és mindörökké.

Szeretlek, szeretlek, szeretlek
Szeretet, szeretet, szeretet
Szeretek, tér, szeretek
tér, szeretet
szeretet.

Amen.

Háromsoros

Tetoválás helyett kihúzatom egy fogam
Mennyország helyett Kedvesem (Önmagam) ölében, szeretetben
Járom e világot, és lehetek önmagam

Invocation

Snow melting down my face
Going in
Being in
Meeting my heart

Clarity in everything
Each move
Each vein
In the blood

Blood flows
Clarity flows
Clean truth
Unhindered

From my voice
To the sea

Peace

Lay down the arms
Find a means for peace
Grope for peace
Be peace
Head to toe

I love you

Cauldron of emptiness

Sitting at the cauldron of emptiness
Stories at bay
In peace

Courage for a peace accord

To:
I will not kill you
I am aware of you
I honour you

Fro:
I believe you
I understand you completely

Stones / Kövek

Stones

Grey and white stones on the ground,
And a green one:
Finding a way to love you

Kövek

Szürke és fénylő fehér kavicsok a kövek hézagaiban,
És egyetlen zöld:
Utat találni hozzád

Birds of the heart

One bird: The bird from the innermost chamber of my heart lifts up and sits on your shoulder.

More birds: You overflown with birds of the heart.

Even more birds: A simple washing line overflown with birds of the heart.

Dance

Peace in every breath
The wide and wild sky, air, in every inspiration
Being held by the Ever-living Lady
And being breathed by her, Banshee
Peacefully present
To my dance

I am peace / Békévé

I am peace

I am peace
And my body is a prayer for peace
That’s all

Yours, too
And I appreciate prayer
And I appreciate peace

Some more loud
Some more silent
Radiant

And watching you become
Free
Brings me to tears

Békévé

Békévé váltam
És a testem imává a békéért
Ez minden

A tiéd is
És én értékelem az imát
És értékelem a békességet

Hangosabban
Csendesen
Kiáradóan

Szabadulásodat látva
Mindig
Könnybe lábad a szemem

At the crossroads

Dancing at the crossroads,
At the no place
Where past and future meet,
This is the moment when
Stillness moves and you just follow.

What is your decision?
By whom is it made?

This doorway through the heart

Our heart is capable of perpetually breaking and melting
And when we can just allow it and go really easy about it
Then we simply become already free

(And we naturally know how to do it)

To be free is to be free of protection but being held
To which the one way I know is aligning with peace
Because nothing stands in the way of peace

Peace rests

This is the simple meaning of heartfelt prayer and meditation
Which is pure presence
Happiness, compassion and overwhelming love

A song really, for you
About joy and love
And the acceptance of all

In the words of Saint Francis of Assisi:

“And Lady Poverty lay down upon the bare ground for she was weary, and they straightway brought her a stone and laid it under her head, and she slept for a brief space in peace.” (1)

It is a way of loss
Arrival to the unceasing recognition
Of full nourishment and holding in clear presence

I am afraid to write: There is nothing more safe than
Loosing protection
While deeply rooted in the ground


(1) a quotation from Margaret Cushing Osgood’s beautiful anthology, The City Without Walls, from 1932, via Claire M Mathews

Szeparáció

Ki az, aki igazán közel van?
Én itt vagyok.
Felébredek és névnapom van
És annyira új a név, hogy csak Cs és Cs és V emlékszik rá
Én egészen el is feledkeztem

Jó, amikor emlékeznek az emberre.
Rendszeresítek egy névnapos naptárat
És beleírom a születésnapokat is
Azért, hogy emlékezzek rájuk
Emlékezzek az élő emberekre

Szeretném, ha mindig jól emlékeznének rám
Ha mindig kapcsolatban lennénk
Ha mindig ölelésben lennénk
Olyanban ahol nyílt a szív
És közelebb húzódunk ha egyszer csak szorul

Egyedül vagyok? Nem tudom.
Ölelésben vagyok? Nem tudom.
Szorul? Nem tudom.
Megiszom magam, sétálok, ha szembejön valaki
Megölelem és nem ölöm meg és iszkolok

Közelebb megyek mint távolabb
Feléd és nem felőled
Szerintem nem vagyok egyedül.
Én egyszerűen csak együtt szeretnék lenni
Akkor is amikor egyedül vagyok

Tudsz-e ész-re venni?
Tudsz-e szólni? Úgy örülnék, ha szólnál.
Tudok-e nyugodt lenni? Szépnek hallani amit mondasz.
E g y ü t t lenni vagy külön?
Magadhoz ölelsz ha elfogadom.

Tanulom.
A távolságot mint üveggolyót megkapom.
Meleget választok.
Ha tudok közel ülök az öledbe, kezemben az üveggolyóval.
Nyugodtan. Egy nyugodt embert nem lehet bántani.

Nyugalomban nyílik ki a szív.
A tiszta kapcsolódásban jól érzem magam
Áramló szívvel jól érzem magam
Amikor félek bátor maradok
Az öledben ülni és nem félni

Az Anya hangja: nyugalom
Fognak, tartanak
Akkor is, amikor elengedtek
Nyugalom
Csak érezd, kedvesem, hogyan hasad át ide aki vagy

Ne félj
Lubickolj
Egy kicsit fáj
És utána meglesz az
Aki vagy

Itt vagyok benned
Itt vagyok a karod ölelésében
Itt vagyok az összes gondolatodban
És itt vagyok a szívedben.
Egyszer csak pihenj meg bennem kedvesem.

Most pedig felülök és megcsinálom a munkám.

Utóirat:
Amikor az ölembe húzlak
Akkor férfi vagyok
És akkor mag-amhoz húzlak
Ha akarod

One-on-one 101

“Just be gentle!”

Every once in a while we loose some of our presence.
Then we are only partially here.

When this happens our programming kicks in and our wounds start to play us like a beautiful instrument that we are. We really display the most beautiful separation, pain or fear that can ever be painted.

My most pronounced one is separation. When I feel it ache then I separate. Me from myself, you from myself, me from you and myriad other things, to no-thing. This is a very painful, dry place, destructive. It is a cage really, and I am the bird in it. A ribcage, a made up cage, a pattern in our bodies and in our minds.

So this happens, I already feel nauseated, or feel angry or just blank. I feel not selected, I feel left out and opted out. I want in. And I start to feel this numbness or anger – mostly silent, most hurtful anger – instead of the pain.

So we become to loose some of our presence. We are not here fully, we are somewhere else, in a state, a memory, a pattern, and then in the pattern of our answers to these situations, which is the same situation in essence.

If we are lucky then we fail better each time: because we will fail over and over again, no one to blame! It is our nature playing out.

If this play comes to actually fleeting or loosing someone, then a larger round begins again, with a bigger sense of separation and all the stages, a bigger lesson in presence.

If you are lucky and you know how is it to be fully here then feel that memory, reach back to it as it also reaches back to you.

So again, it is all about well worn in patterns of fear and reactions and anger and hiding. Anger is natural, fear is very natural. The trick, the golden thread is the pain itself. The moment you manage to feel it, to surrender all your bullshit fear (see?) then off you go and here you are. Life (sic) nothing happened.

So bullshit fear I say and what does it mean? It means a remainder of anger halfheartedly expressed.

Do not stain. Do not stain your loved one, your own self. When fully here you know there is no stain. Anything there can happen in peace. When half-asleep then you can stain. Somehow the lips of the wound play a hurtful game. You have to come through allowing the pain. You see it does not take hurting or multiplicating whatever you have. It takes embracing and reaching back to full presence that also reaches back to you. That’s called remembering.

So in you are, in the gist of it. You are blind and cannot see, and you are deeply entrenched in a profoundly defined pattern of you. Your loved one is there. You can hardly see.

You know she is suffering there. Some of you flipped. So did you. And you hurt but cannot see because it is too fast. You see a blur and know that something is already done.

Now you can go both ways. You can really destroy. Let it out, delve in it, hurt and destroy.
Your loved one is there and she is suffering, you can destroy her and you can destroy yourself – of course. It is all about destroying yourself. Remember the pain. It is not about inflicting pain, it is about pain revealed once but in full.

I. Now:

* Slow the f* down!
* Stop hiding and reveal yourself. Unprotect.
* Only look for her. What is in her eyes? Look. Find her. You see blurry because you cannot see. Go until you can see outside of you.
* Sloooooow down! Give a signal about that!
* No decisions. Wait. Preferably rest.
* It will settle. It helps if you can somehow express. In any safe way.
* Sloooowly, sloooowly now. Say it to her, she might bear with you.
* Use tricks for communicating. Cards might work, or a pen with words. Show it to her if you cannot speak. An impediment in speech is natural, you are not fully here, remember?
* You see, you do not want to destroy in real life.
* On your way to full presence.
* You are really a lovely one.

II. The challenge is:

* That you really like your cover. Like a covert operative. You are a silent type.
* You like to hurt in you and to flee.
* Maelstrom Man.
* It is not bad! Something to work with, so:
* Know your pain! Know your trigger. In advance, early, before escalation and do the drill!
* Fail and fail better until you stop and come home!
* You really are a cheeky, lovely one!
* So much love!

III. Most importantly:

* Just find yourself please. The best thing you can do is to find yourself, give yourself time and be gentle. Love yourself. Just let it settle, pass.
* Check where you are and move from there. You are loved.
* Find your own place in love.
* Peace.

Heart

This is one decision away
One stop away
Simple, complete rest
Right here, where I am
And where I go from here

Prior to both sides
Through fear and order
The heart-road I know is here
Where I am
And where I go from here

Free

Focus (….) wider

||: When focusing on a person, on a problem, on pain, on despair, on helplessness,
please focus wider.

Know what you focus on, also when it is narrow, intense, dense.
It is you, love it.
Focus wider and love that, too. See the bed that holds that sorrow.

Just sit and focus wider, softer.
Say a prayer if you will or count your breath or watch the birds.
Do what brings you close, softer.

Lay on your belly, face down, collapse and sink into the earth.
Say your prayer the way you can.

∞ All the time.

Also, stop, if you can. There is a pull. Does it apply to you?
There is a pull. Why go? <– ♡ –>

∞ And then: just pray.
Offer your all and deeply ask for forgiveness.
This is all. The answer is empty and you know it, what was the question?

BAMM!

Also forget all this and pay attention to your daily life.
Look most at what you do not like to look at.
Take your blissful dream and focus on the uneasy parts.

Focus on the uneasy part and then focus wider, softer ever again. :||

Anna és Pál

Fényes asztalnál ül Anna és Pál
Mezítelen lábfejük összeér
Anna feje Pál vállánál.
Tizenhat évesek.
Anna kicsit jobban bújik
A kicsi lábai törleszkednek
Valamit olvasnak, tanulnak vagy írnak
És világít az arcuk és a hajuk
Jobban, fényesebben
A napsugár pászmáinál

Választás

Isten bocsásson meg nekünk
Isten segítsen meg minket

Kész csoda, hogy látjuk egymást
Becsüljük meg a pillanatokat, amikor
És építsünk fel egy (két, három) életet
Ennek szellemében

Mi mást építenénk fel?
Az érintés támasz és az érintés nyomás
Hogyha az akadt el
És ha Rád nézek mindezt látom

Kis mennyország
Ezt választom

Amikor tudom
Eltelik néhány perc, néhány nap
És megint döntök
Ugyanezt választom

Hogyha szükséged van valamire, kérlek szólj
Lehet, hogy szemüveget kell cserélnem
Hogyha szólsz, akkor nem Kedves vagy, hanem
Ember akinek neve van

Amikor nyomást látok
Akkor várok
És szólok
Te pedig ugyancsak türelmes leszel

Tiszteletben megtartjuk az embert
Akire mindent rávetítünk
Tiszteletben megtartjuk az embert
Aki a melegét adja

Isten bocsásson meg nekünk
Isten segítsen meg minket

Anya

Az örökké keresett anya.
Isten minden sejtben.
Anyánk véghetetlen szeretete minden ritmusban.
A csend és a valami ritmusában is.
Visszaperdülés a csendbe.
Anyánk is anyánkat keresi.
Szomorú?

(Kommentár: Az anya véghetetlen szeretete. Bennünk is.)

Csalogány

Amikor a Pető Intézetben jártam,
annyira megeredtek a könnyeim
a gyerekek mosolyától,
hogy termőre fordult a szív,
és előbújt tőle a csalogány.

Ártatlan

(Egy emberi
Kapcsolat margójára,
Egy emberi
Élmény margójára)

Édesanyám melle
A Te mellbimbód puhán a számban
A mellbimbód keményen a számban
A péniszem keményen a kezedben
A péniszem keményen az öledben
A szádban
A fenekedben
A szívem a torkomban
Nyílik, tágul, olvad
Menedékre lel, eggyé válik

A Te mellbimbód a számban
A fejem a mellkasodon
Kezem a feneked oldalán
Derekadon

Nyelvem a melled
Puha, nedves, gondos melegén

Kicsi vagyok, biztonságban vagyok
Tudom, hogy mi történik
Te is tudod, hogy mi történik
Átjutunk ezen is

Hogy
Önmagunk lehessünk

Hogyan szeressünk?

Csak finoman
Lélegezz

Szeretnek

Szeretnek. Ilyennek születtem?
Igen. A szeretet gyermeke. A szeretet éltet, a szeretet nevel, a szeretet ad ennem, a szeretet nevet velem. A szeretet vesz levegőt és a szeretet lát a szememmel. Ír a kezemmel.
Hogy mondhatod azt, hogy szeretlek, ha?

I am loved. A fájdalom, a sérülés a hasamban is szeretet. Hogyan lehetnék szabad enélkül a sérülés nélkül? Élet. Hogyan lehetne saját életem?
Gondolkodás nélkül táplálsz a lélegzeteddel, a véreddel, a szívveréseddel. A májaddal. A kezeddel.
Aztán szabadon engedsz. Futni hagysz. Szállni!
Szárnyakat adsz, vagy kerekeket legalább, hogy gurulhassak. Szállj, hattyú, szállj, Jégmadár!

Szállj! Szállj! Szállunk veled. Mindig. Sosem vagy egyedül.

Vigyél hírt messze földre és hozzál hírt arról, hogy itt éltünk, itt mulattunk és itt sírtunk. Itt múlattuk az időt. Megadtuk amit meg tudtunk. Mi is szállni szeretnénk, de már nincsen szárnyunk – vagy sosem volt.

Sosem szerettek minket feltételek nélkül. Majd mi, szárnyakat adunk, amennyit csak tudunk. Egy dologra figyelünk, hogy csak szeressünk, feltétlenül. Felkelünk érted. Elmegyünk érted. Nem várunk semmit. Csak szállj, szálld a Te életedet, és nyugodtan szállj. Érted van minden. Nyugalom. Végy lendületet. Bukfencezz. Vess keresztet. Szeretkezz. Énekelj. Nemzzél gyerekeket. Élj, mert jól vagy így. Nem rontottad el, nem tudod elrontani.

Szeretlek. Én is szeretlek.

Nap mint nap.
Nyisd ki vagy pihentesd az
okos, szép szemedet.

Sosem vagy egyedül. Tartjuk a hátad ha nehéz. Te is tartod a miénket. Élhetsz és pihenhetsz. Ennyi az egész.

Annyira szeretek!

Hogy önmagam lehessek

Hogy önmagam lehessek
És tudjak is önmagam lenni
Ott ahol vagyok és úgy ahogy vagyok

Összerándulok amikor eszembe jut
Mit mulasztottam el
Vagy mit rontottam el

És megkeresem aki elmulasztott
Vagy elrontott és
A szívembe fogadom

Legyen az apám – bennem
Vagy az anyám – bennem
A tanáraim, az én egykori önmagam – bennem

Egy beidegződés maradt
És a képesség, hogy leüljek, megvárjam
És megszeressem

Ezzel megmentem az életem
Képessé válok másokkal élni úgy
Hogy a vetítővásznaim, emlékeztetőim testközelben

Akikkel egy levegőt szívunk, egy ágyban alszunk
Beszélünk, viselkedünk
És túléljük a beidegződésinket

Hogy önmagunk lehessünk
És tudjunk is önmagunk lenni
Ott ahol vagyunk és úgy ahogy vagyunk

Beidegződések nélkül

A beidegződéseim nélkül
Te vagyok a beidegződéseid nélkül
És vagyok a vagyunkban is

Ha hagyjuk
És emlékszünk
Kik vagyunk, és hagyjuk, és hagyjuk

Akkor talán nem fáradunk el
És szabadok maradunk
Mint a madár

Elmentem

Azért mentem el, mert mérges vagyok
Amiért magamra hagytam magam, amire
Azért vagyok mérges, mert fáj,
Hogy apám, akit valaki magára hagyott
Magamra hagyott,
Akit anyám,
Akit valaki magára hagyott
Magára hagyott,

Majd és mindenek előtt
Magamra hagyott engem Anyám is,
Gondolom én,
És én is őt,
Holott ez lehetetlen,
Mert Anyám nem az az asszony, aki elhagyott.

Gondolom én, írom,
Hiszen most is itt van, Anyám is, a kedves asszony is.
Apám is. Én is.
Mind itt vagyunk.

Hát ezért hagyom én magamat magamra
Időről időre, vagy
Ezért érzem azt, hogy ha most elmegyek,
Akkor magamra maradok.

Visszatértem

Most például itt ülök és figyelem a hasamat.
Menni kéne, hívni kéne, nem megyek, nem hívok, hanem figyelem a hasamat.
Akkor szeretnék elindulni, amikor már csendes.

Egyedül többet hagyom magam pihenni. Több időt kapok.
Kevés ha csak ennyit írok ide, de: Miért?
Szeretek egyedül lenni és teret hagyni magamnak. Hogyan építem fel ezt a börtönt?

Most megindulok.
Váltásnak tekintem.
Ütemváltásnak, amelyből visszatérek. Visszatértem. Egyáltalán miért mentem?

Voice

I would like to reside in my voice
Inhabit my voice
Give life to my voice
Sound my voice
Show up in my voice
Live through my voice
Connect through my voice
Outside the shadow of judgement

Me as my knife (1)

I am black and brown,
Made of steel, brass, plastic.
I am very sturdy, safe,
I am balanced, thick, heavy, fulfilling.
I can rest easy and happy.
Am I also sharp?

Me as a slab of ice, as a chestnut and as a small, white pebble

I vanished. I am not here.
I used to be shiny, crystal-clear and strong.
I used to be stable, on top of water.
Now I am water.

I have an open layer on me. My skin is broken.
I feel open. I am brown. I am brighter inside.
I am dirty, or I was while I was frozen.
Then I got wet.
Now I am sitting here as me.
I will vanish.

I am bright, white. I am small. I am solid, strong.
I was sitting in wedges, all around mostly dark stones.
There is a few of us. I am a white dot. I was.
Now I am sitting on the floor, waiting.

Hullámokban szabadok vagyunk

Hullámokban gondolkodunk
A testünk pedig remeg, ha hagyjuk, remeg, remeg
Nincsen semmi baj ezzel a hellyel
A gondolkodásunk jellegzetes

Feszülünk, gondolkodunk, gyorsan, rögtön, hamar
Remegj, remegj, lazulj…
A gondolkodásunk szintén elpihen
Ellazul

Sikití – sikití – sikití…
Sikití – sikití – sikití…

Finoman

Aztán a hullámok mentén megállunk
Türelmesek vagyunk
Egészen kinyílunk
Felállunk, meghalunk

Me as my knife (2)

The perfection of God is in me
I am an ultimate object
I have clean lines
I am a symbol of the love of God
Here
I am stiff and still
I can cut through
And I exist
Clearly in presence
Of my Lord, my Father
My family
The trees, inside and outside
Clean, clean
In love
A sea of God
Of pure consciousness

Courage

A process alone
Is a process in gold
A process in the company
Of millennia, of great cohorts
All in trust
All in gold

You will be fine
It is bigger than it seems
Less dramatic
Pacing is automatic
You are fine, darling child
And wild

Szív

Tiszta szívvel nincs miért aggódni
A szív pedig tiszta
Az is volt, az is marad
A vizek zöldek, kékek, sárgák
Az egek kékek, fehérek
A szívek mindig rózsaszínek

Együvé lenni

Együtt lenni
Isten csendjében
Isten végtelenségében

Örökös érintésben

Az élet összes
Egymást érő
Ciklusában

Megjelenni

Levegőt venni
Érintkezni
El sosem veszni

Elveszni?

Lenni
Végig itt lenni
Elélvezni

Folyamatosan elélvezni

Az a jelenlét
Aki fogja a kezem
Változatlanul fogja a kezem

Változatlanul

Itt van
Mindig itt van
Itt vagyok

Ölelünk

Nem tudok múlt időben írni
Mert nincsen múlt idő
Csak most és mindörökké

Van

Olyannyira itt vagyok
Hogy a múltba és a jövőbe
Terpeszkedem

Terjeszkedem, pihenek, élvezek

Itt
Isten békéjében
Bármilyen formát is öltsön

Figyelek

Ameddig tehetem
Áldás és békesség
Elpihenek

Fájdalomköntösben (a szóközökben)

Fájdalomköntösbe öltözött az élet
A bőröm remeg, rezeg, félelemingem-ruhám
Mentén élek, élek
Az élet öltözött fájdalomruhába
Fájdalomingbe
Az öröm öltözött zekébe, szőrmekabátba
Az élet visel vasalt cipőt-nadrágot
Az élet ordít-üvölt kecskeugrásban
Az élet őrjöng finom fájdalmában
Az öröm, a fájdalom, az élet
Nagyon nagy betűkkel élet, élet, élet
Vesz ételt magához, bőrt, úszót, selyem-vizet
Levegőt, levegőt, levegőt
A nyálkahártyák orgazmusán keresztül
Széttáruló buborékokban, szétterjedő hullámokban
Ingben-gatyában
Vidáman, orgazmusában, fájdalmában

Finom remegés, ördögtemetés
Angyalnevetés, emberkeresés

To bear

What will you do when force does not work any more?
Will you adjust to love?
Only as a last resort?

To bear to see the face of God is almost out of the question.
Maybe step out of the question.
Here and now, just do what you would do if you truly loved yourself.

Surrender

What will you do when force does not work any more?
Will you adjust to love?
No, you won’t.

You can surrender though,
And in surrender adjust to love,
It is OK.

Surrender by surrender,
Easier,
Easier.

Az én anyám

Mindent Tőled kaptam és mindent Tőled kapok
Csak egy ugrás a szabadság
Ellazulás
A köldökzsinór finom biztosítókötél
Alattam elterül a táj
Egy barlang szájában ülök
Hegyorom tetején
Szívemben szorongatom a Bibliát
Lépés nélkül elrepülök
Ülök, ülök míg elrepülök
Minden egyes bonbont Tőled kapok
Bizalmamban az Úr az én bölcs atyám

Ideje

Ideje feltennem magam, mérlegre tennem
Nem félteni
Hogy itt lehessek, és magamtól mehessek

Libre.

Libre!
Libre.
Libre.
Libre?
Securitas?
Securitas!
Securitas?
Vacuum. Horridus!
Libre.

Finomhangolom magam

Finomhangolom magam
Sakkozom, hogy tiszta legyen a gondolkodásom
Meditálok, hogy elüljenek a gondolataim
Edzem, hogy tiszta legyen a testem
Alszom, hogy kitáguljak és felébredjek
Kapcsolódom, hogy tiszta legyen a lelkem
Aztán így dolgozom, élek, rendet tartok
Amíg tudok, aztán remélem, hogy megtartanak
És meglátom mi történik

A napsugár fia

Reciprocitás, reciprok gyök kettő
Hajlamos vagyok azt hinni, akarom azt hinni
Hogy ez az egész szép
Hogy az élet néhány kulcspontja, csúcspontja az élet célja
Hegye, völgye, virágkelyhe

Meghatódom a gondolattól, hogy volt cél
Valószínű akkor rá tudok pillantani arra, ami elmúlt
Nyitott szemmel, szívvel, emlékezettel
Szájjal, könnyel, fájdalommal
Permeábilis, nyugodt örömmel

Rá merek nézni arra, ami van
Itt, most van — és minden most van
A szív kék kismadara is most van
Amint rá merek tekinteni, és minden másra
És egyszerűen jelen vagyok

Örömélet

Kibújt a szög a zsákból,
Szög a zsákból, szög a zsákból,
Ezer szög bújt ki a zsákból,
Ki a zsákból, ki a zsákból,
Ezer szög bújt ki a zsákból,
Ki a zsákból, ki a zsákból,
Jól kibújt a szög a zsákból,
Jól kibújt a szög a zsákból!

Élet, élet, élet, élet,
Élet, élet, örök élet,
Messze-messze örök élet,
Élet, élet, messze-élet,
Élet, élet, élet, élet,
Élet, élet, örök élet,
Élet, élet, élet, élet,
Élet, élet, élet, élet!

Kibújt a szög a zsákból,
Kibújt a szög a zsákból,
Ezer szög bújt ki a zsákból,
Ezer szög bújt ki a zsákból,
Élet, élet, élet, élet,
Élet, élet, örök élet,
Élet, élet, élet, élet,
Messze-messze örök élet!

A bőrömet levetettem,
Levetettem, levetettem,
A bőrömet levetettem,
Levetettem, levetettem,
Messze-messze levetettem,
Levetettem, levetettem,
A bőrömet levetettem,
Levetettem, levetettem.

Mindenséget megízleltem,
Megízleltem, megízleltem,
A mindenséget megízleltem,
Megízleltem, megízleltem,
Mennék-mennék, mindig mennék,
Berezeltem, mindig mennék,
Mennék-mennék, mindig mennék,
Megszerettem, mindig mennék!

Surpassing my skin

I’d like to shed my skin
I’d like to be out there
I’d like to be everywhere
I understand those who feel they need to go berserk
There is no aggression on top of it (for me now)
It is life force, from the base of my spine
Everywhere
I’d rather express it than suffer it
I know it is normal (natural), I am normal (natural)
And the expression begs to be absolutely radical
(And safe)
I am very lucid in the meantime
And safe and sound – oh the sound!
Even when I become unhindered an expression of life
Letting go
Passing through!

A will to live

Life force with a will to live
Kills
Moves mountains
Sets you free
Lets you be

Énekelek

Énekelek, élek, harmadik mátrix, félelem, szégyen
Aztán arra gondolok, hogy a halál nagy felszabadulás
És erre elalszom, mint egy kő, pihentető, gyors álommal

Altató

Aki nem fog véletlenszerűen megtámadni, az én vagyok
Amikor megtámadnak, megbántva, elhagyva érzem magam
Nem történik semmi baj
Mindig itt vagyok magamnak
Mindig, mindig itt vagyok magamnak
Elég vagyok magamnak
Lágyan, szelíden
Kiapadhatatlan szeretettel
Altatódalt énekelek magamnak

Szabad

Nem is tudom elmondani mennyire fontos a jó kapcsolat.
Mi a jó kapcsolat?
Kivel?
Hol keletkezik?

Apámmal, Anyámmal, Velem,
Kurta-furcsa Szentháromság.
Biztonság.
Kiindulópont.

A vallás vége eggyé válni Jézussal.
Megtestesedünk.
A kapcsolatom R-rel: a kapcsolatom magammal.
Apám a szőrszálaiban, anyám a mellbimbóján.

Szeretem magam.
Kínlódom, ha kínlódom valakivel, valamivel egymagamban.
Ha valahol ellenállok.
Kinek állok ellen? Mivégre?

Nyílegyenesen át mindenen.
Át a szex varázsos-csodás-nyugtató felhőjén is.
Mi arra használjuk, hogy ne álljunk ellen.
És megyünk tovább! Használjuk.

Alázatosan. Finoman.
Kimondottan túl a határokon, mert nem mondjuk ki őket.
Végtelen közel.
Ölel.

Álom

Férfitól félni.
(HH, OKP-ék kompániája, hatalom.)
Keblen dédelgetett kígyónak lenni.
(Kárt okozni.)
Férfit ütni, férfinak kárt okozni.
Félni.
Bosszútól félni.

Tárgyakat, anyagiakat, otthont félteni.
Börtöntől félni.
Félni.

Óriási tér a házban.
Hogyan csinálják? A szimpatikus alsó-oldalsó szomszédok.
Hatalmas, szép belső tér. Az egyik ablakól még egy kicsi sípálya is látható.

Sajnálom, hogy bárkinek a kebelén melengetett kígyó voltam.
Sajnálom, ha agresszívak voltak velem.
Sajnálom, ha visszaütöttem.
Sajnálom, ha félnem kellett.
Sajnálom, ha agresszív voltam.

Nem akarok többet félni.

Én egy társtól annyit szeretnék, hogy nyugodt lehessek.
És hogy szelíden együtt tudjak én is élni vele meg ő is velem.

For Jesus / Jézusnak

It was enough for Jesus. Is it enough for you?

Jézusnak elég volt ennyi. Neked elegendő?

Minden

Isten tér.
A hatalmas belső tér meg akar nyilvánulni.
Együttérezni tér.
A terembe, látóterembe kerül valami, és elfogadom.
Tudatosítom.
Krisztus együttérzés.
Együttérzésem az élet forrása. Gyakorlom.
Jézus Krisztus mindent felismer, önmagaként tud.
Jézus a testével, Krisztus a szellemével tanít.
Halál felé tartó, ellenállását veszített test,
Örökké sugárzó, mindent magába foglaló szellem vagyok.
Kiváló módszer a holotrop légzés.

A teljes életért

Meghalni minden pillanatnak,
A nagyon nehéz pillanatoknak is,
A teljes életért.
Én nem tudom,
Legyen meg inkább a te akaratod.

Ki?

Nem tudom, vagy nem tudhatom?
Ki az, aki nem engedi?
Micsoda különbség!
Nem tudhatom: felszín. Nem tudom: belezuhanás.
Magához ölel a tenger.

Asclepius

Nem tudom leírni.
Vörös kígyófej, zöld és kék szemekkel.
Kétféle szem, kétféle hatás.
Gyógyulás és halál.

Mellettem vagy

Apámtól félni
Apámat szeretni
Apám apám apám
Apám a világ
A melegség a mellkasomban
Apám iránt
A félelmem apám iránt
A hiányzó apám
Aki itt van és nincsen itt
És én itt vagyok, még az a szerencse
Talán addig leszek én is rossz apa
R-nek, másoknak
Amíg teljesen mellettem nem tudlak
Hogy aztán jó apa legyek
Rendes ember
Teljes a világ

Együttérzés

Tanuljunk egészen új szintű együttérzést
Anyáink, Apáink együttérzését
A Nagy Öregek együttérzését
Jézus együttérzését
Krisztus együttérzését
A Szűzanya együttérzését
A Szentlélek együttérzését

Hála

Belülről tanítasz
Őszinteség, erő és bizalom az eszközeim
Testtel tanítasz, lélekkel tanítasz

Minden mindenkiért
Hála az életért
Hála a képességekért

Az útitársakért
A szerencséért
A természetért

Hála a megadásért
Hála az odaadásért
Hála a rendrakásért

Trust

All you must do is trust

In trust, everything has a chance to settle
In trust, there is apt time and enough space
So hard it is before and after trust
In trust, there is silence, stillness
In trust, there is love

You may sit down and rest in trust

Szabad-Élet-munka

Békéért
Bizalomért
Létpont kiterjedés
A Végtelenbe
Már most szabadság örökre

Magányos Mosoly: Beavatás

Egy processzor szélesre tárt szárnyai
A szellem szélesre tárt szárnyai

Anyám szélesre tárt karjai
A Limnológia felfelé fodrozódó hullámai

A Hegy és az Apátság felfelé ívelő lángjai
A Kikötő zölden hullámzó rajzolatai

Az emberek melegen lobogó árnyalatai
A szívem melegen összefonódó fájdalmai és örömei

A szemünk csillagai
Az életünk hullámai

Széles, csendes, magányos, ujjongó
Mosoly vagyok

Terjedek, terjedek a határokig
Terjednek, terjednek a határok

Élesedik, gazdagodik, fókuszál a látás
Legyen, aminek lennie kell

Megnézem a helyeket, embereket
Magamon kívül is elterjedek
Boldogság vagyok
Elpihenek

Szeretnek (2)

Szeretlek, szeretlek, szeretlek
A tükörbe nézek és szertelen szeretlek
Szeretnek, szeretnek, szeretnek
Szertelen szeretlek, szertelen szeretnek
Nyugodtan szeretlek, nyugodtan szeretnek

A világon innen és túl
Az örökléten innen és túl
A nézőponton innen és túl

Közös, végtelen szívben
Ahol világok csukódnak, nyílnak
Harsány-csöndesen

“Loss is love”

Valaminek az elvesztésétől félni — helyett
Elveszíteni és nagyon szeretni
Lélekkel bízni

(Title by Lisa Cairns)

Álmodom

Kisgyermek fordul hozzám, az édesapja hozza
Gyönyörű
Közöl

Tornádó tölcsére és szele
Megáll a villám a levegőben
Megreped a talaj

Félelem helyett bizalom
Belülről fakadó bátorság
Megszületett biztonság

Nevettetek
Bennem a többi ember
Reakciója, a vicc és a nevetés

A jóérzés
A kapcsolat biztonsága
Férfilét

Szabad nevetni
Akkor is ha férfi
Szabad simogatni (szabad!)

Férfi vagy nő egyre megy
Ugyanolyan mint én
Ugyanolyan vagyok

Kis-nagy felépülő világom
Tégláról téglára
Erőről erőre
Célról célra
Személyről személyre

Mi lesz velem ha belekezdek?
Semmi, megcsinálom
Belülről fakad mindig a világom
A biztonságom
A családom

Mágia

Az igazi mágia mindennapi körülmények
Között is megnyilvánuló
Mágia

Árgyélus királyfi

Hogyan keletkezik
A processz, mint ismerős tényezők
Az ismeretlenben,
És hogyan vagyok én én?
Közben szabad vagyok,
Belülről érintem magam,
Belülről érintem a bőröm,
Kívül mi van?

Mi a helyzet?

Ha nem forgunk a világgal
Akkor a világ forog keresztül rajtunk
Aki mer, az nyer
Aki nem fél, az érez
A kiszállópályán sok a látszólagos veszély
Hányinger kerülget
Elmúlik
Meglátjuk mi lesz

How?

How, how to be a human
In contact, part of a family, in love
All the time?

By being me

How to be me
When dire circumstance
demands I be someone else?

By being love

And how to find love, in me
Amidst the storm —
Eternally?

Answers

No to things that are wrong,
Not the ones where I belong —
Say yes to those in your favor,
Say yes to family,
Yes to friends and goals,
To work and to develop.
Have patience on your endeavors,
Because your endeavor is you,
Cherish your growing edge
And never overlook.

Golden Child / Kicsi Balázs

Golden Child, I love you so much
And I will always be with you
And always and always be with you
Until the world ends

Kicsi Balázs, nagyon szeretlek
Itt vagyok veled
És mindig veled leszek
Míg világ a világ

Accepted

I was accepted in her work
And I could do mine
In clear presence
Involvement
Fulfillment and joy and love
Coming through along her coming through
Trusting oneself

Félkész

Munka folyik. Látszólag.
Szerencsével, kitartással, megelégedéssel, akarattal,
Isten kegyelmével.
Aztán valami elalszik, valami felébred.

Nem tudom pontosan hogyan, de ott találom magam
Egy folyamat végén, egy kör végén, egy ciklus végén.
Szabadon. Tapasztalat.
A fájdalom valóban fájdalom.

Az űr űr, az élet élet, az öröm öröm.
Megszabadulok.
Megtisztítom, megszabadítottam néhány héjától a hagymát.
Dolgozhatok. Könnyezek.

Mi lesz velem? Milyen kapuk nyíltak meg?
Milyen gát szakadt át?
Milyen lesz a kisgyermekkel?
Mi lesz a gyíkkal, mely üvegben nőtt fel?

Türelem.
Megvárom és élek.
Élvezem az átalakulás minden édes pillanatát,
És az állapotosság és állandóság óráit.

Presence (1)

Presence is a tricky thing,
Subtle, sensitive, unknown.
How does it happen? I don’t know.
Maybe a feather in the wind,
Maybe loving, lacking,
Acceptance of all.

Maybe it is Austin Powers,
Maybe it is welcoming and warmth.
Maybe there is something in the way,
And then we are cooked and boiled
For days,
Until the wind is right.

It is mostly through,
Through a feeling,
Through something previously denied.
It is always complete,
It is always beautiful, full of life,
We are it, all allowed.

It can be helped by expression,
A love letter,
Brotherhood, sisterhood alike,
Acknowledgement, encouragement,
Simple love, an act of will,
The grace of God from above.

Automatic acceptance.
Let me remember, and let me
Love all myself — all there is,
Let me hurt, then let me live.
Step by step.
On the path and in the heart.

The fortunate, glorious moments
Of accepting it all.
Being abalone, not alone, together,
Connected, connected inside,
Remembering ourselves
And the better times.

Collage (2)

I am still being baked, cooked, expression yet to arrive.
Energy system vacuum cleaned and flushed through, so need some time.

I will absolutely call you in the coming week or days.
Would gladly share a bit of our being cooked.
Have a madly great night 🙂

I truly gave myself the gift of time, relaxation, expression and warmth tonight.

Presence / Jelenlét (2)

Presence is
To be there (with someone)

Jelen lenni azt jelenti
Ott lenni (valakivel)

Right relationship collage 2019

“What is my next step in my relationship with R?”

☰☱☲☳☴☵☶☷

1) Wounded Lady

In your relationship the next step should be to tend to your wound
Trust
I am here to challenge you
It doesn’t matter
I don’t understand everything
Go with peace, and for peace
It is OK

☰☱☲☳☴☵☶☷

2) Ascension

Find stability
Be stable in yourself
Space is safe
Watch your belly
Relax
Relax
Find a way to relax
Watch your back
Feet on the ground
I love you
It’s gonna be fine

☰☱☲☳☴☵☶☷

3) A Wild God

I am the most important card
Burn the candle on both ends
Be crazy. Be foolish. Go for it, Baby! (Similarly to Austin Powers.)
I am there for you
Clean it up
I will see you in a bit

☰☱☲☳☴☵☶☷

1) 2) 3) together

Take back yourself
Focus back on yourself in a relaxed way
Keep in mind your vulnerability to the (her) wound
It is a balancing act
Keep it safe and clean
Remember your own wound
It is all a part of you

Relax
Relax
Hurt (this is also the word the very little and young me wanted to communicate)
I am hurt
It is fine

Tend to the wound
Tend to the wound
Enjoy!

☰☱☲☳☴☵☶☷

Címtelen / vagy Gondtalan?

A tisztánlátás mezeje vagy az érzelmi gombócok vidéke?
A tisztánlátás ösvénye vagy az érzelmi csomók völgye?
A szabadság struktúrája vagy érzelmi programok víznyelője?

Tudni, hogy rendben vagyok, vagy attól félni, hogy nem?
Elfogadva lenni, vagy elvárások közt elvérezni?
Élni vagy halni?

Választás.

Tiszta érzelmeket megélni, a valóságból indulni.
Önmagunk lenni, változtatás nélkül.
Őszintén, etikusan élni.

Békesség

Kicsi Balázs
Békesség
Bármilyen erősek is a félelmek
Bármilyen szamszkárák között
Válaszd a félelmet
Elmúlik
Könnyedén átvészeled
És békesség mindenek felett

Köszönöm

Emlékezhetsz Kicsi Balázs
Mindig itt vagyok Veled
És a Te életed békés
Minden élet béke

Már vége van
És Neked ez kimarad
Mostantól kimarad
Ha fáj elköszönsz és sosem ütsz

És rendben vagy
És elmúlik
És öröm vagy
Mindig

Little pockets of sunshine

And little pockets of pain
And true feeling and ember
Called future, but not really that
Just a drawer
That I’d like to keep openable

And act on it
And feel it
And relive it
Keep conscious
Always in sight

In our systems
There is a
Strong urge
To put stuff into that drawer
And then open in awe

Kollázs (3) Pihenő

Mindenki már most barát
És mindenkihez barátként fordulhatsz
Olcsó János
Szemes Szilárd
Szuperképességük
Szuperképességünk szerint
Rejtve
Ott van mindannyiunkban

Ártatlan öröm
Tiszta gyermek
A mellkasunkban
Otthon
A nyaralásunk puha, meleg vizében
A mindennapok képes képtelenségében
A munkában és pihenésben
Életben, halálban, lélegzésben

Szeretlek
Itt vagy bennem
Minden élményem
Ha azzá teszem
Itt van bennem
A kérdések és rájuk adott válaszok
A kérdező ereje, várakozása
A csend
A válasz súlya, hatása
Hullámzik
A meglepetés ereje
A félelmek
A futások
Finoman
Minden itt van
Emögött a vers mögött
Közökben
Folytatom
Abbahagyom

Nem látom a fényt
Pedig állítólag fényből vagyok
A fekete napszemüvegem is
Csak ebből a szögből nem látom

Fekete betűs a szöveg
Fehér betűs a fény
Az íráson túl
A sürgésen innen

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében
Amen

A kacsák szerint is

Religion — To reconnect

In whatever way I can, I follow my heart’s yearning, and that will lead me home.
There is finally silence now, both in my body and in my soul.
Subtle connection brought me here, and the ongoing spontaneous, yet conscious dissolution of obstacles.

Jó ember / Good man

Jó ember vagyok
Mélységemben
Ennél többet nem tehetek

I am a good man
Deeply
I cannot do anything more

J: That’s your truth, honour it as much as you can.

Figyelem

Figyelem
Egy dologra,
Kérlek

Démon

Elfogadni magunkat s egymást
Változtatás nélkül
Monolitként jelen lévő
Démonokkal

Férfiként és nőként
Napként és Holdként
Gyerekként vagy felnőtt szülőként
Tettesen és áldozáson túl

Lehajtott fejjel tudomásul venni
Hogy a démon csukott szájjal fújtat
Hogyha felvetett fejjel tüzet okád
Vagy hogyha elfeküdt már

A démon abban a pillanatban szelíd
Amelyik pillanatban helyet kap
Az asztalnál
Főhelyet, ülőhelyet, díszhelyet

Rengeteg szeretet
És semmi tennivaló
A lobogónkon
Felkent vitéz urak es úrhölgyek gyanánt

A csatának vége
A sebesültek száma végtelen
A démon piheg
A béke ébredez

Jó ember vagyok

Jó ember vagyok
Szép
Szemérmes
Bátor
Botor

A világ bűne nem az én bűnöm
Szeretem
Szeretem magam
A bűnös felem
Az alfelem

Jogosan élek
Ugyanannyit érek
Hazatalálok
Mindig megleszek
Amíg élek

Imádság

Az imádságom hangosabb az éjszakánál
Fényesebb a nappalnál
Melegebb a szívemnél
Forróbb a sivatagnál
Stagnálóbb a vonatoknál
Illatosabb a virágoknál
Akkor is, ha némán csinálom

Erdély

Privát szféra
Buona sera
Közben negyven éves lettem
És ráébredtem
Hogy a legeslegszebb élmény bennem
Az a tér, amelyben vagyok
Amely én vagyok
Amelyet csendben látok

Hűsöljetek és csendesedjetek el barátok
Nyíljatok
Bátorodjatok
Szabadok vagytok
Éppolyan szabadon
Hagyjatok
Nappal keljetek
Holddal nyugodjatok

Csak csendben, csak halkan
Álljunk meg és lássunk
Nagyon szeressünk
Önmagunkat

Tanelorn — töredék

Eljutni Tanelornba
Találni egy olyan helyet, ahova
Betérni mindig boldogság, öröm és vidámság
Egyedül
Távoli és
Valódi kapcsolatokkal
Elegendő térrel
Erős megengedő térrel

Eljutni Tanelornba

Őszintén teljes pihenésre vágyni és
Eljutni Tanelornba
Ahová
Betérni mindig boldogság, öröm és vidámság

Türelmen keresztül
És elkeseredésen keresztül
Hiányon keresztül
És az újrakapcsolódás örömén keresztül

Önmagunkra találva
Önmagunkat teljesen elfogadva
Újra látva
Nincs más hátra

És minden ember lelkében itt van Tanelorn
Elhiszem
Emlékszem
Kicsi Kincsem

Eljutni Tanelornba
És teljesen megpihenni
Kiegyensúlyozódva
Kiegyensúlytalanodva

Leheveredni, támogatva járni
Nem merengeni múlton, jövőn, jelenen
Nem elemezni, nem irányítani
Pihenni

Isten tartson meg, mondják
És ez azt jelenti örömmel, magunktól élni
A lélek súlytalan
Az édes rögeszme teher

Irgalom vére / Blood of mercy

Irgalom vére
Isten reménye
Most is örök hála
Szent szívtér
Szeretet

Blood of mercy
Hope of God
Now eternal gratitude
Heart space of saints
Eternal love

Irgalmasság

Irgalmasság vére: van
Irgalmasság vére az otthonunk
Irgalmasság vére Jézus vére
Irgalmasság vére Krisztus jelenléte
Irgalmasság Isten tere
Irgalmasság a kiút
Irgalmasság Tanelorn, a futóhomokon
Tanelorn a szabadság
Szűnhetetlen pihenő
Egységet és enyhet adó láng
Irgalmasságból vagy
Hát magaddal is vállalj közösséget

I am free

I am free
Independent
Enough

I am connected
Full and
Happy

I am a good man
Deeply
And I need nothing more

Come to me (1)

Come to me
Whenever you come to me
Without looking for anything in return
Then all is ripe, free, alive
And joyful

Come to me (2)

Come to me
Just come to me
And be happy

3×3

Projektorom fénye kisüti a szemem
A szívem
Az életem

Darabos akaratom külső vázként tart
Hajt
Nem enged pihenni

Egyszer úgyis megállok
Megszűnök
Virágozódom

Joy

It must be joyous
Deep love, deep peace überall
Even though I cannot see it, sense it
Not at all

Deep peace
Deep joy
Deep love
All in all

Background, foreground
Blame and forgiveness
Matters, doesn’t
Who knows how

Who knows, I know
Even though
I am also
Not at all

Let your will be done
I guess
Knowing nothing more
At all

Mercy mercy
Mercy killing
Toothache, headache
Does it all

And in death
I am revealing
Living being
Light in all

And peace
Deep peace
And peace
Deep peace

And joy and love
And beauty and change
And life and death
And furthermore

Natural
Acceptance
Of
All

Death

On the verge of death
Shocked and frozen

Dead
By the dozen

Living again
Equanimous, unprotected

Really equal

Part of the game
Shit and gold
Just smile
Ass on the chair
Feet on the ground

Life is belonging

Life is belonging
Fully living is belonging fully
To a piece, any piece
In peace really
One embrace at a time

Light

A star
A night light
A lampion on a boat in the reed
A candle in a sermon
A good word on a cold day
The light of a prayer
The embrace of a mother
The comradely nudge of a father
All for you

Light is connection
With more of you
Warmly
The whole of you

Whole safe you
Shining through
Bright and
Brave

Luminous truth
Innocent trust

Dark

A beautiful poem
Full of light
Akin to the new moon

Work

Then just go, work!
Please. You can do it. Does it matter?
Done.

New moon

The pale, bright, white face
Of a new moon
A love letter to clarity
A new life
Sanctity
A sickle that cuts through
To truth
Beneficial, bountiful thoughts
Of creation
Rational love
Clean body
Clean habits
Beautiful immaculate life

Fiastyúk

Fiastyúk és a fiai is fényből vannak
Tiszta, fekete, sötét mezőn sétálnak
Nem messze Orion öve világít
Még messzebb szekerek suhannak

Mi értelme van a félelemnek
Amikor minden fényből van
Mi értelme van a félelemnek
Ha termékeny a fekete sötétség

Őszi kecskécske

Zöld tea, még zöldebb tea
Hasznosság, pihenés
Csodálatosak a fények
Van elég, tiszta hely
Hangya a fülön
Munka a kézben
Simogatnak
Nappal van, csendes szavak
Néhány autó csak
Fű hajlik
Kavicsok és száraz levelek morzsolódnak a lábak alatt
Lelassultam, visszavonultam
Hogy haladjak

Mágikus világ

Itthonról a legkönnyebb hazaérni
Organikus, mágikus világban élni
Mint egy lelkes kisgyerek

Ez a legolcsóbb
Ez kerül a legkevesebbe
Gyengéd szinkronban a valósággal

Valódi imát mondani
Szívből kívánni, remélni, elképzelni
Teljes bizalommal élni és mozogni

Megértésben, szeretetben
Felnőttként minden tükörbe belenézni
És csodálkozással fejlődni

Jól van így

Jól vagy így, Kicsi Kincsem
Mérgesen, az is rendben
Távol maradsz, az is rendben
Huttagatta, teljesen rendben
Élj, csináld, ahogy tudod
Támogatlak, senki se tudja jobban
Így van rendben, szeretlek
Alig várom, hogy élj
Próbálod jól csinálni
Mi mást tehetnénk
Jó így és kész, bőven elég

El

El, isten neve, a te neved
Csodálatos női arc mögöttünk
Az otthon vágya, emléke
Szeress minket, hazajövünk

El, isten neve, a te neved
Csodálatos női arc mögöttünk
Az otthon vágya, emléke
Vigyázz reánk, hazajövünk

Megadom magam
Bensőmben arcodba nézek
Feltétel nélkül gyönyörködöm
Egyszer csak önzetlenül felém lépsz

Minden van

Ami van, az lehet
Ami nem lehet, az nincs

Van egy fura gondolatom:
Minden amit csinálunk rendben van
Minden van
Kitölthetjük az életünk terét
Egyaránt
Amivel helyesnek tartjuk
És akkor az van
És ami létezik, az szentség

Nem kell úgy csinálni
Nem kell megcsinálni
Itt van
Ezt az egész csodateret élhetjük

Ajándékba van
Nincs miért szorongani miatta
Körülnézhetünk, lélegezhetünk
Dolgozhatunk

Bármit
Hátradőlhetünk

30 lines

Life brings us peace
Life brings me possibilities
Always and always
And safety
And companions
Celestial support
Visible and invisible
And wings, in the rightmost instance
Life is made of peace
And love and light
For us to be at home at all times
Intimately
Even when we are eaten
Or devouring — ourselves
All is all is all
Right and fine
All pain dissipates
Luminescent truth shines through
We can really breathe, right now!
Each being itself, paining itself
Caster and the shadow cast
Collapsing into itself
Intensely
So breathe gently, deeply now
Deeper and gentler
An ecstatic inhale
A widening, spacious, infinite exhale
Consciously breathing myself away
Remaining, marvelling conscious space
Eternal love and light

I can remember more now

I learned to flow more with life
Even though I did not live through clear light
I know these states of flowing free of ego
And I suffer from my personality sometimes
Although I also love and enjoy myself

My main tools are expression — writing
Structure
Creation
Meditation and movement
Prayer and human contact

I still love nature
Calms me and grounds me
A good meal
A good chat
Good silence

I am a simple man in complex waves sometimes
And as all waves do, they find a way
And I remain
Get polished a bit
And get dried

Szeretlek Istenember

Szeretlek Istenember
Biztosan nem ítéllek meg
Te se ítélj engem
Csak zaj, vagy fény, vagy csend
Mellettem biztonságban vagy
Elmozdulok feléd egy villanásban

Salute

Love, love
In, in, in
Nothing says I love you more than
“Do not put yourself under any pressure”

Just rest my Darling Love, be
Let your voice deepen, or touch the skies
And watch and grow
It does not ever have to be worse than this

Cura, cura, sana, sana
It does not need to be worse than this
Ever, ever
It does not need to be worse than this

I salute you in deep respect
I want you to live
Be free
In a soft and safe embrace of life

Pokol

A második mátrix húsból faragott szopóálarca
Amely elfedi, színezi a világot
Reményteliségből
Reménytelenséget kreál
Kapcsolódásból elzártságot, szétszakadást

Nem kell komolyan venni
Mint minden, ez is véges
A kitartás, ima és munka segít
Küzdelem, melegség
Előre-hátra

Az van, ami van
Élvezd, amíg lehet
Menj és játssz
Dolgozz
Csinálj nagy emberi családot

Szeretlek

Fehér lepke

Barnamedve közelít meg
Súlyos, erős, veszélyes mancsa a vállamon
Érzem a bundáját, hátulról ölel
Én pedig félelemben ösztönösen
Azzal válaszolok, hogy
Szeretlek, szeretlek, szeretlek
Megengedem, hiszen itt van, mást nem tehetek
Felé megyek, mint amikor hidegvízbe ereszkedem

O és A kicsi, hófehér molylepkét hoz nekem
Pszichedelikusat, keserűt
Hogy tiszta, szabad, tágas életem legyen
Mint nekik oly sokszor
Fundamentális szabadság
Amely jobbára a medve felé tett lépést jelent
Medvévé válást a molylepkén keresztül
Szeretlek, szeretlek, szeretlek

Itt van bennem a lepke is, a medve is
A félelem és annak ellenére is
Szeretlek, szeretlek, szeretlek
O és A, és az emlékek is
Feloldódó világ, lépés a kút falán
Lefelé, befelé, bátran
Egységes, csodálatos, örökké bomló
Virágzat, önmagába hömpölygő életmező

A medve ölelése a biztonság
A medve ereje és a víz hidegsége a biztonság
A szeretlek, szeretlek, szeretlek a
Biztonság
A kút mélye a biztonság
Az élet szépsége a bizonyosság
A elmúlás folyamatossága a biztonság
Én vagyok a bizonyosság

Bizalom

Mindig újra kell tanulnom a bizodalmat
Ha szemből jössz adj időt
Először bíznom kell benned

Inkább álljunk egymás mellé
Figyeljük meg a szív terét
Amikor működik egymás felé fordulhatunk

Érzékeny vagyok
A szív rezdülésére
A kéz elektromosságára

Óvatosan, ahogy a barátok Sheldonra vadásznak
Vagy a vadász őzre
Őzzé válunk türelmesen

Félek

Félek mindentől
Félek a saját árnyékomtól
Félek, hogy mi történhet
Történik-e
Szorongok, rettegek mindentől
Összekap a félelem és megpróbálok ellazulni benne

Megpróbálok egyetlen dologra figyelni
Azt megcsinálni
Egyiket a másik után
Látni, hogy lehetséges
Szépen elkészülni
A félelem hadd kacagjon a háttérben

Lótuszvirág

A szirmok is én vagyok
És a kéz, aki félresimítja őket
Elhárítja az akadályt is én vagyok
A fényes bejárat és az itthon is én vagyok
És én vagyok az is
Aki elől elhárul az akadály

A talpas katona balladája

Meglódítom a nagy késem,
Repül is a patkány feje,
Odahúzok, megtaposom,
Csizmaszáramon a bele.

Hófehér szeretet

Édesanyám gyönyörű hófehér,
Széles, zöld és piros színes nyakéke,
Tökéletes szerkezet, örök kapcsolódás,
Manchmal releváns,
Szivárványos fájdalmon át.

Felelősség

Csak ülj és elmúlik
Ez is, az is
Szabad vagy most is

Adj időt
És meglátod
Ez is csak babakék alakzat

Ülni valakivel

Melléülni, mint egy jó szeretkezés,
A versírás, mint egy jó szeretkezés,
Hallgatni: szerelmeskedni.

Velemszületett minta

Mennyire fontos a nyomás, hogy megtaláljam magam!
Hogy tudjam, szeretnek.
Egy picit nyomlak, hagyd, azért teszem, hogy érezzelek. Nyomjál.
Hogy tudjam, szeretlek.

Balázs alakúra nőttem, a személyiségem.
Amíg élek, így élek, tér kell nekem, szépség és értelem.
Amikor meghalok, a Balázs alakú fa kiszárad.
Örök nézőpontunk megmarad, a szeretet formájú.

Pontosítok: minden szeretetből van.
Minden kontaktus. Nyomlak, érezlek. Szeretek.
Tudom ki vagyok. Ha nem érezlek, túl erősen nyomlak, elveszítelek.
Ha elveszítelek visszatalálok, vagy addig keresek, míg mindent meglelek.

Itt vagyok. Itt vagyok. Itt vagyok.
Elmúlik. Elmúlik. Elmúlik.
Kérem. Kérem. Kérem.
Köszönöm. Köszönöm. Köszönöm.

Balázs vagyok

Balázs vagyok, szia,
Így és így születtem,
Legjobb, ha pont
Ilyennek szeretsz.

Szeretlek Balázs

Nem csak kavicsok a kövek között
Hanem fű is nő
Zöld kavicsok, majd sok zöld fűszál

Mennyi minden van a kövek között!
Törött fúróhegy, műanyagdarab
És a fű mégis nő

Privacy

Privacy is sacred in my eyes
Mine was overstepped, when I was young
And I overstepped others’, forever gone
Please forgive me and let me sing
Being, accepted, with all our sins

This movement of now

Softly choosing • through movement • the truth of this present moment.
Travelling • always in movement.
Safely arriving • resting • ever this moment.

The opposite • of anything specific • is freedom.
Choosing • the movement • of today • is freedom.
This moment • already • is freedom.

Calm • rest • and movement.
We inherently are • accepted • unwitting • devoid of any price.
Choosing • to be here • now • naked • is freedom.

Softly • open • intensely • in — vulnerable.
Again • again • fresh • round and round,
Choosing • this movement • of now.

Doubt

Drop the doubt
Rewind
Drop the doubt
Again
Drop the doubt

Father

I was fully blown into my face
Fully born into my face
With the help of my father
I love my father
Him in my brother, in myself
In my safety in the world
In adventures, bolder ventures
Visions
In women, in jobs and hobbies
Cars, trucks, strength and body
In diving and fishing
And rowing, and riding a bicycle

Édesanyám keze mindig rajtam

Hetvenéves vagyok, mint egykoron ő
Feltétel nélkül szeret(n)ek
Mint egykoron ő

El fogok halkulni
Mint egykoron ő
Teljesen egyedi hang vagyok, mint egykoron ő

Apáink is elmúlnak, mint egykoron ő
Apák után a fiaik
Mint egykoron ő

Feldolgozhatatlan szeretet, mint egykoron ő
Tápláló szeretet
Mint egykoron ő

Édesanyám vigyáz rám
Édesapám vigyáz rám
A szívem széttárt szárnyú, erős madara vigyáz rám

u.i.:

Aki vigyáz rám és elfogad
Annak éppen olyan fontos és teljes vagyok
Mint széles e világ

Dolgom

Nem az én dolgom
Szereptévesztésben voltam

Nem az én dolgom senki *hangulata*
Nem az én dolgom anyám, nagybátyám, nagymamám

Nem az én dolgom R
Nem az én dolgom É

Nem az én dolgom J
Nem az én dolgom S

Nem az én dolgom F
Nem az én dolgom T — hangulata

Nem az én dolgom senki elvárásának megfelelni
Nem az én dolgom ellentmondásos elvárásoknak megfelelni

Annyit tudok csinálni, hogy élek
Azt teszem amit a legjobbnak látok

Bízom magamban, és amikor bíznak bennem
Akkor bíznak bennem

Amikor hangulatban vannak, akkor csak önmagukat látják
Tesznek, mondanak, nem az én dolgom

Nyugodtan hátradőlhetek akkor is
Amikor hangulatban vannak

Ha tudom nyugodtan csinálni, akkor esetleg majd
Cselekszem én is indulat nélkül, jó lélekkel, ép ész alapján

Az én hangulatom sem az ő dolguk
Remélem nem bántok vele másokat

És nem akarom őket bevonni
A *kisded* játékomba

Nem tudok mindenkinek megfelelni
Csak meghasonlani tudok, látszólag, vagy önmagam maradni

Istenem, add, hogy ne féljek
SOSEM VAGYOK EGYEDÜL

Mindegy, hogy mi a múlt
Mindegy, hogy mi az emlék és a beidegződés

SOSEM VAGYOK EGYEDÜL
TÉNYLEG SOSEM VAGYOK EGYEDÜL

A rémképek rémképek, az érzések érzések
Elmúlnak, ne aggódjak

A mocsár is csak egy érzés, émelygés
Stressz: elmúlik

Az én dolgom egyik lábam a másik után tenni
Ahogy én tenném

A felhők egyszerűen nem tartanak örökké
Van napsütés

Megpróbálok odafigyelni a többiekre, megpróbálok cselekedni velük
Ha hagynak

Kontaktust szeretnék én is
Ha hagynak

Mindenki kontaktust szeretne magával
Rengeteg melegséget

Engem lenni magamnak
Együtt

Praktikum

Projektálni az ősanyát
Kerek mellek, csodálatos arc
Kedves, megengedő, meleg, szerető mélység
Csodálatos idomok, dús, fényes, barna haj
Kék ruhában
Nevet
Két pillantásból megértjük egymást
Ahogy mozog, a lábujjai, a lába
A karja, a válla
Buja intelligenciája

Vagy projektálni a korlátozó anyát
Nem lehet
Egyes területeken meleg
És csak a korlátokat látom
Nem lehetek okos, mással elég közel, szabad
Vagy valamelyik
Valahol korlát van
Csak a korlátozottságot látom, a hiányt
A betörést
És azt projektálom

Egy harmadik dolog a praktikum
A valóság

Könnyedén

Az anyaméhben — ideálisan — kontaktus is van
És teljes szabadság is
Senki sem vár el
Semmiből sincsen túl sok
És mindenből elegendő
És ha bármi felborul, akkor együtt
Természetesen oldjuk fel
Ahogy természetesen lépni tudunk

A természetben senki sem vár el semmit
Nincs aki elvárjon valamit
A tudat eljátszik valamivel
A sejtek csak mozognak
Esznek-isznak
Létrejönnek es szétbomlanak
Érintkeznek vagy nem érintkeznek
Egyszerűen csak vannak

A tudat mint óriási kúp
Csúcsában a sejt, szövet, megszilárdult hús
Alatta minden más
Az összes történet, a látás
Érzelmek, életfolyam, áramlás
Kialakult formáiban szenvedés
Fogalmatlan darabjaiban könnyű, súlytalan
Egyszerű, következetlen vanság

Egyvalaki

Sárgák, barnák, vörösek
Puhák és kedvesek
Vonzódnak, szeretem őket
Szépek és fontosak

Többesszámban írok
De elég, ha egyvalaki az
Hogy halványvörös vagy barna
Az egyre megy

Szép világos bőre
Lelkes, kedves szíve
Elfogadása
És hogy szerethetem fontos nekem

Büszkén nézünk egymásra
Tudjuk, hogy vagyunk
Nem változtatunk, csak néha változunk
Nem követelünk semmit egymástól — nyugodtak vagyunk

Rigmusok

Jaj de hideg van
Jaj de jó itt az ágyban
Aludjál jól Balázska

 

- -  ↓  -   ↓↓ -  ↑   ↑↑ 
Istenke kertje bennem kel
- -  ↓  -   ↓↓ - ↓  ↓½↓ 
Istenke kertje énbennem
Istenke kertje bennem kel
Istenke kertje énbennem

Ünnep

Karácsonyi helyzet
A lakás is és én is Jézus és Krisztus fogadására készen vagyunk 😊

Boldog Balázs napot! 🍰

Felhívtam tegnap a norvég bankomat. Tíz évet fiatalodtam.

Pillantások / Glimpses

Is it any good?
It is what it is.


Alapvetően
Szeretlek
Annyira, hogy összeráz



Monism ⨀

There is one simple truth
Attention leads to gold


Gyönyörű apácák szép
Szabályos oszlopban
Sétálnak a gyalogúton a Balaton felé


Enjoy different vistas in yourself
Change perspectives
Discover points of view


Pontosan tudom, hogy semmi sem az, aminek látszik

Pontosan élem az életem
Fenntartom a tévedés jogát


Nem szeretném magam megcsinálni egy párkapcsolatban
Nem szeretnék semmit megcsinálni
Alkotni és lenni szeretnék


Stresszmentes, kitartó munkát szeretnék


Van egy nagyon egészséges részem

Jelenlét (3)

T-t hosszan, nyugodtan ölelni
Visszacsúszás, vele csúszás, velem csúszás, szomorúságommal csúszás helyett
Könnypatak helyett
Elérzékenyülés helyett (abban a nagy térben)
Szeretni és szelíden megpihenni

Könnyű

Könnyek, könnyűek, arcok
Szívek, színek, kicsi lelkek
Gondok, bajok, bájok
Hasak, görcsök, göcsörtök

Ülök, valaki ül, valaki ürül
Kiürül, cseppekben, patakokban
Eltűnök, és csak a patakzás marad
És tavacska, könnyű könnyekből

Allow, allow

Awareness, awareness
Allow, allow

There is no war in this world
There is only internal war

Awareness, awareness
Allow, allow

Being very polite, courteous, natural
Rewrites our patterns shiny and warm

Awareness, awareness
Allow, allow

It is our peace, all over
Tenderness and love

Awareness, awareness
Allow, allow

A gracious tree inside of us
And vast open fields, also on the yard

Awareness, awareness
Allow, allow

Let’s pace ourselves
Being polite, shiny and warm

Awareness, awareness
Allow, allow

Mocsár

A mocsár ótvaros, kukacos, férges
Barna, fortyogó, undorító, émelyítő
Mocskos, trágár, trágyás, sáros

Én közben békés vagyok, béke
Békítő, ötletes, lányos, srácos
Önálló, közvetlen, nagyon sármos

A mocsár mocskos, félelmetes, ótvaros
Borzasztó, trágár, férges, lúgos
Alkoholos, zománcos, barnás, kénes

Én közben itt vagyok, béke vagyok
Rendes, rendezett, ötletes, őszinte
Kedves, talán kicsit tudálékos

Helyzet

Van valami békés bennem
Küzdelem, harag, mocsár mögött

Ha választhatok, párnát, pokrócot és szemkötőt választok
Bármelyik késem helyett

Szeretlek, szeretlek, szeretlek
Békesség, puhaság, magom

Széles hátterek, élet-mező
Belső, színes, szelíd vadon

Egy kanál méz

A chi kung olyan volt, mint egy kanál méz
A javascript is mint egy kanál méz
És a légzés, felkelés, lefekvés
Sosem ér véget, és mégis mindig minden véget ér
Emlékké válik, beépül a hátterünkbe
Majd azzal együtt elenyészik

Álomváros

Életem fénypászmákkal beszőtt folyosója,
Sétálok a fény felé.
Alapvetően fényben vagyok, ha akarok,
És szembejönnek alakok, helyzetek.
Némelyiket szeretném, és azzá válok,
Némelyik úgy érezem engem választ.
Vállalom az anyagot, a sötétséget,
De sosem feledem: hogy alapvetően fényben járok.

Álomvárosomban otthon vagyok,
Régi bányaváros, Álom-Pécs.
Az épületek vörös téglából készültek,
Kicsi a forgalom, jó a levegő és enyhe az idő.
Kevesen vannak az utcákon,
Körben erdő, a dombokon elhagyott bányajáratok.
Nyílásokkal, növénykincsekkel, kirándulókkal,
Valami nagy víz is hullámzik itt.

A polgármester az apám, vagy hozzá közeli,
Együtt vágunk sétabotot.
Mégiscsak van egy kis házam, el is feledkeztem róla.
Nem engedem, hogy tolvajnak nézzenek, hiszen megváltoztam.
Ha esetleg gonosztevők akarnak megtámadni,
Gyors reakcióm és az emberek tömege megvéd.
Ha felmerül, hogy egy férfi úgy közelít,
Legyintek rá, nem félek.

Pán, pán, pán, túl a ridegségen,
Rideg kategóriákon,
Túl a rideg félelmen,
Együtt az emberekkel,
Szeretettel mosolygok előbb-utóbb mindenkivel.
Álomvárosomban olyan emberek élnek,
Akiknek az élete folyosójában fény van,
És választani tudnak hol haladnak.

Felhőtudatos ember

Légies legyél, mint egy felhő
Kendőzetlen, mint egy felhő
Formázatlan, mint egy felhő
Egyszer az eső szakadjon belőled, mint egy felhőből
Egyszer árnyékolj
Emeld ki a szépséget
Verjél szét mindent jéggel
Hagyd, hogy a testedre parázna szivárványt vessen a nap
Hagyd, hogy lenyűgözően tiszta vonalaid beborítsanak mindent
Hagyd, hogy repülőgépek vesszenek el benned és irányt tévesszenek
És tiszta permeteddel termékenyítsd meg a mezőket

Unalom

Nincsen unalom rosszakarók nélkül
Unalom nélkül nincsenek rosszakarók
Ennek a mondatnak semmi értelme sincsen
Se unalom, se rosszakarók

Fear Process

(Personal process)

Shock, Threat —> Becoming small, Loosing security —> Finding myself in a power struggle (Mother vs Father, me vs Father, me vs All, me protected) —> Fear

Birth process —> Being born —> Being there with an open wound in the belly —> BPM 2 and then 3 again

Something greater made me loose the safety of the belly —> Loosing the world —> Now I loose safety and the world again
Possible inability to reconnect at this point, acting accordingly —> Rejecting the world —> Consciousness thereof and to act kindly helps

Looking for help —> Kindness helps

Helplessness —> Recuperation through reconnection – With myself – With people, habits —> A buzz of BPM 3 occurs —> Expression, Movement, Presence
BPM 3 buzz: I can’t (withholding) —> I can (release)

Arriving back to the world —> Reclaiming myself and the world again

Being in a friendly world again


Sexual Layer —> I do have a male and a female side —> I am foremost a man, and also a woman —> We – the people – make love to ourselves, via each other

Sexuality —> Through birth and after —> BPM 3 —> Either denial: Shame —> Or acceptance: Love

Denial —> Fear —> Blindness —> Acceptance —> Wholeness


Maybe all —> arrows in this diagram can be written in a <—> bidirectional format

Maybe there are shortcuts

Szűzanya

Szűzanya
Nagymamám
Édesanyám
Vigyázz reám

Valami megváltozott

Valami megváltozott
És olyannak látlak amilyen én vagyok
Nem félek tőled
Hanem nyugodtan élek
Nyugodtan lélegzem és mozgok
Szeretek
Veled vagy nélküled utazok
Kankalinban fürdök
Dolgokat rontok el és helyrehozok
Élek

Csend

Köszönöm mindenkinek a szabadságot, a teret
Hogy együtt játszunk és hagyjuk egymást játszani
Hogy élhetünk és elfoglalhatjuk a levegőt ami nekünk jutott
Megoszthatjuk, ki és belélegezhetjük egymás fájdalmát és örömét
Sétálhatunk, szállhatunk, zongorázhatunk, hibázhatunk és felállhatunk
Anélkül, hogy csökkennénk bárki szemében, isten szemében
Egymás szívében — te is én vagyok

Emberek vagyunk, lények, akik itt élnek ebben a nagy szobában
Az egyik jobbra megy, a másik balra
Az egyik fél, a másik merészebb, és csodálja
De egészen csak együtt vagyunk, és a tér, a csend
Mi összeköt és kitölt minden távolságot fáink bogos ágai közt
És az együvé válás, hálás vagy haladás, közös egészülés
Egymással csokorba borulás csodája

Köszönöm

Köszönöm az évmilliárdos emlékezetnek testünk sejtjeiben
És azok összhangjában
A levegőben amit ki és belégzünk
Az ételben, italban és menedékben
A békében és tanulásban
Hogy itt lehetünk — egy darabig — minden rendben
Amíg itt lehetünk

Köszönöm a kezeknek, akik nyomtak, nyomnak, támogatnak
Előre az életben, csokorba és virágomba
Megtartanak, összefűznek, levegőznek
Hagynak, magunkra tanítanak, arra, hogy
Önállóan és együtt vagyunk, mindig, és sosem vagyunk egyedül
Akkor a legkevésbé, amikor végtelenül egyedül érezzük magunkat
Akkor csak egy hártya választ el a teljességtől

Lepkéink szárnyai

(Explicit)

A testem elülső fele megnyílik
Mint a pillangók szárnya, mint húslény
Bársonyos, vörös anyagból, odabújó szeretetből
Energiamező, háló, áramló hártyaszerkezet
Fénysugárutak és erek keresnek téged
A másik fényalagutat, mezőt, jelzőlámpákat
Kitáguló pórusokat, utakat
Bőrt és feromonokat

Ott állok előtted meztelenül, előttem állsz meztelenül
Vagy sétálunk erdőn-mezőn, én nyitottan merevedem feléd
És vágyom rád, az illatodra
Hogy a melledre vegyél és leegyszerűsödjek, visszatisztuljak ott
Nyelvé és szájjá váljak és puhává, csak a péniszem nagyon merev
A kezedben, ahogy simogatod, becézed, húzogatod
A szíved dobol, az enyém is, nyugalom is van
És nincs is, ahogy lüktetnek az öleink

A táguló fenekedre gondolok, a beszökő ujjaimra, nyelvemre
A vágyra hogy megkönnyebbülnél, hogy izgalom van
Akkor most engedem, jó? - mondod és engeded
A kezembe, és közben nagyon figyelek, hogy minden négyzetcentiméterét
Csókoljam az ajkaidnak és a nyelved hegyének
Folyamatosan, hogy biztonságban legyél és kapcsolatban legyünk
És így átnyitod magad, nincs is mit odaadni
Mert mindent odaadtál

És én fogadom, és fogadsz engem, fogsz, simogatsz
Vigyázunk a csókra, hogy meg ne szakadjon és tartjuk egymást a nyelvünkkel
Nyálunkkal, lélegzetünkkel
És én is elengedem, sőt nyomok, nagyon erősen nyomok miközben csókolsz
És fáradhatatlan, gondos kezeddel a péniszem húzogatod
Gondozod, hadd nőjön, hadd repítsen, olvadjon
Úgyis tudod, hogy utána egyből visszajövök
Csak addig azt nem tudom a melled szopogassam, vagy a szép szád

Amikor így együtt vagyunk, vagy én repítlek vagy te engem
Mint a vadember rángunk egymás keze alatt törzsi táncot
Normálisat és természeteset, és a csípőnk, combunk, mellkasunk
Öntudatlan, magától rángása mozgatja egymásba a nemi szerveinket
Nyelvünket a másik szájához érintjük vagy mélyre dugjuk
Hogy nyugalom legyen, és együtt vagyunk
Jelen egymás mellett, tanújaként annak ami a másikkal történik
És egyúttal test és nedvközelben osztva meg az alapvető életet

Tejesen lecsupaszodunk, azok lehetünk akik vagyunk vagy akarunk
Abban a pillanatban
Előjöhet bármi a mélyből, természetes, szép, nem vagyunk egyedül
És megmutatjuk
Ha kell egymás nyakát nyomjuk el vagy mellkasát, vagy ráfogunk ide vagy oda
Vagy olyat mondunk, amitől a másiknak pityeregnie kell
És végig-végig ott vagyunk, tudatosak, mint két kristály
És szeretettel, nagy-nagy szeretettel  valódira csupaszodunk

Néha piros ruhát vennék neked, nőit, harisnyával, mert ahhoz van kedvem
De nem merem, talán leírni igen
Mert akkor az van bennem
Férfi vagyok, nem is lehetnék férfibb, és ugyanakkor rétegződöm
Néha ezzel azonosulok, néha azzal a mással ami a felszínre jön
Szeretlek így is, olyan sokféle tartalommal
Nem egyféle doboz vagyok, sima fallal és kartonlapokkal
Hanem színes paletta, sokféle ember, ebben az egy magamban

Üresen, előre nyílva, mint a lepkeszárnyak
A tudat tiszta fénye éget és rávetül arra ami felmerül
Egyszer ez, egyszer az, a kategóriák könnyen égnek
És én ott állok piros ruhában, néha férfias terepszínűben
Néha böffentek és kerékpározom, míg meg nem unom
Néha lágyan mozdulok
És elkísérjük egymást az úton, egymásnak világítunk
Végtelen szeretettel és odafigyeléssel, elfogulatlan szeretettel

Boat

Small boat, white sails
Big wind, grey waves
And yet I sail
With conviction
To the other shore

For O and A

What makes you think that I am an outsider
What makes me think that you think that I am an outsider
What makes me think that I am an outsider
While I am an insider, always was one

What makes me look at the outside shell
What makes us look at the outside shells
What makes us protect our close ones
What makes us afraid of the outsiders

What is the real difference between inside
And outside of us
Please look at me without my shell
Just look at my shell as with me inside

Always was
Always was
Always am
Always am

Minden ugyanúgy a kedvesem

Az is a természetünk, hogy hárítsunk
Hogy vádoljunk, félre nézzünk
És csak a szépre nézzünk
Hogy ne ássunk, ásítsunk, vidámítsunk

És eljön az idő, amikor ásni kezdünk
Kukacokat találunk, szart és könnyeket
Konyhakertet, virágágyat
És alatta szart és könnyeket

Az is a konyhakert
Ebből élünk, táplálkozunk, félünk és remélünk

Merjünk rettegni
Merjünk énekelni
Merjünk elébe menni, és amikor itt van
Rettegni, remegni, énekelni, kifejezni, leírni
Csendben fájni, kerek tavat könnyezni

Nem tart örökké és nem mér szűk marokkal
Énekel, dúdol, hangosan kacagva üvölti teli torokkal
Élettel
A remény értelmetlen többé, nincs remény és nincsen jó sors
És rossz sors sem, Én vagyok, mindig ez voltam
Sírás, kacagás, rettegés és fájdalom egyre megy

Seb, sebszáj, sebszél, sár, már vár
Mesélhessen arról, hogy minden reánk vár
És minden egyenlő, ugyanabból van, ugyanabból jön és ugyanabba tart
És ha sírnak neked, ha te magad sírsz akkor nem sírsz még egyszer ugyanúgy
Hanem sokkal jobban sírsz, sokkal teljesebben, sokkal-sokkal teljesebben
Sokkal emberségesebben, mert semmi más nem vagy, mint ember
Aki mer, az nyer, aki mer, az nyer
Aki mer, az nyer

Nézz és láss, láss csodát
Ha fáj, ha félsz, ha nem akarod, ha túl szép
Ha arról mesélsz magadnak, hogy belül szebb, hogy otthon szebb, hogy mással szebb
Holnap szebb, az egyik oldal szebb, a kényelem szebb, a fejfájásnál
Minden oldal szebb, mint egyik oldal
Ne válogass, igyál, igyál, végtelen bőkezű, bőséges a forrás
Mint egy virágszál, csak igyál, igyál
Fogadd és megnyugodhatsz, elintézi önmagát
Önmagától áll, önmagából áll, dőlj hátra és csak nézd és láss
És igyál amíg kell

Nem jobb ez sem a deákné vásznánál, és az sem
Csak figyelj és igyál, tiszta fényben állsz
Törzsed van akkor is, ha nem akarod, és gyökered, és olyan koronád
Amin annyi a világ, amitől a szíved hétfelé kiált
És alig kapsz annyi levegőt ami a kiáltáshoz elég
És minden levegő téged vár, a tiéd, te vagy

Hagyd, hogy fájjon
Az önvádat cseréld fájdalomra
A tér, a levegő, a törzsed, gyökered, koronád teszi a dolgát
Növekszik amíg növekszik, és elszárad amint véget ér ez a világ
A tér, a levegő teszi a dolgát, a tüdőd teszi a dolgát
A szíved, emésztésed, agyad, bőröd teszi a dolgát
A szeretteid teszik a dolgukat
Mind ugyanazt a dolgot
Élnek, működnek
Nőnek, elenyésznek, nőnek, elenyésznek, nőnek, elenyésznek

És te csak állsz, és sebszáj és csömör és világ
És félelem és kontaktus, és felengedés és közelebb
És egy és szeretet és sebszáj és félelem és harag és rázkódás
Fájdalom — És józanság! Egy a józanság

Ne félj. Elég. Hagyd, érezheted, és amint érzed teret kap és véget ér
Ahonnan jön égig ér
Térben állsz, mint mindenki, befelé kapcsolódsz, mint mindenki
Szeretlek, mint mindenkit, szeretni tudsz, mint mindenki

Minél nagyobb fejest ugrasz, annál nagyobb partot érsz
És annál nagyobb a víz ami a parthoz ér
És minden szeretted ez a part és az a víz és ugyanúgy fejest ugrunk
És leülünk és figyeljük a naplementét, és az összes ember körvonala
Az össze lény körvonala a mi körvonalunk, ahogy nézzük a naplementét
És ugyanúgy ugrunk, ha ugranunk kell, amíg ugranunk kell
Amíg vissza akarunk ülni és nézni és nézni a naplementét
És érezzük a bőrünkön a többi embert, a többi lényt
Ahogy nézzük együtt a naplementét

Merd hát kitölteni tereddel a teret

Come as you are

10 PRINT "You are not a broken car"
20 PRINT "Come as you are"
30 PRINT "This poem is no joke"
40 PRINT "Come as you are"
50 GOTO 10
60 REM "In this loop
70 REM "Lies our freedom
80 REM "----------------
90 REM "Paste me into QB64, it is free
100 REM "Because I am free, as in speech, not as in beer

Édesapám illata

Édesapám az illata miatt édes
És az édesanyám is

Az az ő illatuk, és az én illatom máshogy

Próbálok visszaemlékezni
Próbálom felidézni, az orromban érezni

A félelem fekete csápjait szeretettel érintem
Én vagyok az is, bennem eleven, részem
Táptalajom, aljam, mocsárvidékem

Semmi különös

Szeretettel

Munkám van vele

Más rokonom más tészta, félve szeretem
Kár, hogy rá emlékeztet
Amikor agresszív
Az illata nem, csak a viselkedése

Azt csinálja, amit majd minden ember
Elveszik és sír, betemeti magát és a sebeit
A karmaival

Túl közel állok, hogy segítsek
Mégsem elég közel
A Nagy Lélek a Nagy Lélek
Az egészséges test az egészséges test

Abban a világban élünk
Amit abból a világból merítünk
Ami körülvesz

Így a kör körbeér, ami belül az kívül az belül az kívül
Itt a döntési helyzetünk

Így hát leülök a saját mocsaram partjára
És addig nézem
Amíg megcsókolom a csápjait és megszagolom a virágait

Projekcióköpeny

Állj ki a projekcióköpenyből
Lebbentsem meg a projekcióköpenyt
Úgy, hogy
Legyek, legyél az az ember aki vagy, vagyok
Tudjam, tudjad ki vagy, vagyok
Árulkódó a szagod, szagom
Egyedi, néha ilyen, néha édeskés
Néha émelyítő

The Grateful Dead

Együttérzek magammal
Jézusom vagyok
Miközben próbálok megállni
De nem lehet, nem tudok

A látásom nem tiszta
A hallásom nem éles
Magamtól hallok nagyot
Figyelek, hallgatok

Felfedi, felfedte már magát a természet
Igazi tudást
Értő hallgatást
Többet nem tudok

Szépen lassan
Lépésről lépésre
Gyakorlok és gyakorlok
Amíg meg nem halok

Lajhár Legrand bölcsessége

Legrand vonásai tiszták voltak, kőből metszettek
És amikor énekelt, tisztán énekelt
Hosszúkás arc, élénk szemek, tiszta jelenlét
Legrand nem szerette az emberi kontaktust
Mert helyette magában talált valami nagyobb kapcsolatot
És nem kedvelte kívül is megkeresni
Félt a projekcióitól
Jobban koncentrált, tisztább helyről énekelt amikor csak
Énekelt, és a hangja volt, és nem akadt bele senkibe
Hosszúkás, kőből metszett, egyenes vonásai közül
A természet beszélt, madarak, fák
A fájdalom és a csend

Unacceptable

It is acceptable
If you die for it
Stop
Stop doing it
Very easy
Just die for it
Be fully alone for a moment
Cry and be free
This loss is you
I love you with full love
This side, both sides, loss
Equally you
I love you with the whole of my heart
Fly here, my dearest light
Fly through both land and sky
And be free

Be humble / Szerény legyél

Be humble
As the dive of a heron
Let your flame die into itself
Cool off and dry
Begin to love
God bless

Impossible

Be humble
Let the flame cool into itself
Love

Szerény legyél
Mint a vízbe csapó gém röpte
Hadd szelídüljön a lángod önmagába
Hűlj le és szárítkozzál
Kezdjél el szeretni
Isten téged úgy segéljen

Lehetetlen

Szerény legyél
Hadd hűljön a láng önmagába
Szeress

Open = Fear

Open = Fear

Félelem

Az életem kikristályosodott félelem körötti tér

A hideg félelem sima vonalú, áttetsző, tiszta kristály

A kristályban szív, és a szív madara él

A kristály körül hányinger

Körvonala öl, ilyen módon él-ünk

És vág el

Legbelül

És minden tiszta vér

Szeretlek nagyon

Nem tudom

Nem tudom
És igazán nem tudhatom
És ez is elég

Nem csinálok semmit
Nem félek semmitől
Nem megyek sehová

Nem kell jól lennem
Nem írok le semmit
Nem dolgozom

Sejtjeim kórusa megpihen
Szellemem megújul
Términtázatokba terülök, nem pauszpapírra

Bibliám a tér
Hagyatékom az idő
Örök lényegem a csend

Black Sanctum

The Inner Codex
Black Codex
The Black Bible
Inner Sanctum
Black Manifesto
The Dark Codex
The Inner Light

What should the title be?

A Compendium Of Human Rights

Prelude

Made of bone and meat
My body pains and aches
And feels safe

My heart races
My lips smile
I sit cross-legged

And become ever wide

Waves I.

Brother, brother, brother
I love you brother

Father, father
I love you father

Even though I fear you as well

I learned to fear and love
Love the fear
Fear the love

Simple, mundane, stupid

Not!

Waves II.

Layer two
A little deeper
A little stranger

Dick, dick, dick
Jummy, jummy dick
Cock, cock, cock
Jummy cock

Pussy, pussy, pussy
Farts

Ass, ass, ass
Asphalt

Never again, always again

I do not care, or even love your dick
Your face, your smell, your tits, your breasts

It is my psyche, I am my psyche as well, or even broader than that
Much broader, much, much broader

Brother, brother
My dear brother
My dear son

My dear asphalt
Hits, hits, never forget, always forget
Sturdy, sturdy frame
Barrier, border
Hits and hits, just hits

And I fear and I get astonished
And I choose to love

And not to stick any more, to anything
Anything in my view, or otherwise
Any more
For now
All the same
All the time

This one passes, that one passes
My will is fragile, my presence faint, my teeth fall and fail
My stomach grumbles, my head spins, aches and fades

I am no more
What if
What now
Wherever I go, my head fades
My vision fades
My emotions fade
My myriad thoughts fade away
The film changes
The camera fails

Brother, brother, brother
I live again
You bring me here
Brother, brother
My dear brother
I came back for you

Why?
I truly, genuinely do not know
I do not know why I write this and how
I just write this
Dick in the hand
Love in the mouth
In the hands, in the sand
In the heart

I heart you
I heart
I love
I warm
I warmly love

I cannot say more

I am as heterosexual as can be
Yet I do not care if you were a man
Even though the manhood does not attract me, but repels
It is the how, not the what
It is the hair, not the blemishes
It is the feminine smile
The feminine hands, the warmth
The warmth, the warmth

It is only the genes
Our genes are the patterns
Of long lost waves and vibes
Vibes
All the vibes
Long lost attachments
In the cone of consciousness
Sticking here and now
Instead of being here and now
Everywhere
All the cone
Here and now
Is all

I do not fear you
I become fear sometimes
Fragile
I thought
And yet I am love, I am love, all the love all the time

And I am not even joking
This is not new age
When I dip into cold water, harsh waters
I just love
Simply love
Fully love
All my love
Through my heart
Spreads around
In big waves
Huge winds
Huge wings, wide wings
All the time

Wide wings, white wings
Around and around
Around you
Around me
Fully alive!

Aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-aaa-hhh-hhh!

Wildly, widely, fully alive!

This is the innermost song
Because innermost there can be only songs
No jokes
No prose
No poems
Only songs, the innermost songs, and instrumental winds
Glimpses and instrumental gazes
Subtle, sublime
Love

It is only love, love, it is only love
Of contact
Not contract
Dreams of love and being alive
Fully in touch, and touch, and touch
And to belong and to be a part of
A Teil, a rész, a part of
Never apart

Tacky, no more, I do not mind

Tacky? No more. I do not mind.

This is me, a little, teeny-tiny bit of consciousness

Dancing, dreaming, screaming alive

In love, deep, deep love all the time

I love you so much
A little wider, a little deeper
A little less sticky
Less focused on the cock that we started with, those energies can rise

Now that is tacky, it is just a speck on the cone
Leave it be, leave it throb or whatever you want, it wants

You are alive

A dense heap of meat and thought and sinews and innards
And half rotten meat or greens in your tract
That lovely tract
That keeps you alive, and your lungs, lovely lungs
Breathing all the time
Until you die and do not want to breathe any more
In a deep, wild, funny, rested exhale or inhale
Or whatever way you wanna die

Or be alive

Does not matter

Please practice my dear. Self restraint, in the name of God
So it may grow bigger
Much bigger
As the tinier and stronger you are

The whole horizon indescribable love

Black is a warm colour

I do not need no substance
The world has substance enough
The borderless psyche has content plenty enough
And the ever present space in-between and around
Has even more that that
Being pregnant with stuff

I don't look for light any more
There is plenty of it in the dark
Dark forms, pictures of dark deeds, dark emotions
All is just stuff

I like the dark and love the light
Each is bright, made of warm love

Closing my eyes

Many times it is uplit
When I close my eyelids
I close them tight
And pull the blanket tight in
And I turn to the side
And hold a ball, a knife, some beads
Or just lie flat on the back
And open up, and feel
And see the lights in

It is always safe
Even when it sounds bleak

It is just colours
Of dark nights
And bright skies
Resting in the end, relaxing

Replenishing for the next day
Next life, upcoming tensions
Drama and dreams
A life of play and horror

Being of flesh sounds finite
Sounds cautious
And I lie on my back
And do not think, only see
And feel, opening, relaxing
Being of a consciousness
That experiences the support
Of all this interconnectedness

Who am I

It seems not to fit
Any better
Than before
When I was so comfortable in my skin

I was born comfortable
Consciousness in a skin
Soft, sensitive skin
Afraid of hurts and tears

Standing up, learning to speak
Watching the mouths
Watching the skin
Of lovely boobs, with milk

Standing up and reaching out
Getting scratched and itching
Closing in, thinking of it as foul
When I looked at my skin

A tender, holy skin really
Soft and loving
White and dotted
A spotless child, and a bottomless man

Inner protest

In many situations I protest
Respect and protest
But respect the wrong thing
Do not respect my position
Rather the opposition
And I skew and drain and feel its pain
And I let myself stand there and survive
By not throwing rocks into
Muddy waters of others
In case a monster would turn up
And shriek and repel and charge
And I really wanna survive

A helpless child
A helpless monster in the dark
A helpless mirror
A helpless mind

A suffering body
A nervous life

Chess table

For four players
A family of four
The four winds
The four cardinal directions

A chess table for more
For parties and faiths
Thought forms
And temporarily lost animals

A deep breath to raise a bit
Above and beyond the chess table
Into the dark
And relaxation to reach all the stars

Waiting for the invitation

I am waiting for the invitation
Of light
To be seen
A beam of love
A beam of semen
A beam of milk
A beam of blood
To be loved

Ejaculation

A withheld ejaculation
Instead of an ejaculation naturellement
An ejaculation without stroking
Just a simple touch
At the tip
With the purest love
A message, a promise of a nipple or a lip
A scent, or foul air of a breath
An armpit
Hairs
Skin
Oils, ailments or water
A ball of love
Curves of the skin

(And it really looks good in black and white)

A gentle flame in her eyes

The white of her gaze
The depth of her sight
— Black holes of love —
A white space to soften
The harshness of life

Susceptible

Beautiful, perfect eyes
Wide jaw, strong teeth
A calming gaze, a softer stride
If you are like that
You gonna win
In my life

Tropical waters

I need to breathe
I ever so need to breathe

And to bloom and to feel
To be in love

To be suspended, supported
Carried here and away

To commune, take your body
And enrich the soul in seas of fate

To stand out and stand down
When dire pain prevails

To be free of despair and guilt
And everything against life

To be enlightened and energised
Substantially fed by life

A clean slate

I am writing this note into a separate notebook, onto a clean slate, and yet I feel connected with the old pages.
These lines needed an empty page nevertheless. Honesty needs it.

Thank you very much for everything. Instead of going to you, and cultivating my love towards you I would like to take a step back now, to myself, and to describe, investigate love here - connected and inseparable.

M, thank you for yesterday's conversation. As I mentioned, I am feeling dull lately. These conversations and connections bring something back, bring me back to a wider space - even if I am dull or tired meanwhile.

Conversations with anyone really, who loves me, and with whom these wider spaces are honestly explored.

J, these notes are also for you. I try to liberate your name in me, so that no limbs of any octopi are attached to it in me, nothing sucks on it or keeps it in place. Yours is a free name. I am a free man, and a free soul. Anyway, this message is also for your eyes, and for your love.

Back to me, back to the dreams, back to reality.

First I dreamt about speaking German again, pleasantly. I was contacting people of higher education, educators really. There was a strong synchronicity, first talking with someone about this man and woman, and then suddenly meeting them in an elevator after the next turn. They resembled the two known from photographs lately, who did the major part in developing the Pfizer / BioNTech vaccine - but in the dream their focus, their essence was language, knowledge and enterprise expertise.
I chatted them up and asked them to come with me to a company event as experts, they came. I enjoyed the pleasant company of warm knowledge.

There were episodes at the lake as well, and around the lake. Around summer, around swimming, with fixing rails, and with merrily avoiding policemen. Maybe a covid19-era thing.

There was a driving scene. Learning to drive a hypermodern, expensive car. Turned out it might have not been of the person's, who offered me to drive. Maybe a Matthew McConaughey impression? Yesterday I bought a book of his. And Cyberpunk 2077, a computer game recently release of the near future - with lots of hypermodern cars.

Someone was on the back seat. A woman. Our relationship was a bit demanding, a bit reactive.

The second half of the dream was different. I remember cleaning at my mother's place. She was asleep, and I was doing a good job. The place, the surroundings were sunny and airy. I was fighting a bit with some kind of butterfly-leeches, strange little creatures that sucked blood from my hand. I cleaned them out, held one of them with a towel. I felt the sting in my hand it bit. Threw the towel out of the window. An elderly lady from the facing building shook her head, disapprovingly.

I went to the garden, picked up the towel and some random junk from the ground, and put it into the bin. My mother appeared in the window above, and loudly said hat I should not pick up other people's junk, shunning me and them, distancing me and also them. Loud disapproval of something that is right and fine, on grounds that are personal and in that sense also fine (or mostly irrelevant), but should be on another side of a border, and not mine.

(Interlude: Where is a border actually? A "social border" feels to be outside. A "border" feels to be inside. If it is inside, then what is bordered from what? I am talking about my reality. Where is a border put, to function properly? Around me, between us? Around my integrity.)

I go back to the house, corridor, O appears behind me. Comes to talk.

I love her very much. I just openly love her very much. She is bright. She has short hair. Shines. I try to talk to her, we sit in the clean and indirectly sunlit kitchen. My grandmother appears, firm and energetic, she is leaving to attend her own business in the background. I talk to O about released trauma, she talks to me cleverly about E (her friend, my ex-girlfriend, both of them vets), something technical, practical, wise. I'd like to talk about deeper stuff, more meaningful, about how we love. I would like to present to her the clarity, my newly found understanding about what has passed. So that she knows that I know. To make our relationship clear again.
To be able to meet again.

I acted so very tragically reactive and traumatized when we separated, I hurt (her and myself) so immensely that I want to show all the good as well. I was in deep pain at that time. (And down the rabbit hole, COEX's of deep pain again and again, to the beginning of all my time.)

So this was the dream. Liberation really, a little wider, a little deeper. Closed up times lately, living a bit more near the surface, I can feel it in my body as well.

So I think I need the quality, airy contact, sometimes at least. To get back to to the wide, free, self-sufficient centre that we better are.

I know it is a process, I got bored of it somehow (J you (unspoken) predicted it, or I misinterpreted you), less involved in the story-part, more just doing my part. I would say luckily, the story keeps happening, keeps me alive. When it shows up really - like now, in this dream - I feel more alive.

A garbled up story, uneven health walk hand in hand in my eyes.

The cycles seem to come in different intensities. The grooves come in different depths. I still appreciate good contact, currently aware of it or not. Standing on my own legs.

The whole thing, my focus, is still, or should be, more about love.


It is snowing outside
And it is snowing inside
Synchronously

And snowflakes feather over every border


Odakint havazik
A bensőmben is hazavik

Szép szinkronban vagyunk

Csak a szeretet

Szeress nagyon
Amíg a könnyed elered
És azon túl is, amikor már nem

Force majeure

Force majeure
A snail out of its house
Soft hair and soft core

That which takes away is no father
That which adds density is no mother

Feminine is hollow, inactive, receptive
Sun does it
And easy does it

Deep Mother permeates with knowledge
Decisions are already made

Hair grows long and turns dark at will
Yin pervades life from beyond
Yang cranks life from within

It is all a setup, taijitu
Agreed upon peacefully
Now obey and say okay to it radically

Türelem

A türelem nyugalom
A türelem szeretet
A türelem bizalom
Hogy minden rendben
Az énen kívül
Ellazulni
Majd rendre, lépésenként építeni
Ellazulni, építeni, ellazulni, építeni

Kezdeti szeretet / Initial love

Kezdeti szeretet

Mindegy, hogy mekkora a tér, minden rendben
Mindegy, hogy mit tettél, minden rendben
Jelenlét, türelem, tér
Eredendő szeretet

Initial love

No matter how big a space, all fine
No matter what you did, all fine
Presence, patience, space
Original love

Liebe

Ich bin mit mir noch tief verliebt
Fasciniert
Mit euch
Injoy
Inscape
Liebe sein
Rich solitude
Reiche Einsamkeit
Schönheit
Ruhe
Verborgenes Geheimnis
Die Tür
Ohne Greifen immer wieder Liebe sein

Trap!

Spiritual-hippie-Rousseau trap
Tech trap
The trap of being held by anything new
Anything big we encounter
Either by the vivid mind
Or a myriad-coloured soul
Emerging from the fog
The warmth of black depths
Lights shining bright
The clarity of ideas and concepts
All traps in themselves
Division and closing in
None of them enough
All of them alluring and tempting
So recognize you are all this
Cut the bullshit and your laziness
To all but think or all but feel
Do both
And walk with full strides
You lovely fool
As long as you can

Föld öröm

A testemben minden kényelmesen áramlik
Tanulok
Alattam esznek a teknősbékak
És tartják a világot
Gyerekek, kert, szomszédok

Az ember egyszerűen létezik és örül

Mostanában többféle lánnyal találkoztam
Szenttel és ribanccal
És a szentek jobban érdekelnek
Az egyiküknek műtött volt a jobb melle
És kirándultunk, teljesítménytúrára mentünk pontosabban
És rendben volt, nyugodt, természetes
És egy barátomnak könyvet ajándékoztam
Rajzosat, kitöltőst, önismereteset
Örült neki és megölelt, és vele is túráztunk
És más barátokkal is mentünk
A felszerelésem rendben volt, javítottam
Az autót szintén helyére tettem, emberekre mosolyogtam

Egyedül

Amikor a pénzből kihullik az arany és az ezüst
Amikor elmúlnak a szeretteink és keressük a helyüket
Tűnődünk miként vehetnénk át a szerepük és egészíthetnénk ki a világot
Amikor egyedül vagyunk és élünk
Akkor elkezdünk szeretni, azt aki közel van, és ami közel van

Dagály

Dagály, óriási, kék, kiömlő árhullám, Almádi öböl
Hatalmas, kéttestű sötétkék vitorlás, fehér vitorlákkal
Mely kéttestű, sötétkék vitorlást visz fehér vitorlákkal a hátán
S megdől, süllyed, bajban van, de magasztos
Míg hullámok hajtják
S indulnak vastagon a házam felé, a lakásom felé
Mindent elárasztott a víz
A hullámok a második emeleti terasz kövét nyaldossák
Mégis biztonságban vagyunk, hogyan
Miként lehetséges ez, biztonságos az élet és az álom?

Genézis I. (Előre)

Többféle genézis van
Egy alapvető a hasamban
A köldököm környékén
Világoskék folyadékkal
Melyet én termelek meg
Mindenek előtt

Mielőtt elmerülnék
A belső mező vidékeiben
Mielőtt semmivé válnék
Megállok teremteni
Mert ez is legitim
Ez is kielégítő

Visszatérni az alapvető teremtéshez
Az idegrendszeri kezdetekhez
Melyek behálózzák a hasat és a testet
A köldöktől a pénisz vagy csikló hegyéig
Az ujjak végig, a combokon a lábakhoz
A szívhez, tüdőhöz, agyhoz

Vissza az élethez
Mindennapi gondokhoz
Terményhez, televényhez, cselekményhez
Alkotáshoz
Sétához, házhoz
Zenéhez

Genézis II. (Hátra)

Tehát vissza a kezdetekhez
A szünethez, a kéken áramló folyékony
Életet adó metacselekvéshez

Lehet, hogy elég is
A meta, a ki nem mondott
A meg nem csinált

A köldökön át vissza
A gyermeki létbe
S korábban a létezés gyökerébe

Genézis III. (Itt)

Itt, a fókuszpontban
Kék-fehér-vörös izzásban
Szeretetben
Köldökérzetben
Gazdagságban és nyugalomban
Életmiriádban
Egyszerre előre és hátra
Megtartottan
Bátor szívterület

Türelem = nyugalom

Minden rendben
Nincsen honnan elkésni
Ha e sor üresen marad is

Overwhelming love

Every given day
I try to
Remember
Encouragement
Appreciate
Everything I have
The sun and moon above
Water to drink
Air to breathe
Pulsating heart in my chest

Every day I shall
Write
Work out
Meditate
Every single day
A meaningful work and dance
Of words
Deeds
Kind mirrors of contacts
And sweet willpower

Every single
Blessed day
I would like to be here
I would like to keep
Honest integrity
An eye and heart out for adventure
And true support for this gentle life
Every single day a call
To write and meditate and exercise
And to know me in caring love

Fények

Álmomban olyan gyönyörű fényeket láttam
És itt a teraszon ültömben is
Fénylenek a háztetők
Fénylettek a csillagok

Arra gondoltam, hogy látni kincs
Összekötni a fényt a fénnyel
Érzékekkel kommunikálni
Táguló, bizsergő tagokkal

Kapcsolat

Szellemben szabadon
Okos ölelésben
Mentális táncban
Övön aluli ragyogásban
Stabilan
Biztonságban
Humorral
Önállóságban
Jézusom
Céltudatosan egy irányba

Balatoni nemes lélek

Balatoni nemes lélek
Szellemed tiszta és fényes
A szemed mint az őzikéé
Gerinced fiatal hársfáé

Szíved íves, szintén fényes
Melleddel együtt levegős
Hasadban rend
Tagjaidban erő

Rugalmas vagy
És így szerető
Reggel felkelsz
Este fekvő

Vagy bagoly vagy
Este éber
Későn fekvő
Későn kelő

Céltudatos
Lényeglátó
Természetesen jókedvű
És egészséges testű-lelkű

Nyitott ablakok

❧ "Remélem, valaki foglalkozik majd ezekkel a nyitott ablakokkal, miután elmentem." ☙

Nyitott ablakok — nyitott lények
Miután elmentem — gyász és béke
Mindenség amire az ablak nyílik, és amiből az ablak van — mindenség
Az ablak kerete, nyílása, csukódása, gondozása, átnézni rajta, figyelem — szeretet

Ablak alakúak népe, ablakok vagyunk a világra
A király,
    aki gondosan csukja palotája minden ablakát
    aki kitárt spalettákkal, kitárt ablakdeszkákkal vár
Az ember,
    aki ablakkeret, üvegablak, spaletta, nyitva, csukva, vízlepergetve ablak
    aki gondozott, szép falú, szép keretű ablak
    aki gondozatlan, elhagyatott, vadrózsával, futónövényekkel benőtt festői ablakkeret
    aki napos ablak
    tetőablak
    aki északi ablak
Mind a mindenségre nyílunk és a mindenségből vagyunk

Az ablakok, amiket hátra hagyunk
A Windowsban, különböző programokban, információk, mesék
Az életben, gyerekek, mesék, tárgyak, lények
A saját életünk



Az egész gondolat csendből, sötétségből származik
Álomtalan álomból
Minden zajt kiszűrő fülvédővel a fülemen
Kendővel a szememen
Puha paplan a testemen
Kényelmes ágyon
Egyedül — teljesen — fél szemmel a teljességbe tekintve
Kereken, lazán, pihenőben



E mese őrangyala két csodaszarvas, hatalmas, növekvő agancskoronával
Korát meghazudtolja
Dús mezőn legel
Emberbarát

Elbűvölő kedvesség

(Címer és pajzs)

A lehető legszebb emberi vonás a kedvesség
A szimmetrikus arcok, testek kevésbé szépek
Mint a kedvesség

Sosem volt olyan fontos munkám, mint a kedvesség
Sosem volt olyan hasznos munkám, mint a mérnökség
Felépíteni, szabályos formákat

Sosem volt olyan nehéz munkám, mint a kedvesség
Sokszor elrontom, elejtett szavakban elfelejtem
Mégis tudom az értékét

Akként adja a lenti mélység és magas ég
Hogy kedves legyek és őszinte, tettben és lélekben
Címerem szimmetrikus, kedvesség, mérnökség

Ha elbukom mégis, hisz ember vagyok én is
Szívből védjenek meg azok
Akikkel végigkísérjük egymás földi sorsát s életét

Voluptuous kindness

There is nothing more stunning or catching
Than an honest, gentle smile
Beautifully lighting up a voice, eyes or visage

Clean-cut shapes and stone-carved features
Are nowhere near as attractive
As a kind thank you and please

Being morose, me, still can attract you
You loving the morose me
So yes, the kind heart oftentimes still prevails

/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/\

I changed my mind quite a bit here
Throughout the night
In my dreams seeing an old and enduring love

Her features alone — with the smile and
Lines of her brown eyes, red lips
Make me automatically love her from the heart

There is undoubtful, innate affection it seems
Simple, pure, heartfelt love in us — our saviour
That needs no explanation or ratio

Dear secretly embraced you

Relaxation brings the exact medicine
For our heart and nervous system
So relax
For it to unfold
In ways you would not think or believe

You are always loved! <3

xoxo,
Santa

Big blue love

Blue and canary yellow
Women in skirts to their knees
Men in tight suits, always in time

Misplaced, nearly

Hotter than guilt
More than just sorrow
A big unsafety
Burning from the inside

Adrenaline, fear
Uncertainty, only vanishing is certain
I am erroneous, my skin is false
My innards are burning out, wearing out

A whirlpool, an attractor
Of circumstance and mind patterns
Neurons and digestion
And perspiration, situation

Breathe, me dear
Mind and love my head, heart, gorgeous mind
Soft belly
Elastic body

Remember to relax
We are connected, carried all the time
We are here, loved
Throughout all dear life

Cordless

I was born cordless into this world, and
This is why I lack every missed relationship
Every missed lovemaking
Every missed kiss

This is why I fantasize about perfect union
Perfect serenity
Perfect love
Perfect solitude

I am a person like you, a trauma survivor
From a young age on
This is the source of faith
Or every other conviction

A lesson in becoming one
As in one of two
One like you
And as in one and all

Ehelyt

Ehelyt
Épp itt
Sehová se menni
Amíg nem bántanak
És mindenünk megvan

Zárójelben

Ehelyt
Műhelyt
Lakóhelyt
Építkezni
Vagy amit

Lógni a levegőben
Állni a földön
Úszni a vízen
Csak egészség
S jókedv legyen

Stabilan
Mint egy pózna
Odafigyeléssel
Mint a szeretet
Bőven elég vagy

Melegség

Me-leg-ség, me-leg-ség
Mélység ölében, mindenségben me-leg-ség
Feleségben, barátokban, kiskutyában me-leg-ség
Fogadd el
Te magad vagy me-leg-ség

Játékvár

Néha rosszullét jön
És én meg innen megyek
Élet és halál között lebegek
Közelebb a halálhoz, mint az élethez lelkileg
Testi tartalékokban közelebb az élethez

Micsoda nyavalyás színjáték az egész
Kozmikus humor
Akkor kacagok amikor tudok
Félelemelefántok oszlopán túlszaladok
Játékok közt meghalok

Anya szavai

Tudok mindent?
Nyugodtan elalhatok?
És mondtam, hogy igen,
Aludj nyugodtan, és megpuszilgattalak.

Most is azt mondom,
Mindent tudsz, ami kell!
Ne aggódj semmin, vágj bele és menj alfába, aludni!
Puszi!

Life

This myriad-flow of life
On its fat, wide course
Multiple fingers of a hand
Multiple veins in a wide heart

Choosing you to be the one
Being loved most
Loved enough to call back to life
Each day called back to home

Antikrisztus

Nem én szeretnék az Antikrisztus lenni
Tudni szeretnék róla és segíteni
De nem mindig sikerül, talán nem mindig lehetséges

Bármennyit tudnék aludni
Akkor is arról álmodom hogy segítek
Vagy nem tudok eleget ott lenni

Szerencsére pártfogók és barátok is szerepelnek az álomban
Valahogy talán kinyílik a család
Kinyílik az én lelkem is

Az Antikrisztus tehetetlensége
Az Antikrisztus lehetetlensége
És szeretete egyszerre

Bizony itthon

Fényes félhold
Fényes csillagok
Én bizony itthon vagyok

És azt is tudom milyen éghajlat alatt
Milyen formációban
Milyen irányban

Lepkelépés

Már megengedték nekem
Hogy megkeressem a szépet!
Legtöbbször csak választanom kell
Élnem
S lépkednem

Embernek

Embernek maradni minden körülmények között
Ha akarjuk, ha nem: mi vagyunk a világ-virág
Mely megállíthatatlanul kinyílik
És ezért van a sok tátongó nyiladék a valóság szövetén

Az a trükk, hogy egymással törődésünk
Mutatja elsők között
Sorsunk mit hozott a Földön
És a felhők fölött

Kiválasztva

Kiválasztva lenni vagy sem
Élet-halál kérdése
Közelebb menni a halálhoz kitaszítva
S szép életet élni ideengedve

Elfogyott a hely

Barlangban, üregben, mélyben kifejlődő fenyő
Önmagába gabalyodva, nincsen már több hely
Rossz, levegő kell

Egykor a barlang szájára eső mag
Miatt van az egész
Kérlek adj levegőt

Hadd egyenesedjek ki
Ne tarts benn
Szerető, fényes világba nyújtózzunk

Tisztítótűz

A tisztítótűz inkább olvasztótűz
Ahol elveszett tagjainkat visszafogadjuk
Egy bizonyos hőmérsékleten szükséges a szeretet
Hogy mindez megtörténjen

Szeretem

Szeretem a szép fehér sisakomat
Szeretem a számítógépeimet
Szeretem a bicskáimat
Szeretem a játékokat
Szeretem a természetet

Szeretem a szép fehér ruhákat
És minden más színeket
Szeretem a jó könyveket
Szeretem a jó filmeket
És a nagyon finom ételeket

Szeretem a jó levegőt
Szeretem a képességeket
Szeretem a szeretteimet
Szeretem a barátaimat
Szeretem az életre elegendő képzeletet

Szeretem az operációs rendszereket
Szeretem a faházakat és rendeseket
A fák árnyékát
Nyugodt történeteket
Kalandregényeket

Szeretem a happy endinget
Vidám életregényeket
Szeretem a cicit
Szeretem a szívhez szóló muzsikát
És természetesen megélt érzelmeket

Szeretem a kutyákat, cicákat, kisállatokat
Szeretem a kerékpárjaimat
Még egyszer mondom, hogy szeretem a számítógépeket
Tulajdonképpen szeretek szeretni
És tudok is

Szeretem a karácsonyt
Szeretem az apát és anyát
Az ünnepeket
Tulajdonképpen az egész év ünnep nekem és vakáció
Szeretem a tavakat és hegyeket

Szeretem a biztonságot
A szabadságot
Szeretem a valahova és valakihez tartozást
Szeretem a bátorítást
És szeretem a feltétel nélküli szeretetet

Szeretem a ragaszkodást
Szeretem a függetlenséget
A legjobban együtt szeretem őket
Szeretem a kényelmes ágyakat
És szeretem a közvetlenséget

Szeretek mozogni
Szeretek sportolni
Szeretek táncolni
Szeretek jógázni
Szeretek holo-trop lélegzetben élni

Szeretek a jóisten kebelén szabadon élni
Szeretek megtartottan s leárnyékolva élni
Szeretek az ittlétünk mezsgyéjén elpihenni
Szeretek a szemedbe nézni
Szeretek együtt és önmagam lenni

Szeretek bízni és bizakodni
Szeretem ha megbíznak bennem
Szeretem az elfogadást és megbocsátást
Szeretek hinni
És szeretek tudni, tudásban megnyugodni

Szeretem az egyszerű életet
Szeretem a nyugodalmat
Szeretem a kényelmet
Szeretem a biztonságos anyagi helyzetet
Szeretem a szépreményű lelkeket

Szeretem amit a jóisten adott és elvett
A sorsát senki sem kerülheti el
Minden rendben amíg hiszel benne
Bizalom az eljövendőben
Most és örökkön, ámen

Édesanyám kórházban

Édesanyám kórházba megy
Kórházból jön
Fehér falak, látogatjuk
Ajándék, papírból készült marionett
Hármashatár-hegyre kirándultunk
Vitorlázunk
Visszatérünk
Nagysokára hazaér, hazatérünk

Kórház az élet
Szabad az élet
Tényleg egymást kísérjük?
Nagyon úgy tűnik
Azért ügyködünk, hogy szépen élhessünk
Aszerint ahogyan elképzeltük
Élvezzünk
Szeressünk

Felállni tehát, amikor megtehetjük
Felelni — magunknak
Felszabadítani a hasat, szívet
Agyat
Elvégezni minden aspektusát
Ennek az életnek
Tenyereket imába
Karokat ölelésbe

Ufonauták

Vannak, akik szeretik kinyitni az űrhajó körablakát
Kihajolnak és belélegzik a csillagokat
Ti vagytok azok
Köszönöm a társaságot

Csendanya

Gyere Édesanyám
Keressük meg Csendanyát

Köszönöm, hogy annyit és olyan tisztán mutattál meg belőle, amennyit csak tudtál
Köszönöm, hogy néhol elálltad az útját

Mester vagy

Gyere, keressük meg együtt Csendanyát

Itt lakik bennünk, velünk
Finomodáson át
Gazdagodáson át
A gyengédség öröknyíló mezején át
A részek közötti térben, egészen

Itt, itt nézzünk
Finom rétegünkkel nézzünk
Amíg csak tehetjük
És lássuk az egész képet
Mindegy, hogy mi úszik a látómezőbe

Világítsunk arra
Amerre a csend járja az útját
Anyánk
Döbbenjünk rá a pillanat mozdulatára
Csodálkozzunk a szeretet fényén

Ébredezzünk Csendanya érintésében
Gyönyörködjünk a világ kilátásában
Ameddig az adott fázisban tudunk
A világ csak világ
Az érintésünk a lényeg

Kinek kiben jelenik meg Csendanya
Vigyázó szempár, segítő kezek, tiszta látás
Legbelső finom mozdulat
Anya, Mama, Jean, Neira, Lélegzet
Túlzott szeretet a vizek felett

Csendből jövünk
Történeteink, dalaink és kiáltásaink közt is
Csendbe tartunk
Ne félj
Gyengéden magához ölel e szeretet

Gyermekként

- Anyu, olyan nehéz ez az élet!
- Miért, Kisfiam?
- Olyan, mint a tintával írás.
- Angyalkám, abban mi a nehéz?
- Minden betű olyan mint egy nap, és én félek, hogy elrontom.

Igazság

Semmi sem olyan fontos, mint az igazság.

Önazonosság.

Mi az igazság?
Az igazság nyugalom, az igazság keretek, amelyek körbefogják tetteinket. Belső tetteinket, majd külső tetteinket. Tegyük fel, hogy belül egy erdő van, fényes erdő melynek lombját fényes-foltos szelek hullámozzák. Ekkor nem mehetünk tóba, futhatunk hegyre vagy bújhatunk föld alá erdő helyett. Nem lenne helyes. Gyújtsunk gyertyát az igazságnak.

Szeressük körvonalunkat.
Az vagyunk mi most. Mi most vagyunk, az az otthonunk, mi nem vagyunk, az a végzetünk.

Szeressük a másik embert.
És sose hagyjuk magunkat. Magunkra. Erdőformában éljünk.

Ha jön a félelem, akkor szeressünk.
Bízni nem kell, elég szeretnünk. Rettenthetetlenül, az igazság vázához simulva, mert megtart.

Az igazság változhat. A szeretet sosem. 
Mindig létrejön a helyes igazság.

Hogyan ismerjük fel az igazságot?
Az igazság természetesség. Úgy, mint könnyűség. Természetes lélegzet, természetes fantázia, természetes lépés. Megtestesülés. Milyen alakú szeretnél lenni?

Nem szorít az idő, nem szorít a tér.
Ez egy könnyű igazság.

Jó ember vagyok!
Ez egy könnyű igazság. Ahogy ezt leírom, összeszorul a torok. Közepes igazság? Vágy!

Ölellek, szeretlek.
Balázs

Ez egy összetett dolog. Relatív.
Jó lenni olyan, mint bátor lenni, pillanatnyilag a legjobbat tenni.
A relatív kontextusból kitekinteni,
pillanatnyi tettünket onnan kivenni.

Nagyon szeretlek,
Balázs

Ismeretlen

Apám, ne bánts engem
Félelemmel sem
Nem harcolni jöttem
Finoman élnem
A béke békéből van
És együttérzésből
Hogy mind elmúlunk
És emiatt félünk

Kérlek ülj mellém
Legyél velem
Kisbalázs és mai énem
Tomboló düh
És én csak nézem
Cinkosan mosolygunk össze
Ismerem már e félelmet
Rettegem az ismeretlent

---

Magyarázat:

Megszülettem

Emlékszem a testemben

Lélegzem

Kedvesem

Kedvesem
Ezt a verset csak Neked írom

Megkönnyebbülve sóhajtok
A tó vize finoman, lazán surrog

Én valami valódira vágytam ma egész nap
Kifejezőre

És rengeteg gondoltam Rád
A szívtérre, szívzenére

Ötszáz emberre
Akik között csak sírnék

Én most azzal az eggyel
Kevesekkel lennék aki előtt nem kell tettetnem

Nagyon nehezen eredt meg a szavam
Most is nehezen folyik

Mert ömlene, mozogni, üvölteni szeretne az élet
A pórusaim között

Öt órakor pontosan kakaót ittam
Véletlenül ráéreztem

Gyászolok, de a gyászom forog
Folyik, könnyekben vagy összegörnyedve

Derékfájásban, hátfájásban
És aztán lágy mozdulatokkal, harangozással feloldódik

Elindultam ma a naplementébe autóval
És csak hármasban, négyesben mentem

Minden mozdulatom finom volt, zen
Egyetlen hamarkodott ívet sem vettem

És végig Rád gondoltam
És a finom zenédre

Minden természetes kanyarban amit bevettem
Minden törzsfordításban amit megtettem

Korlátozatlan, szép élet van
És ahogy foglalkozom vele, úgy landolok a kültkarómban

Beleérek a bőrömbe
Pezsdülve lazul el a belsőm

Arra gondoltam, hogy nem attól szeretsz ma
Hogy odamegyek

Hanem attól szeretsz
Hogy szeretlek

Léptem téren át és időn át
Kívülre, világba, magamon kívülre

A szíved körvonalát
A szívem körvonalában érzem

Tápláló Tejút felettem
Az univerzum éteri egyensúlya mely életben tart

A szád, a melled tápláló egyensúlya
Mely éteri, végtelen életben tart

Talán sikerül lerakni a késeket
Amelyek sértenek és feszítenek

Vezetőszáron tartják a jóérzésünket
Vezetőszáron a szánk, mellünk, a szívünket

Nyíltvégű a vers
Mert nyíltvégű az élet

Nyíltvégű a szeretet
Írni szerettem volna valami kedveset

Ima

Jóistenem,
Vigyázz Édesanyámra!

Jóistenem,
Vigyázz Édesanyámra!

Jóistenem,
Segíts Édesanyámnak!

Apa,
Vigyázz Anyára!

Exchanges

Yes, thank you. I sense that this time teaches us to love more. With less questions, right attention, I mean attention to the right level, not the superfluous stupid shit we usually pay too much attention to. Maybe walking into a breathwork room won't be the same again, because everything here is much wider and deeper, stories more real.

No time to waste. It is loving, now. No point in doing it selectively, limiting ourselves. Friendships should be close and each relation wide. Any other way: we are fucked.

Someday, soon, we will have the joy of sharing a poem, or many, and a laugh together. A hugful of love.

---

Annyira érző állapotban vagyok. Egyszerűen érzem, ahogy a versek hatnak, megváltozik valami a testemben tőlük. Érzem, ahogy a sorok megrezgetik a belsőmet. Az Antikrisztust olvasva összeszorul a szívem felett. Megfelelően kipuhított verseket olvasva ellágyulok. Ha eltávolítok egy képet egy fontos szereplővel, akkor hiányérzetem lesz és "beteg" leszek hirtelen, amikor helyreállítom a rendet akkor megnyugszom és kinyílok. Annyira érdekes!

Persze konkrétan is meg tudom mondani miről beszelek, melyik képek vagy versek azok (mindegyik, csak van, ahol erősebben). Van, hogy napokig rosszul érzem magam, mert valami nincs a helyén, és amikor rájövök az nagyon jó.

---

Legalább azt megadta ez az időszak, ez a néhány hónap, hogy tudtam valamit segíteni!

Ez egy óriási dolog nekem.

Careful, graceful commandment

Maintain an innocent attitude!
The Lord said
And I did
And loved
And was ever careful

Királyok és királynék

Mátyás király és Erzsébet királyné
Ne legyünk sosem királyok
Hanem egyszerű és jó emberek

Király úr, vigyázzon magára
Óvatos legyen
Össze ne törje magát

Egyelőre megíratlan vers: Hófehér Édesanyám

Jó titok

Olyan, mintha egy nyílt titokban élnénk már régóta
És sokan tudnák, beavatottak
Hogy a jó győzött

Mindent átsző a szeretet

Mindenünket a szüleinktől tanultunk
Sokat adtak, a világukat is
Ameddig el tudtak menni, az volt a valóságuk
Amíg elmerészkedünk, az az univerzumunk

Ko-modor

Még élünk
És itt vagyunk
Csak a szép életre figyelünk

Csicseregnek a madarak
Nyugalom van, kényelem van
Lélegezni tudunk

Hatalmas érték a testünk
A szeretteink
A modorunk

Egysoros • Haiku • Tanka

Sírvers: T. B. A., élt nagyon finom életet



Amikor Édesanyám meghal
Vajon én is meghalok-e?
Még élek



Az öröm:
Saját szeretetünket érezni



Le szeretnék fúrni a lelkemben Édesanyámig



A szüleim a szárnyaim



Szándék

Hol van most a sok meleg?
Kérlek, hogy adj jelet
Hogy sírhassak, megnyugodhassak
És tudhassam ki vagyok



Meleg van
Nyugodt szelek fújnak
S barázdát faragnak a vizek felett



Édesanyám nagyon *finom*.
"Hagyjuk lazán a dolgokat, ne fixáljuk le előre, az a legnyugodtabb, ha nem feszít semmi."



The sky is graceful and beautiful today
It is good to be here
Warm stone under my skin



Ölemben tartom, jót akarok
Ápolom
Szegényke egyedül, és én szeretem



Súgva:

Kedves Anyuka
Nagyon szeretlek
Nagyon szeretlek



Szíves címerem halálfejes
Szerető védelem
Örök emlékezet



Édesanyámnak tönkrement a melle
Édesanyámnak tönkrementek a csontjai
Édesanyámnak nagyon szépen szól a lelke



Annyit dolgoztam
Hogy Édesanyám jól legyen
És nincsen jól



Őrületes kiáltás a vizek felett



Egy vers nyomja lelkem
Limnológia
A tihanyi hegyek minden hajlata



Limnológiai munka

Jó munka
Rendszeres
Napos
Hullámos

Szeretem
Szeretem



Rossz munka

Rendszeresen szeretem
Rendszeresen utálom

Rendszeresen rémálom

Helyette: Limnológia



Erről beszélni, ami jól megy
Erről kérdezni
Ennek van értelme
Jót okozni
Jót okozni



Haver

Gyere haver
Lazuljunk
Ez az élet
Ez a lényeg



Megvalósulás

Egy guru elfogadott és támogatott ember
Minden támogatott ember igazzá válik
Hogyan igazítsunk?

Love haikus

Supportive work ethics

I don't know the exact nature of your experience
But I love you truly
That is what I can do




The limitlessness of love
Is outside my capacity
Of coping with it

4 hours after passing

My Mother and Father are standing behind me
My Father to the right, his left palm on my shoulder
My Mother to the left, her right palm on my shoulder
They are with me
And they love each other very much
Finally
They cuddle up to each other's necks and shoulders
And faces
Lovely, smiling faces
In their youth, with the experience of a lifetime
Lit up, shining
With a golden white bright light around their heads

Boldog Édesanyám

Finom vagy és
Most is köztünk szaladgálsz
És tanítod az élet szépségét és fortélyait
Szeretsz minket és gondolsz reánk
Gondoskodsz és vigyázol ránk
Amit vállaltál azt megtartod
És többet is
Pihenni is megtanítottál
Kinek kellhet még Fényesebb Őrangyal
Boldog Édesanyámnál

Egyelőre megíratlan vers: Mindenben lakozó

Dícsérő szavak / Eulogy

Sziasztok!

Édesanyám tegnap meghalt.

Nekem ez jutott eszembe tegnap:

4 hours after passing

My Mother and Father are standing behind me
My Father to the right, his left palm on my shoulder
My Mother to the left, her right palm on my shoulder
They are with me
And they love each other very much
Finally
They cuddle up to each other's necks and shoulders
And faces
Lovely, smiling faces
In their youth, with the experience of a lifetime
Lit up, shining
With a golden white bright light around their heads

Ezt pedig egy barátom, Michael Harris írta két éve egy beszélgetésünket követően:

Greatest day

— A mother writes —

My dear, dear, darling boy,

the day you were born
was the greatest day,
my greatest joy,

my dear, dear, darling boy.

Sok mindent lehetne még írni, de lehet, hogy ezen a fórumon ennyi elég.

Édesanyámnak az volt az üzenete, hogy egyszerű és jó emberek legyünk. Ne legyünk királyok.
Azt is üzeni, hogy mindig mindent odafigyeléssel csináljunk és sose okozzunk kárt vagy bántódást. Ez is szeretet.
És természetesen minden olyan réteg ami súrlódik köztünk súlytalanná vált az utolsó hónapokban. Teljes időpocsékolás. Megjelennek ezek a dolgok néha, de semmi súlyuk nincsen, csak győzzünk rá így tekinteni. Ehhez pedig a mély, lényeges kapcsolatok és érzelmek tapasztalata szükséges.

Emellett megtanultam, hogy mekkora öröm adni. Az öröm pedig azt jelenti, hogy szeretek. Tapasztalom a saját szívemet. Ez az öröm.

Anyámból semmi más sem maradt a végére, mint jóság és szeretet és udvariasság, és néhány kép az életéből, munkájából, és jelenetek a történelemből, a műveltségéből. Ezt tapasztaltam az utolsó hetekben, semmi mást. Megtanultam, hogy mekkora érték a modorunk.

Ez egy elképesztően nehéz és elképesztően gyümölcsöző időszak volt és van. Mélyült a szeretet és nagy volt / van a fájdalom. Köszönöm Tamás, hogy itt voltál és vagy végig, illetve mindenkinek aki időszakosan megkérdezte mi a helyzet vagy mit segítsen.

Anyám olyan ember volt, aki... hosszú történetet lehetne itt írni és már írtam is, de nem másolom inkább ide. Az én szemszögemből Ő egy olyan veszteség, aki ha jó passzban van, nem szenved éppen, akkor bástya, minden helyzetben megvigasztal, tudja hogyan nyugtasson meg, és mindent megtesz mindenkiért, értem is. Ha pedig rossz passzban van, akkor azt szükség esetén félreteszi. Tőle jött mindig az első jókívánság ünnepek alkalmával, neki volt mindig a legfontosabb, hogy jól vagyok. Nekem is nagyon fontos volt, hogy ő jól van.

Néhány (tíz) éve nem gondoltam volna, hogy ezt a kapcsolatot el lehet juttatni ilyen minőségig, elképesztően sok volt a törés, a harc, küzdelem. Rengeteg jóság és szeretet van az emberekben. Technika is kell hozzá és erő, szándék. Cserébe a legtöbbet lehet tanulni, gyarapodni és kapni (adni). A legerősebb támaszaink sokszor azok, akikkel a legnehezebb a viszonyunk. A harag átmeneti.

A kórház, háziorvos, stb.: kifúj, sóhajt. Ne kerüljünk oda. Valahogy Fejér megyéhez lenne jó hivatalos lakóhelyileg tartozni. Az otthoni teljes ellátatlanságnál sokkal jobb Veszprém is. Nagy megnyugvás volt amikor Anyu bekerült végre. Nagyon sok embertelenséget láttam a rendszerben, nem csak a kórházban. Láttam néhány önzetlen és professzionális embert is. Ez nem egy politikai írás, kérlek ne erre a részre válaszoljatok. Köszönöm.

Nekem Anyám és a családom mutatta meg a világot - ahogy legtöbbünknek. Nem utaztunk, helyette érdeklődtünk, tanultunk, olvastunk. Kényszerítés nélkül választhattam irányt, kaptam széleskörű műveltséget. Egy idézetet keresek ide a végére amit Anyukám szeretett, rengeteg verset, dalt és mindent tudott fejből.

Babits Mihály: A második ének (1928)

Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.

Anyukám lecsupaszodása után csak jó és szerető lény maradt. Komolyan mondom, hogy ilyen tömény jószándékot és figyelmet ahogy az utolsó heteiben élt én még emberben nem láttam. Biztos jobban is figyeltem és megjegyeztem. Valószínűleg szép volt a lelkében az ének. Talán mindenkié az. Csak meg kell hallgatni, és előtte lehet, hogy disszonáns hangokat is hallunk.

Ha bárkinek bármi komolyabb válsága van a társaságból vagy a társaság társaságából, szóljatok, itt vagyok.

Üdv,
Balázs


---


A Plébánia nyomtatványán adott válaszok.


1.) Az elhunytra vonatkozó mondatok.
Édesanyám élete nehéz volt. Kisgyermekként gyermekparalízis sújtotta, majd szív, mozgásrendszeri és egyéb betegségek.
A nehézségek mellett a szépséget és szeretetet is ismerte és tanította.
Traumán átesett emberként / családban az emberi kapcsolatok időnként megsínylik ezeket az eseményeket utólag is.
Édesanyámból élete utolsó heteire kizárólag a jóság, szeretet, modor, műveltség és figyelem maradt meg.


2.) Milyen volt az istenkapcsolata, vallásos élete?
Édesanyámtól tanultam imádkozni. Volt Szűzanya-, Jézus- és Istenkapcsolata. A kórházban a többi beteget is közös imára buzdította, egy agyvérzéses néni is imádkozott vele. Kérte, hogy imádkozzunk érte. (Tesszük.)
Édesanyám imája valóságos volt és mély. Másokért imádkozott többet, mint magáért.
Késői életében sokat volt egyedül, ez az időszak sok bölcsességet hozott.
Körülbelül egy évvel ezelőtt Édesanyámnak volt egy Hazatéréshez közeli élménye.


3.) Milyen volt a családjához, munkatársaihoz, embertársaihoz fűződő viszonya?
Édesanyám a családjáért és az emberekért dolgozott. Munkájában gyámüggyel foglalkozott, majd jegyzőként kistelepülések életével. Szerette a szakmáját, haláláig. (Az ötvenes évei közepén vált rokkantnyugdíjassá, 74 évesen hunyt el.)
Többet élt a családért, mint magáért.
Baráti kapcsolata kevés volt, lehet, hogy a fenntartásuk is nehéz volt, ágyhoz, lakáshoz kötötten élt utolsó jó néhány évében. Szerette az embereket, de könnyen talált hibát is.


4.) Mit szeretett csinálni a szabadidejében?
Rendkívül szép gyöngysorokat és fűzött ékszereket készített.
Nagyon szerette a természetet.
Édesanyám olvasott volt, művelt, követte a világ eseményeit. Szeretett nevetni. Szerette a szívhez és észhez szóló alkotásokat.
Amíg volt ereje hozzá, szeretett süteményeket, ételeket készíteni, bőségesen. Finoman és ha lehet egészségesen.
Szeretett dolgok közt böngészni.


5.) Egyéb:
Édesanyám azt mondta az utolsó hetében, hogy egyszerű emberek legyünk, de jó emberek.


---


This was written fresh after her death. I left it raw, as it came out at the time.


Dear J,

Thank you.

I think my mother has passed. Full frontal cortex stroke. The hospital did not inform me, but a fellow patient did.

May she forever rest in peace. Or live or die or vanish or whatever is after life.

Ram Dass or someone said that some part of us dies and some part of us does not. I hope he is right; I don't know.

I loved her very much as long as she lived. Also love her now. We had really bloody and blind times as well, that was a waste of time. And maybe that is not right, it was what it was. This is probably the case when some long-lasting trauma and triggering and such is in play. There was *immense* caretaking and paying attention to the other more than to oneself, too. She was a completely selfless person in that regard. And selfish as well, whenever she had a firm thought or plan of action for whatever end, she made that run through, also through us, by us. She had power and force. She would have arranged these hospital issues a hundred times better than me. She could fight for people, causes. Even our early Covid vaccination was organized by her, from her bed. She lived a unique life. She suffered an awful lot. She could love. Sometimes she was mostly love, caretaking and politeness.

Until I was maybe 15-16, I never heard my mother swear. Then came some darker times, when she swore. In the end months, she did not do anything harsh again, a very careful, polite, responsible, caring, loving, knowledgeable person has passed, the caretaker and engine of her family or anyone her eyes laid on. In her own way.

She showed me the world. And my family as well but mainly her. I was raised with a full view to the world as much as possible. We did not travel, but we had a lot of books, she was busy finding the right books to ignite my imagination, natural sciences, poetry, art, nature, tales, adventure, even fantasy. She arranged a thousand things for me and more. A computer back then, learning languages. Did not force any direction, only gave choices, and only forced that I do learn. Sometimes I resisted. Sometimes I learned from my heart.

Whenever she saw something good and interesting, then she was thinking about a way how to get it for me. Or for us, for the family. That is a big loss, someone who has that unquestionable, obvious, immediate good will towards me, and who also acts on it. People don't seem to do that to each other to that extent. Some people do.

She always comforted me. Whenever she could, with the strength she had. And love. I needed less comforting in the last years, but still, the chance. I still appreciate a good reassuring word. Fuels me.

She lost her mother about ten years ago. I wish she had more support, also by me, but I know that I did what I could. She could be very harsh. I was for many years afraid of it. It still has an effect on my level of trust towards people. She also had her distrust, suspecting wrongdoers. I am trying my best.

Right now, I don't rush to the hospital, don't want to see the corpse while crying, after a reckless and crying drive there — it would be so. Maybe later I will find her at the pathology. We were with her yesterday as long as they sent us out, with R. She was not present in the hospital in the past weeks, maybe it was too much for her or she did not feel that it was her role, but was there yesterday. She lost her mother around the age of thirty. (Edit: she was present fully after my mother's death.)

My mother always loved nature, trees, animals. She was raised in nature. We never managed to get to live in a house together, with a garden, that was the plan though. Too many quarrels, and it did not work out. Either within the narrow family when I was young, or later, in my adulthood with me, so I did not have the needed trust for peaceful co-living.

You are following my problems (and joys) the past years — thank you for that — maybe the above sounds like a reasonable way of doing things accordingly. I am sad about the unfulfilled wishes; I would do good for her also across the line. I hope I did enough good.

Love, love, love.

If anything, these past months helped me or made me know deeper compassion, and deeper levels of love, and also the transience and pointlessness of focusing on outer layers of rust and edges and hurt. It thought me a deeper and more practical compassion, presence, being there, the importance of actively reaching out and paying attention to people. The joy (feeling of love) while giving and doing good for another person or being.

I hope B is and will be as easy as possible, and that you have an easy time as well. I am with you in that situation. I understand it more in this past half a year than I did before, because now I have seen it.

Maybe if I tell people that I need encouraging words from time to time they would listen.

I have only a few friends who actively ask about the situation. Can it be that it is too much for some of them? Or some of them just cannot get it or know it? A couple of them are still in the phase when they do not speak with their parents for years because of some sort of a grudge. (Edit: this is a sad case, mutually.)

Anyway, in attachment a nice tree just in front of my window in the garden. May all beings be happy!!!

Love,
Kingfisher

 

Diána

Boldog Vadászmezőkön Diána vagy Gizella
Békés, egyszerű Diána
Aki segíti és simogatja az embereket és állatokat

Különösen a bajba jutottakat
Erős kezeddel és félelmet nem ismerő szíveddel
Végtelen együttérzéseddel

Amelyből morzsákat juttattál és tanultunk
De azt megtanultuk és el nem feledjük
Tiszta örömét a szeretetnek

Halálközeli üzenet (SMS)

Anya, egy évvel Hazatérése előtt:

"Ki volt kapcsolva valóban, reggelig, de nem akartam sértő lenni! Amikor tudok, alszom! Ugyanakkor írtam, de elfelejtettem küldeni! Nagyon beteg voltam ezekben a napokban, remélem valamerre beáll a szívem!

Pénteken történt egy furcsa halálközelinek nevezhető valami! Délelőtt rettenetes rosszul voltam, azt hittem megáll az óra! Hirtelen vagy elájultam, vagy igen mélyen elaludtam, pillanat alatt történt! Valahol ismerősöknél egy erdei házban voltam, teli holdtöltés este volt és nekem el kellett mennem valahova az erdőn kívülre! Mondták, hogy csak egyenesen az úton, nem lehet eltévedni! Csodaszép havas volt minden, az út nagyon széles, minden csupa hó, csillogó, mint reggel a zúzmara korai napsütésben! Az "út" egy igen enyhe völgyben vitt, ritkán fenyőbokrok, azután fák! Mind fenyő volt és mintha ezüst lett volna! Csodalatos volt! Egyszer csak kiértem nem tudom hova, mert csupa napfényből állt minden, annak ezernyi árnyalatával! Fekvő, kelő, szél előtti, téli, nyári, egy kavalkádban! És mintha a színek megtartottak volna! Csak néztem, néztem, és a fejemben egy hang vagy több, nem tudom, azt sugallta menjek haza! Meg akartam kérdezni hogy hova, de addigra vége lett és éppen olyan gyenge voltam, mint előtte!

Akkor jössz ide, amikor akarsz, ma még jó lenne tolni, mert éjféltől fenn vagyok, és valamikor biztos alszom! Ma annyival jobb, hogy most nem fulladok."

Kedvesek

Luther Márton a barátom
Fekete kereszt, vörös szív, fehér rózsa
Nálam bronzsárga szív-napkorong, körötte fehér rózsa
S körülöttem segítő kezek

A szirmok növekednek
A fehér szín fénnyé válik
A barátok festenek és óvatosan szeretnek
A szeretet növekszik

A hang néha elcsuklik
A testtartás csukódik-nyílik
A szív csak nyílik
A kegyelem töretlen

Végül egy szirom szélén üldögélek
És a lábamat ismeretlenbe lógatom
S egy jóbarát szól, csak szeretni kell
És hogy szeressenek

És én tudom

Három puszi

Három puszi imába tett kézzel
Három puszi a kézre
Három puszi a szívre

Három kereszt hüvelykujjal a szíven
Mindentől megóvó szeretet a lelken
Földet és lelket behálózó szeretet az éterben

Édesanyám melegsége mindenhová elér
Szentháromság: gyöngysor, labda és kés
Vágások az igazságért

Béke

Ember vagyok
És az emberség mélyebb rétegei érdekelnek
Amik a szeretet és a béke
A végtelen harmónia minden sejtünk között

Ez messze túl van minden háborún
Mert a háború önjáró gondolat
És a gondolat — üres, vékony
Még ha akaratos is

Engem az ember mélye érdekel
A szem mélye
A szív szentélye
A végtelen tér világaink közt

A szemed világa
A szíved virága
Szívünk kék madara
Belsőnk végtelensége

Legyen minden lénynek béke
Legyen a családokban béke
Legyen mozgatórugónk a béke
Legyen eszközünk a béke

Sors

Minddel gazdagabbak leszünk
Akit megismerünk
És gazdagabb lesz a világ velünk
Ha minket is felismernek

És gazdagabbak leszünk
Ha hagyunk
Nem késelünk és hentelünk
Hanem hagyjuk az embereket a saját természetükben

És szeretjük őket így
Végtelenül csak szeretünk
De fontos
Hogy ők is hagyjanak bennünket

Ne bűnözzünk
Hanem jók legyünk
Mint az Isten
És mint a Sors vagy a Nap

Idő

Az időnk nagy részében kábák vagyunk
Így körültekintően kell egymással eljárnunk
Egymás apja és anyja kell lennünk
És megvárni míg kinyílik a szemünk

Az érték úgyis az együttlét
Nem az, hogy mit mondunk vagy kérdezünk
Az érték a szeretet
És semmi más

Harcosok

Harcolok
De csak egy dologért
Hogy minél jobb emberré váljak minden egyes nap

Harcolok Édesanyámért
Az Úrért
A Szentháromságért

Remember

Remember - every part of the dream is an aspect of you ❤️❤️❤️ (Je says)
Peace is made of peace (Ju says)

Kérés

Istenem, kedves Istenem
Mit is írhatnék:

Kérlek segíts nekem
Megtalálni a családjaimat
Az összeset, a szívem, lelkem szerintieket
Évezredeseket, még régebbieket

Kérlek, hadd találkozzam velük
Azokkal, akikkel oly mély a szeretet
Hogy szabadok lehetünk
Az élet és halál vizén

Kérlek mutasd meg azokat a testvéreimet
Akik mellett kinyílhat a szívem
Mint puha szárú, kristályszirmú virág
És akikkel együtt repülhetek

Kérlek, kérlek mutasd meg testvéreimet
Akik szívébe tekinthetek, önmagamra lelhetek
Kérlek mutasd meg testvéreimet
Akikkel együtt repülhetek

Whatever it takes

We truly wish the best for our relatives
For our loved ones
And for ourselves

We wish to embrace them
Hold them in peace
And warmth

And then we realize
That we wish this for all of us
The wellbeing of distant stars, to hold us

Szövetség

Édesanyám a legerősebb belső szövetségesem

Aranycirmú fekete lángjaival véd

Melyek az én aranycirmú fekete lángjaimat veszik körül

 

Fiatal, életvidám, egészséges nő

Kedves arcával nevetve néz

S karjával az univerzum aranysárga fényű napjába mutat

 

Hálás mindenért, amije van

Hálás a füvekért, napért, szaladásért

Lehetőségeinkért, társaságért

Ösztön

Én pedig úgy vagyok
Hogy a legbensőnkből fakadó
Ösztönös tudásunk sarkall
Az hív, az hajt
Válaszokra

Barna, fehér

Régesrég szeretkeznünk kellett volna
Belépéskor a válladba harapni és megszagolni
Az alkaromon a hátad bőrét érezni

Gyöngyök

Gyöngysorok — életek
Egyik nap fényesebb, másik nap fekete
Mi lesz velem nélküled
Fénylő, kristályos üveggyöngyök

Egyik nap hófehér
Másik nap fekete
A mai pedig szürke
Regeneráló nap

A fény átsüt a havon
A sár megül a havon
Gyöngysoromat lovagolom
Mindegyik gyöngy egy nap

Egyik sor él
Másik szál megszakad
És lefutnak a gyöngyszemek
Az ismeretlenbe

Kurvaság / Malaise

Kurvaság

Holdtölte, majd hirtelen holdfogyatkozás
Elmosódott, rószaszín-rózsás-vörös kijárat
Szív alakú
Csonkolt has
Elhagyott otthon
Majd újra otthont találni idegenben
Nagyobb értelemben, Istenke ölében
Soha ennél nagyobb veszteség nem érhet
A szabadság ára
Az élet ára
A veszteség is élet

Malaise

Full moon, then a sudden eclipse
Blurred, pink-rose-red exit
Heart-shaped
Busted belly
Abandoned home
Then finding a home again in a foreign land
In a larger sense, in the Godhead
No greater loss could ever come
The price of freedom
The price of life
Loss is also life

Teljesség felé tartó gondolatok az egyedüllétről és együttlétről

Mottók:
"Engedd meg magadnak hogy lásd, amit nem engedsz magadnak, hogy láss." - Erickson
"Nem adhatok mást, csak mi lényegem." - Lucifer / Madách


Egyedül vagy együtt
Belül vagy kívül

Egységben, biztonságban
Vagy kétségben, biztonságot tartogatva

Egyedül: megsemmisülni
Vagy egyedül: kifelé virágozni

Együtt: milyen szinten találkozni?
Azon a szinten érdemes, ahol valóság van

A személyiség: méreg
Vagy a személyiségünk: mellékhatásunk

Pontosítok: bizonyos állapotokban mellék
De egyébként egy csoda

Végsősoron a személyiség mindegy
De az úton van

A belső szabadságot kifele virágoztatni
Minden ember úgy, ahogy van

Sokkal jobb világ lenne
Mert teljesen más szinten hoznánk döntéseket

Amikor egyedül vagyok
Akkor lehetek-e végtelen?

Szabadságtanulás
Megsemmisüléstől el nem futás

Segíteni nem azt jelenti, hogy kiszolgálom a személyes igényeidet
Segíteni azt jelenti, hogy mélyebb szinten kommunikálod hiányod, vagy más traumád

Csöndes, üres jelenlét
Kifelé virágzó benső

Köztünk is létrejöhet
Vagy csak bennünk?

Az égvilágon semmit sem adhatok
Csak elvehetek

Társaságot nyújthatok, de nem úgy, hogy odaadok
A mélyebb valóságban kinyílhatok

Az intenzitás csak még mélyebb
Még teljesebb nyílás

Az isteni valóság csak még mélyebb
Még teljesebb intenzitás


Nagyon fontosnak gondolom most azt, hogy az egyes rétegeket megértsük, amik bennünk vannak. Megértsük a mozgatórugóinkat, és megértsük azokat a finom személyiséghártyákat amik mozgatnak, formáznak, megkötnek. Több ilyet is ismerek magamban. Tudom ezek kapcsolatát a régi, véres eseményekkel. Félelemmel, testi és szellemi épségem védelmével, a megszületés szabadságával, az elszakadás horrorjával. Presszióval vagy annak hiányával. Öndefinícióval szabadon, vagy formába préselődéssel.

A személyiségünk gyászunk alakja, ahogy Steven Levine fogalmazta; a kérdés, hányféle dolgot gyászolunk és milyen formában, az milyen módon köt meg ma, milyen módon nem adjuk át magunkat az életnek, milyen sarkokban milyen arcokkal milyen pókokat találunk.

Milyen módon fekhetünk el szabadon az élet mezejének füvén. Érdemes a személyiségek terében rendet tenni, vagy hozzuk egyszerre a hátterünket előtérbe?

A testem sokszor fogalmaz egyértelműen. Mély ellazulással, feszültség hiányával, organikus gördülékenységgel, megadással — néha meg éppen feszültséggel. Oly gyakran felülbírálom, felülgondolkodom. Számomra kényes témákban. Előrevetítek. Hátranézek.

Nem is olyan könnyű belefeküdni az ismeretlenbe, ugye, amíg meg nem csinálom.

Az ismeretlenben milyen egy kapcsolat? Szerintem csak olyankor lehetséges, ha mindketten beleheveredtünk. Szemkapcsolat.

Vagy visszaemlékszünk az ős-szívbéli, eredeti kapcsolatra, vagy nem. Rettegek a szabadságomért = épségemért.

Megsemmisülés, halál, vagy szeretet. Itthon, "itthonos szorongás" nélkül. Sokszor megéljük ezt a szorongást. Ne!


Élet.

Hétszer

Édesanyám, kétszer szeress engem
Édesapám, ne bánts engem

Level kettő: Édesapám, fogadj el
Szeress engem

Édesanyám, ne fordulj el tőlem, válaszolj és szeress engem
Level kettő: keress, és szeress engem

Kicsi Balázs, keress és szeress engem
Védj meg és szeress engem

Sugárzásod szeressen és keressen engem
És védjen meg

Legyek biztonságban ahol vagyok
Legyek szeretetben ahogyan vagyok

Legyek elegendő ahogy vagyok
Hétszer szépen ahogyan vagyok

Amen

Negyvenkettő

Negyvenkettő, tizenkettő
Szeretettel minden felnő
Apa, anya, minden gyerek
Nagyszülőkkel hetvenkettő

Nem tudom mekkora semmi

Fehér, tiszta új legókockákból kirakott
Fehér, tiszta, meleg csempékből kirakott
Üveges kalitkából kirakott
Kicsit üres, tiszta, meleg tér
Melledig ér
Bátortalanságig ér
Állapotig ér
Önmagad megöleléséig ér

Lelkedhez ér
Mások lelkéig ér
Együttérzésig ér
Változásig ér
Halálhoz és újjászületéshez ér
Újjáélesztésig ér
Veled utazásig
Veled örülésig ér

Elvesztésig ér
Már-már mindent megér
Megérte idejönni
Megéri fájni, sírni
Minden egyes pillanat ér
Az időtlenség mezején
Öröklátó távcsővel
Máma panorámalencsével

Nem tudom mi jön még
Én itt leszek-e vagy sem
Ezek nem halhatatlan sorok
Egy kis törökméz
Felszínen úszó ezüst-átlátszó gumimatrac
Amit elfúj a szél
Testesedni ér
És talán mindent megér

Lágyfehér iránytű

A meleg egy tudatállapot
Az üresség egy tudatállapot
A semmi egy tudatállapot
Mi nem tudatállapot?

Az együttlét egy tudatállapot
Egyedüllét tudatállapot
Állatsimogatás tudatállapot
Jó napot!

Melyiket kedvelem?
Hogyan találsz hibát bennem?
Ügyes vagy és tudatállapotos
Szüljünk nyugodt életet

További haikuk

Meleg fényű, fehér, tiszta, új legókockákból kirakott tér
Üvegkalitka
Szeretet


Nem érdekel az iránytűd
Szarra forgó vagy napraforgó
Szeretnék önmagamra lelni nyugton


Istentől kapott jogom
Alom
Álom


Bedőlni a lágyfehér ürességnek mögöttem
És csak beledőlni
Bátran, háttal


Akvarista tudatállapotban
Egy inkubátorral körülöttem lépek szobádba
És lassan illeszkedem

Megíratlan szöveg: Belső asztrológia

Írás a belső mozdulatok törvényszerűségeiről, megnyilvánulásáról, egymásutániságáról, elmúlásáról, előrejelzéséről.

~~~~~~~~~~

Jegyzetek:

Már tudom magamról, hogy amikor nagyon nyomott, álmos vagyok "furcsán", ok nélkül, akkor valami ilyesmi van, minidepresszió van, ami egy-két napon belül megjelenik haragként, alakot ölt.

És kurva jó, amikor alakot tud ölteni, felszabadít.

Holotrop közegben még jobb lenne, de én magam is az vagyok, csak kisebb, érted.

Második mátrix, harmadik mátrix, negyedik mátrix.

Az elsőről nem sűrűn emlékezem meg, lehet, hogy azt észre sem veszem, pedig sok időt töltök benne. Vagy próbálok. Van egy ilyen belső időjárás(unk) szerintem. Lehetne időjárás-előrejelzést is írni.

És mint a "kinti" időjárással, úgy a bentivel sem lehet mit csinálni azon kívül, hogy elfogadjuk, alkalmazkodunk, elbújunk előle, elszenvedjük vagy kihasználjuk. Szélerőművek.

Megíratlan szöveg: Egy könnycsepp naplója

Harag

Gyűlölet, leradírozni, eltávolítani, eltávolodni.

Anya fortyogó epéje vagyok, apa bugyborékoló félelme vagyok.

Kurvára maradj a pályámon kívül légyszíves, mert meg talállak fojtani, és az milyen már. Szavakkal természetesen.

Ez volt az álmom ("I had a dream"...):

Első körben a szobámban, Füreden, üvegajtó csukva, fürdőajtó csukva. Fülhallgató, zenét hallgatok, több órás szett, holotropikus, óriási nyílás már az elején, lélekszárnyalás, hízás, szárnytárás.

Berongyolsz a szobába, már nem is tudom mivel, kirángatsz, befüstölsz, napellenzőt társz, pedig én nem akarok kifelé menni, hiszen zárt szemhéjakkal per pillanat sokkal nagyobb a fény, és sokkal nagyobb szükségem van rá. De odabaszol. Ne bassz oda! Borzasztó. Belémgázolni. Gyűlöllek. Ordítok. Nem akarlak bántani, tettlegesen nulla, verbálisan sok. Tudom, hogy mit csinálok, nem akarom csinálni, de kell csinálnom. Újra meg újra, amíg befelé, a fény felé, a szélesség felé meg nem haladom, amíg minden falat, hártyát le nem bontok ekörül. Honnan a francból jön ez a szar, hogy a területemre lépsz és nekem annyi? Nem annyi, hanem ennyi legyen, én azt szeretném, a nekem való ennyi, a belőlem származó ennyi.

Második körben egész más történik, a bénázunk a zárral, magamra kulcsolom a szobát, ég a tűz a kályhában, füstös, szarakodni kell, vigyázni kell, menedzselni kell. Utálom, gyűlöllek. Mi a faszért rongyoltál be rám? Próbálok zenét hallgatni, tovább. Kirongyolok, ordítok, és látom, hogy a nappali fehér falát teleszartad a szarjaiddal, polcokat raktál, a saját cuccaidnak. Az én falaimra, csálén. Meg sem kérdeztél? Miért nem kérdeztél meg? Mérges vagyok.

Honnan jön mindez? Milyen volt az a kisgyerek, akivel ez történt? Milyen volt az az újszülött, akivel ez történt? Milyen volt az a magzat, amivel (sic) ez történt? Milyen volt az a néhány sejt, akivel ez történt? Milyen volt az a lélek, akivel ez történt? Mi a fasz történt? Miért ez az élet? Miért nem lehet szabadon szeretni? Miért vannak árkok? Mi a fasz ez?

Úgy hívják, hogy élet, állítólag, de én nem vagyok ebben biztos. Azt tudom, hogy szopom, de azt is, hogy néha imádom, akkor amikor imádom.

Ezzel a csomaggal kell együtt élni, együtt élnem. Ez az, amit a gyász kapcsol, annak az ötöde. A többiben a többit teszem, ahogy kell, nemlineárisan, sokfajú, soktényezős differenciálegyenlet-rendszerben, ahogyan kell.

Istenke játszik bennem, legófigurákkal, Te vagy az egyik, Én vagyok a másik, Ők a harmadik, a tárgyak a negyedik, a Balaton az ötödik, a lélegzet a hatodik, J a hetedik.

Édesanyám, Gaiám, gályám, hajóm, tengerem, apám, árbocom, hajótestem, deszkáim, eresztékeim, én magam, a szél, a sirályok, a halak a víz mélyén.

Elkezdtem jobban írni azt hiszem, idén, halálból élet.

Halakból szív. Szívekből hangok, hangokból tüdők és hangszálak, azokból dalok. Faszokból dalok.

Emelem kalapom, ölellek, szeretlek - jó távolságból, szoba-tudatállapot, szobád-tudatállapot, bemehetünk egymáséba, engedéllyel!

Nagyon fontos az engedély, törtfehér, tejfehér engedély. Teljes odafigyelés, teljes tisztelet, teljes kölcsönösség! Szólni fogok, ha nem csinálod, és próbálok változtatni, ha nem csinálom!

Biztonságos tejfehér tér!

Semmi sem ér semmi mást.

80 : 20

(Nyolcvan-húsz)

Mondd meg őszintén
Ha nyolcvan százalékot elveszünk
És marad húsz
Mi lesz az a húsz százalék?

Hogyan csináljam most meg a 80-20-at?
Ebben a pillanatban, minden pillanatban
Hogyan tartsa meg a súlyt a tető
És engemet a Mindenség?

Maradjon a kapcsolat mindennel
Maradjon a nyugalom
Én azt mondom maradjon a kellemesség
És a modor

Én azt mondom, ha hibáztatsz
Ha követelsz
Akkor nem a tető tartja a súlyt
Akkor nem belülről fűt a Mindenség

Szeretet

Kedves, drága, egyetlen édesanyám
Mindennél jobban szeretlek
És ez a szeretet mindent átsző

A könnyűnél is könnyebben

A könnyűnél is könnyebben fogalmaznék

Hogy azt válasszuk, ami a sejtjeink lendülete
Az őseink, a szeretteink szándéka
Akiknek fontos a kifejezhetetlen lélek
És fontos az élet

Vidáman és céltudatosan válasszunk
Mert az élet véges
És akkor el kell adni mindent
A szabadságért

Hibának helye nincs
Nyugodtan alszunk
Laza mindenünk
Élünk és szeretünk

Üresség, lélek
Minták a fehér homokban
Olajon megtörő fény színében
Ide- és szertehangzó kiáltás

Magától értetődő, zöldeskék sors
Vagy más színű, rózsaszín, mályvaszín
Vagy mindegy igazából, csak piros legyen
És az élet szabad, sötétszürke, hófehér 

S • B • S • K

Szeretet
 Biztonság
Szabad
 Kreativitás

Nagyon szeret az Isten

Megbocsátás Istene
Könyörülj rajtam
Bűnösön

Hálás az Isten
Hála itt
És hála az örök fényben

Nem kell félni semmitől
Mert megvéd
És boldogan szeret az Isten

Relentless love / Lankadatlan szeretet

Relentless love

The bottomlessness of unceasing love
Out and back to light
Embodied love
Utter safety
Radiant peace
Liberated chest
Everything is all right

Lankadatlan szeretet

A szüntelen szeretet feneketlensége
Kifelé és vissza a fénybe
Megtestesült szeretet
Teljes biztonság
Sugárzó béke
Felszabadult mellkas
Minden rendben van

Édes Istenem!

Olyan aranyosan mondod
És olyan jó, hogy ez az első szó, ami eszedbe jut
Együttérző ember vagy
Kicsit geeky

A magad — és magam — módján szexi
Öntudatos, önigenlő
Pici cici, szép mosoly, kedves test
Tarkovozni sose rest

A hangod rádiós hang
A tónusod emberi tónus
Az intellektusod éles
Ha borongós bár a kedv, az is hamar fényes

A nevetőgörcs nevetőgörcs
A stílusod felnőtten szerető ötéves
Fiatal, fiatal, fiatal
Szépkezű, szépszemű, eszményi remény

Végre vége

Végre vége
Végre vége
Végre vége
Végre vége

Kiszabadulás
Felszabadulás
Folyékony, stabilan táguló tér
Tűz, majd víz

Szertelen szeretet
Jó lenne azt cselekedni
Azzal a vízzel menni
Amelyik a szabad szeretet vize

Hűvös, fehér köveken vigasztalódni
Megpihenni
Új tágas szíveket
Új tágas életet lelni

Pantheon

Thay és Édesanyám már együtt a Belső Mezőkön
Aranyvilágban
Isten békéltesse őket
És ők is békéltessenek engem

Test és ész

(Explicit)

Megmutatom mindenem és
Megmutatod mindened
Intellektuális kedvesem
Számba adod melledet

Hasad, hátad elernyed
Záróizmod elenged
Székletedet ízlelem
Nem marad titok nekem

Én is kitárom neked magam
Falloszom kemény marad
Fenekembe bejárhatsz
Illatom mélyen áthat

Hűvös elegancia, kíváncsi ész, jelenlét
Tündöklővé teszi egymás jelenét
Fő dolog a csodálat és szeretet
Pótolhat bármilyen fülledt menetet

Test és szeretet

Szopikázok és szeretek
Békességet mindenkinek
Szivárvány a gerincem
Repesve száll a szívem

Feddhetetlen / Impeccable / Tadellos

Mindent a lehető legjobban csináltam

Bűnbánó lehetek, sosem bűntudatos

My religion is not to feel ashamed or guilt

Remorseful, never guilt

Meine Religion ist es, mich nicht zu schämen oder schuldig zu fühlen

Reuevoll, niemals Schuld

Fiús lány (1)

Gyermeki, könnyen szerető személyiség
Önzetlen, erős, önálló
Nálam erősebb, idősebb életkor sem akadály
Kislányom, apai vibe
Szeretem, mellettem

Fiús lány (2)

Méretes csikló
Pelyhes hónalj
Lapos mellkas
Icipici, aranyos cicik
Csinos orca

Fertile, fragile

Rich and dark dirt
Black skeletal hands reaching up from it
Pristine shit
Frail blossoms
Stems and petals in pale pastel colours

True hug

Pain, headache. Tightness, thorns.

🡆

"I feel abandoned."

This is a true poem.

"True hug."

This is a poem. This is all.

I would not like to bash life apart horizontally here, rather I need a true hug. This longing for a true hug is acid, that melts and instantly discards everything that is not a true hug.

This is like my mother in a hospital. It is now, it is happening now. There is no future solution for this, putting off problems. The frontier is now.

🡆

I really need a true hug.

I manifest it for myself.

🖤

Jézus Szíve / Heart of Jesus

Jézus tanítása
Krisztus jelenléte
Mély hála
Szív
Töviskoszorú
Finom
Új élet

The teaching of Jesus
The presence of Christ
Deep gratitude
Heart
Wreath of Thorns
Delicate
New life

Kettős mérce

Csodával határos
Plasztikus árok
Selymes, puha ívű, műanyag logikai játék
Kellemes, világos pasztellszínekben

Édesapám vagy Nagybátyám
Az ágy szélén
Én a térfelemen
Édesanyám a hátam mögött, mellettem

Körbefognak
És én elindulok bűntudatom áramló vizén
Tudatállapotban
Tengerem hullámai sodrásában

Szégyen, bűntudat
Megbánás, halál
Kifejező, kifejezendő vadság
Tudatos ellazulás

Mi van, ha én okoztam?
Hogyan térjek magamhoz?
Hogyan vezessek infúziót
Éltető erekbe?

Fú, fiú, légy résen
Szív-észnél és fogadd el
Amit tiszta szívvel, testtel kapsz
Másoktól és magadtól — és amit adhatsz

Subtle flowers

We are here for each other
Dome of nourishment
A sweet child I am

What is real
Does not die
Sweet, subtle flowers

Életem

És főleg a benső életem
Másnak nincs nagyon jelentősége

Ahogy a külső és belső összeér
És csodák történnek

Vöröslő és fehér rózsák egy régi kútkáva körül
A kertben zöldell minden

A bejáratnál — nagy, kerek kapu — Őr
Biccentünk egymásnak, őszinték vagyunk

Bévül, a belvilágban számosak és számtalan
Dús füvű mező, Világfa, köröttem segítők

Caladan — mély ős, Édesanyám — legerősebb segítőm
Erőállatom — mamutom, Nagymamám és mindenféle állatok

És versünk hősei, lényem hősei, interfészei
Sárikám és Zoltánom

Belső Sára egyszerűen, természetesen szép
Vörös szeplős bőre és világos-rozsdavörös haja
Mosolygós, kerek arca
Szép keze, pihés az alkarja, sudár az alkata

Belső Zoltán szelíd Tarzan, visszafogottan okos
Középhosszú, hullámos, világosan szétterül a haja
Szépen egyenes a háta, izmos tartása
Segítőkész a keze, relaxált hozzáállása

Rajtuk keresztül csatlakozom a női és férfi világhoz
Ők azok, akik elveszik az éleket
Sárám lehetővé teszi, hogy fiús, női, finom csípőíveket simítsak
Testvérként, sorstársként érintsek női melleket

Zoltán harctalan férfi énem
Nem áll pozícióba függőlegesen vagy vízszintesen
Lazít és szeret, záróizmot és lelkeket
Nyugodt erővel épít testeket

Egyensúlyban vannak
Bizonyos dinamikán kívül állnak
És sok értéket közvetítenek nekem
Kitöltenek teret és betöltenek elveszettnek hitt érintéseket

Új nekem, hogy nem kell automatikusan
Polárisan rácuppannom
Bármire amit látok, szaglok, hormonálisan
Fenomenálisan elég fejet hajtanom és kezet nyújtok

Egyes szintjei a figyelemnek
Egyes szintjei az azonosulásnak

Egyes szintjei a közvetlenségnek
Egyes szintjei az önbecsapásnak

Egyes, őszinte szintjei az életnek
Egyes, önazonos, könnyített szintjei az életben maradásnak

Lazulj el, mindig
Lazulj el, mindig

Isten minket
Isten minket

 

Tükröm, tükröm / Mirror, mirror

- Tükröm, tükröm, mondd meg nékem!
- Sosem vagy egyedül a világban!
Minden rendben benned!

Amit érzel, igazi.
Köszönöm, hogy érzed!
Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
Nyugodtan lehetsz,
Élhetsz,
Előre és véges végig.

De amit érzel okosan kezeld helyén!
Türelem drágaságom!
Kicsi kedves drágám, annyira veled vagyok!


- Anyu, elmúlik ez a fájdalom?
- Felnőttként és gyerekként mondom: El!


- Mi az idő?
- Hasznosítsd kedvesem!


- Szeretsz?
- Felnőttként és gyerekként mondom: Szeretsz és szeretek!


"Mother, will this pain end?"
"I say it as an adult and as a child: Yes it will!"


"What is time?"
"Put it to good use my dear!"


"Do you love me?"
"I say it as an adult and as a child: You love and I love!"

Először az illata

Édesanyámmal beszélgetek
Telefonon
Egy idő után észreveszem, hogy ez álom
Pedig csupa újat meséltem, és újakat is válaszolt

Kontroll nélkül
Éjszaka
Kedves Köbükim
Kedves Édesem

Köszönni jött
Egy napra haza
Hogy aztán önszántából menjen
Vissza a kórházba, és tovább el

Sanity Circle

"The greatest thing you'll ever learn
Is just to love and be loved in return"

This is a communal practice aimed at enhancing our lives and keeping us sane and well. By sane I mean sharp, by well I mean healthy.

Most of us live ordinary lives in sometimes non-ordinary circumstances. We each have our stories, traits, boons and burdens. We experience ourselves and the world. Sickness, loss, risk of war - personal and external. It may, it will feel too much, chaotic.

When it gets too much, we become less sharp. Closed. Once we withdraw and heal, our connections to the world get severed. And the interconnection within.

The aim of Sanity Circle is to put it back together. Restoring, maintaining and knowing our integrity. Tender acuteness.

🡆

What is needed then?

  • It is said, that we maintain our sanity together. Many minds working in tandem.
  • Most of us - the sensitive people we are - are able to process easier when there is less input upon us. That may mean less expression in our vicinity, directed at us.
  • We may need connection, comfort, kindness, even feedback. Ethical, passionate and compassionate, careful peers. Loving witnessing, listening. Help in helping ourselves.
  • Radical and safe, authentic expression.
  • Knowing ourselves.
  • Belonging and acceptance.
  • Ease and rest.

Thus

  • We meet in a manner similar to holo-tropic sharing circles. We listen to each other, someone moderates the circle. There is a time limit for sharing or there is none, depending on the size of the group. We do not interrupt each other. When we want to publicly reflect on, question or add something to someone else's sharing, then we ask for permission! No is a no. Only after strictly consulting ourselves: is it for the benefit of us, or the one who shared. In the latter case we may speak, in the former case we consult in ourselves.
  • The groups may be virtual or physical.
  • Whoever speaks, may speak what has heart and meaning for them. Or use the time however feels best, and safe. Best to engage in expression. Bountiful silence also works.
  • We feel grateful for what we have.
  • Whatever we hear we accept as something temporal. Each sharing is temporal. This too shall pass. Each person is new.
  • We listen with appreciation for sharing and expression.
  • Whatever said or displayed in the circle is confidential.

🡆

In a nutshell: we express, we witness, we keep clean limits.

We belong to something greater.

We share the experience of life.

Umbilicals / Köldöki versikék

(Explicitly illustrated / Explicit illusztrációkkal)

Pursuing
Non-doing
Maintains connection,
Long lost severances
Unsevered



To love is
To do good,
To wish good



Szeretném, hogy szeressenek,
Szeretném, ha keresnének,
Bátran, udvariasan, szabadon.



Psyche

What percent male
What percent female
That is the question

Hány százalékban férfi
Hány százalékban nő
Ez itt a kérdés



Phallic energy
Beneficial and safe exposure
A will to live, will to reconnect



A dick pic
Is attempted connection
Only if mutually agreed on

Feeling good-stinky today
A metaphorical stink
A pure, honest display

Kapcsolat (2)

Kapcsolatról szól minden
Sejhajunk finom cirógatása
Szeretet
Hátunk simítása
Kezek a mellkason
Szeressük egymást sokan
Udvariasan
Szeressünk közvetlenül
Szeressünk szabadon
Okosan

Wild potency 

(Explicitly illustrated, for adults only / Explicit illusztrációkkal, csak felnőttek számára)

❤️

Meg nem kezdett utazás

Prospektus, enyhén gyűrött fedlappal, 
Címszavak, tartalomjegyzék, 
Fontosabb helynevek. 
Felfedezetlen föld, 
Érintetlen, vad erdők, 
Végtelen, sárga füvű sztyeppék. 
Ember rótta vonalak a tájban, 
Távvezetékek, irtások. 
Hajak, copfok,
Finom bőr.
Teljesen más vonások, 
Félholdszerű, mosolygó szemek. 
El se indultam,
Meg se érkeztem. 
Folyóim átjárnak,
Szabad futásuk,
Nyergeletlen paripám
Végtelen vágtában. 
Kirobbanó nyugalom,
Élet, 
Mélység, 
Szétáradás.

❤️

Karakter

Elfújom a személyiségem
Marad a tengeri szél
És a végtelen tenger

Gyertyaláng
Szeretet
Lélegzet

❤️

Songbird

I am a happy songbird,
little brown and grey songbird,
one of many,
singing your soul song.

I will never cease
in the work of love.
When I die, I will be given
the gentlest of funerals.

I follow my instincts,
to nest and play and love.
And I will always be there,
when you need me the most.

❤️

Szabadon szeretni annyit tesz:
Szeretni
Bűntudattalanul.

❤️

Alaptűz, alapzat

Szívemben tűz
Balomon hold
Jobbomon madár

Lassú tűztánc
Eltűnés
Spirális egybeolvadás

❤️

Emberi sors

Amikor
A telefonközpont sírós, elcsukló hangon közli
Hogy a hívott szám nem kapcsolható 

Amikor
Kiöntenéd a lelked
De nincs hova

Amikor előrenéznél a világba
Mindig
De a múltad leple szárnyra kap

Ott van azért az a horizont
Ha nem látod
Akkor is

Istenem

Istenem, Istenem, Istenem
Istenem, Istenem, Istenem
Istenem, Istenem, Istenem

Istenem, Istenem, Istenem
Istenem, Istenem, Istenem
Istenem, Istenem, Istenem

Istenem, Istenem, Istenem
Istenem, Istenem, Istenem
Istenem, Istenem, Istenem

x2 x3

Tudás

Megtanultam megpihenni, lazán élni
A lelkemet kilélegezni
Halálomra macskává válni

Megtanultam többféle életet átélni
Többféleképpen szeretni
És hogy megértsenek

Megtanultam mentalizálni
Az egyszerűséget értékelni
És titkos eszközökkel teremteni

Csepp a tengerben

Egy tapasztalat integrációja

Érzés, szerkezet
Egy tapasztalat nézőpontja
Teli szív és ecset

Motherly haikus / Anyai haikuk

Fosztóképző
-talan
-telen

Healing is more important than health
Healing is love
Health is a treasure



Mestergyógyító

Édesanyámnak nem voltak kincsei
Egyszerű ember volt
Ám birtokában volt a gyógyítás

Egész életében gyógyított

Master Healer

My mother was not a very wealthy woman
She was a simple person
She knew what healing and health was

She was healing all her life

Synonyms

Complete beginner
Complete rest
Complete godhead

Gabriel's shadow
Kingfisher
Eternal Eagle

Ground
Mammoth
Earthly embrace

Death
Life
Eternal struggle

Freedom in struggle
Loving life
Peripheral vision of god

Igaz áramlás / True flow

Uram istenem,
Kérlek add meg nekem,
Hogy ez az ember
Készen álljon az igaz áramlásra.

My God,
Please grant it to me,
That this (wo)man
Is ready for true flow.

Fekete-fehér

Minden ember egyformán 
Fekete és fehér 
Vegyesen
Elhúzódó csíkokban és vonalakban 
Fehér és fekete területekkel 
Kétdimenziósan 

Mély lélegzetet veszek a fehér oldalra 
Nagy levegőt fújok ki a feketéből 

Kár ágálni 
Kár favorizálni 

Megérteni 
Harmonizálni 
Melléfésülni 
Inkább 

Jó ember 
Jobban harmonizál

Orkok

Miért áll neki két ork
Döglött papot enni?

Megtették egy versemben,
Mintegy harminc évvel ezelőtt, fiatalon.

Fantasyt olvastam,
Nemes Andrást.

Bárcsak akkor tovább folytatták volna,
Megszégyenültem inkább.

Minden agresszió és őrület
Kifejeződhetett volna,

Biztonságosan, csendesen,
Fantasysan.

(A vers papjainak semmi köze a valósághoz, fantasy káosz-papokról van szó.)

Beauty

I am not an eye candy, 
I am a soul candy —

Perhaps,
And sometimes I may be an eye candy as well.

I like to be liked, 
Needed, and paid attention to. 

I like to be sought after, 
And I need to be appreciated. 

I like to spend some time is solitude, 
Although I need belonging, too. 

I am a part of many, 
And an individual. 

I am clever, 
So be clever with me. 

Love me tender, 
And I will pay exceptional attention to you.

Család és himnusz

A szándék, hogy családom legyen
Fontosabb, mint hogy van-e családom.
A bennem lévő kapcsolódó
Fontosabb, mint egy kapcsolat.

Amíg élek, amíg a lábam mozog,
Addig megyek, és keresek valakit,
Aki szeret,
És aki e világon velem él egy családban.

Egészségesen,
Kölcsönös megbecsülésben,
Egymásra figyeléssel,
Egymás munkáját, pihenését nyugodtan támogatva.

És minden más lénnyel,
Barátokkal fókuszcsoportban,
Állatokkal barátságban,
Részeimmel közelségben.

Legnagyobb szeretet

- Nagyon szeretlek.
- Én is szeretlek.
És a többi embert szereted? Mert az a legnagyobb szeretet.

Édesem

Kedves kedves édesem
Édes édes kedvesem
Kettes kettes édesem
Édes édes kettesem

Egy kapcsolat először velem
Azután másokkal
A pillanat mozdulata először
Mások mozdulata másodszor

Kedvességet önmagammal először
Kedveskedni másokkal másodszor
Tényleg lelassulni
És hallgatni a pillanat mozdulatát

Szép füvű legelőkön először
Másokat abrakoltatni másodszor
Alapokat szeretni először
Alaposan szeretni másodszor

Olyan sok a finomság
Minek annyi durvaság
Kedvesem, a magad ura vagy
Szép legyél, okos és fokozatos

Kedvesem, ne vérezz annyit
Okos legyél, finom és fokozatos
Szeress nagyon, és hagyd
Hogy aki olyan, így is szeressen

Kifele nincsen semmi
Befele van mindened
Kifele azt csinálsz, amit akarsz
Befelé szeress

Automatikusan szeress
Figyelj rá kik figyelnek Rád
Ha bajban vagy
Ha lejt a terep

Édesem, kedvesem
Kedvesem, édesem
Hova lett az ölelésem
Állj meg, amíg nincsen ölelésem

Tízenkét sor

"If you really loved yourself..." - J

Ma és minden nap hűséges leszek önmagamhoz,
Mert rendes ember vagyok, alkalmas,
Nem hajlok semmilyen nyomásnak.
Nem vagyok jobb vagy kevesebb, mint mások.
Az égvilágon senki sem a főnököm,
És nem függök senkitől.
Senki sem tud megbüntetni,
A Tisztítótűzben pedig felállok minden bűnömért.
A testem és lelkem összes tapasztalata egy csoda,
Azokért nem kell félreállnom.
Élhetek áramló szeretetben,
És mindig szabad szeretnem.

"You are loved!" - J

Coming out (1)

Nyílt levél magamhoz

“Peace begins when expectation ends.” – Sri Chinmoy, akiről fogalmam sincs kicsoda, de a Sri jót jelent. Én úgy tudom ezt megfogalmazni, hogy the oppsoite of anything specific is freedom. Leszögezés nélkül. Az övé szebb, az enyém eszesebb.


Tízenkét sor

Ma és minden nap hűséges leszek önmagamhoz,
Mert rendes ember vagyok, alkalmas,
Nem hajlok semmilyen nyomásnak.
Nem vagyok jobb vagy kevesebb, mint mások.
Az égvilágon senki sem a főnököm,
És nem függök senkitől.
Senki sem tud megbüntetni,
A Tisztítótűzben pedig felállok minden bűnömért.
A testem és lelkem összes tapasztalata egy csoda,
Azokért nem kell félreállnom.
Élhetek áramló szeretetben,
És mindig szabad szeretnem.


Vagyis minden elvárás mázsáját lerakom magamról, az anyaföldre. Ezt mindenki megteheti.
Borzalmas súlyok között élek néha, belső súlyok.
A Piano című filmet újra fogom nézni szerintem, legalábbis néhány jelenetét.

Regresszálok ilyenkor valamilyen korai tizenéves, gyerekkori állapotba, amikor nem így teszek. Hazudok és rejtőzködöm, adaptálódom, békítek, bármit azért, hogy ne legyen harag. Cserébe nem vagyok önmagam. Főleg magamnak hazudok, például azt, hogy kibírom a belső elvárásaimat, de kifelé is hazudok amikor jó képet vágok. Nem tudom pontosan milyen módon, de ez korlátoz és beszűkíti a figyelmem áradását, és ellehetetleníti a válaszokat. Elkerüléshez vezet. Amit szeretnénk csak szeretet. Fényes faként be- és kiágazó kapcsolatokat inkább.

Én, a gyerek mindig azt hiszem, hogy én vagyok a hibás. Én, a felnőtt tudom, hogy nincsen hibás, természetesen. Én, a felnőtt tudom, hogy kettőn áll a vásár, és hogy szeretettelenül aluszunk az időszakos fakulás idején, egy régi korban.

Annak idején nem mertem megmutatni az ellenőrzőmet. Nem érdekelt a tanulás. Vadultam. Azt senki sem kérdezte meg, hogy miért vadulok. (A szerző megjegyzése: másfél évig, vademberhez nem méltó, civilizált módon.) Beilleszkedési processzem volt. Annak idején nagyszüleim, és nagyszüleim nagyszülei korában éltem a saját koromban.

Általában olyankor estem ki a kapcsolatokból, amikor más dolgom volt, és emiatt kizártak. Nagyon sokszor zártak ki, és általában a harag vagy megszégyenítés módszerével.

Akkor még rettegtem a lányoktól, és vágytam őket. A fiúkkal közelebb voltam, követ dobáltam és fantáziáltam. Szeretnék a saját koromban élni.

Aztán éltem hazugságok nélkül, hosszú ideig. Sem magamnak, sem másoknak nem kellett hazudnom. Kivéve Édesanyámat vagy a munkahelyemet ímmel-ámmal, azért, hogy ne kapjak megtorlást valamiért, szerettem őket és néha féltem. Most megint regresszálódom, de tranziensebb az ügy, átláthatóbb, nem tart olyan sokáig.

Visszatérve a Tízenkét sorhoz: Isten segít, és mégis nekem kell mindezt betartanom, nap nap után, lépésről lépésére és nem túlzás: lélegzetről lélegzetre. Ismerni a pólusaimat, a félelmet és elszakadást, és ezek körül tág világban élni.

Úr Isten de jól esik, ha szeretnek és szerethetek. Áramlás. A saját koromban.


Fakó lova helyett
Fényes faként kiágazóan virágzó
Kapcsolatokkal



Csak szeretni kell
És hogy szeressenek
És én tudom

Beltane accounts

An inaccurate account of heart- and meaningful experiences around the early summer of 2022. These were written on and right after a six-day-long Holotropic Breathwork module, combined with Celtic journeying practices, still in an expanded state. Beltane — celebration of wild potency. A workshop about life force and authenticity.

🕊🔥☽

Contents

First account
Second account
Third account

🕊🔥☽

First account

Before all this, the previous year my mother died, on 22th October. I tried to attend breathwork workshops twice since, got sick both times. Finally have arrived at the mat. Two and a half years since my last breathwork. (Pandemic.)

In the first day’s journeys it felt as an exile, could not get into the inscape.

Then in the first breathwork I enjoyed the support of T, a warm, masculine embrace from my back, one I was looking for since weeks already at that point. Tried building up eye contact with him, a fearful experience. Managed in the end, slowly, until “I love you”.

I could feel my defences in my right side, as if it were a shield, against whatever. Maybe related to my earlier accident as well. It is a shield that keeps me stiff and encased.

Our spine, or health of our spine probably comes from our father.

🕊🔥☽

Second account

Dear J,

A much fuller experience than I expected, in magnitude, content and capacity as well. Full on. You are missed and loved. I will write more later (or now). There is such a constellation going on, it seems the material from the past two and a half years really accumulated and waited to be processed, and fascinatingly it all appears in one flowing way. The synchronicities in- and outside breathwork are very visible of course. 

The journey to the mother leads through the father for me (two days of work, substantial physical and emotional changes there), and meeting and containing the mother went further in a unison with Gaia. (Post second breathwork, in a journey.) I felt my hands held by other hands, a circular group of people. Becoming. Then we sang our experience, I found a tree to sit at for the soul song. A good aspect of it is that I rose towards the end of the journey physically, could walk with this experience, and in a reasonably short timeframe just walked back to the group, while letting the experience fade on its own time, soon after clearly and seamlessly and fully merging. Profound shift and profound ordinariness. 

Previously, yesterday I was in a clearly expanded state, formed and cleansed autonomously in the second breathwork until freedom, and used it to process and mend a lot of material, connections, etc. 

In that breathwork, I experienced purgatory, and in that flame, when we sincerely show up and regret whatever needs to be regretted responsibly, is also forgiven in one package — and in that same go it vanishes also. E.g., the experience when I was reluctant and angry to take my mother’s faeces and urine from the bedroom while she was helpless and in pain. I faced that and I stood for it and was forgiven. And it was gone. A few of these.

In the Gaia experience this flame was the second becoming. In / on my heart there is a symbol. Left side a crescent moon, right side a kingfisher, centre: the flame of purgatory. I will carve it out of stone as a fireplace.

All I did was obeying this:

"Move gently, pay attention,
Become one with the forest."

My breathing partner has a similar disconnection trauma and grief as mine, and lives in a relationship that is painful in several areas. She is similarly acute mentally and has a good perception of what is going on. So, we exchange constantly and easily. A lesson in progress, maybe many more to come. I am much more prone to (good) connection. I involve(d) my sitter more often. 

I was and am in a deep and self-explanatory manner experiencing very profound states — and come and go in and out of them relatively seamlessly. When I am here, I am very open, intuitive and very much present, flowing, equanimous, as you would say fully here. 

Beltane is a festival of authenticity. And of life force. These heavily inform my journeys. Freedom of love, freedom of choice and freedom of who we are. In whatever aspect relevant in one's life. Very fundamental concepts and constructs are challenged in the group. A lot of good work going on. I pay attention to that as well, especially now that it is very easy to connect and be with almost any process.

Many things written already, the point is that you are loved and missed, so please take it the way it is meant, at the end of a facilitated breathwork struggle, in the closing, peaceful and direct section when there are only humans connecting.

The ego part was also relatively easy to handle, mainly thanks to the fact that the experiences and inner dynamic were very straightforward and sort of stable. It was easy to lean back to the harmonious and truthful way for them. 

Hopefully this makes sense. I hope you can sleep, trying to get some as well, I do it sparingly here. 

Love, 
Kingfisher

🕊🔥☽

Third account

Dear J,

This is a meaty email, but probably worthwhile.

OK, so then things escalated quickly from there. Fifth day, waking up relaxed but running on reserves already, no extra power. There were two journeys, and topics such as gender and death in the talks and discussions. In the first journey the only thing that changed was that the symbols, moon and bird on the fireplace I mentioned earlier with the fire of purgatory in the middle, started to slowly lift and spiral up into the flame.

Then came the second journey. I was spent, lying on my back. Thomas came, sad something about R, cheerful. I got a bit afraid, a sense of danger. Then a breather I am afraid of (G, you know him from before) bombed next to me (not for the first time), to do his journey beside me. My sitter went further away. I was thinking: do I stay, or do I move now? If I move, I will have an easier experience. If I stay, it will probably be hell. I stayed for it. I started to tense up. Shield back up, my right side frozen, rigid. The experience grew:

A dark, smallish room. I am afraid, must defend myself and that also closes me in. A male thing. I get disconnected from all my earlier experiences and tools. I lose interest in the world. The faces change around me, a somewhat paranoid state. There is no or much less sense of direction.

There was a slight debate, whether I chose this or am I stuck here. Not that relevant maybe.

I had two choices: A, leave and cocoon and wait, until I am able to reconnect again (the answer to my fear process I described to you a while ago). Or B, I chose to stay. In the group. The journey was over. I was assigned into a group for the evening celebration, our group represented the masculine energy. So, I crawled to my cohorts, there was a discussion. There. I was fully in the process. So completely directionless, unable to connect, etc, lying down, while staying fully present for it. They planned some sort of a haka presentation. That was a somewhat surreal situation. Slowly, I managed to get my thoughts through, although I did not get much help in communication. I did not want a facilitator's help, since I was fully present. Their idea: they learn the haka and I stay and rest. My idea: I have a structure and unable to follow anybody else's right now. They, the group also have a structure: haka. So: let us do a structure in which mine and theirs merge. The idea went through halfway.

There was a point when suddenly all my group, ten people stood up from beside me to leave for this haka thing. I was lying there thinking, well, the world goes on without me. A strong experience.

Then two people sat back down, G, a Latvian man, and P, my sitter.

So, there are good people in the world, I thought. My family is the same way, despite or with the help of all traumas. A strong experience.

Briefly back to structure: it dawned on me how my personality formed the way it is now. Why I need(ed) my individuality. I learned how aggression cuts us off from the world. Grand.

So: we stayed. I started to contact G. Eye contact. Horrific. Immense fear and shame. The whole process was in fear, and shame came to it when in society. Imagine all this in a sort of a living environment, when 40 people go around to do their stuff, and I do my work with this guy, fully present and fully in process. Thus: shame.

We moved outside to a tree, my sitter left, it was a male thing. We managed calm eye contact. Full presence and fearful presence interchanged, and fear seized. There were a few layers in the eyes. Compassion, most of all. Tat tvam asi. Incredible.

Since I was fully open, I was also fully open for humour.

Then we talked. I asked him about the current war. If he was afraid, being a Latvian (as I was, my masculine fear process). He said yes, but he would not fight. Except if maybe his child would have been killed. Then I offered him a pact: if one of us is getting pulled into aggression or war, we call each other first. He accepted the pact, so now I have a shield brother. Beautiful man. (There was a shield momentum in my earlier breathwork and in his work as well.)

The process silenced a bit, I got up, decided to take part in the collective haka. I was halfway there, but I took part.

This whole situation above was my first ever fully conscious and emotionally present account of this process, in real life, which formed many aspects of my personality. As the original disconnect formed my relationship with women. It is about individuality, and it is about belonging. And masculinity.

It is remarkable how this being restricted and cut off thing works. The faces I see change. I do not know who to trust. I do not know if they understand me. It also triggers people. P's face fully changed, she went into her process, which was about her certainty that if a close man is in fear, then it must be because of her, he must be afraid of her (power). So, she cut me off. Fascinating. Some others got triggered or confused as well.

(Even later the ceremony reflected my struggle of being a part of a collective or not. When the feminine group’s turn came, one of them walked one by one to the masculine group members and offered a vagina symbolically. When she arrived to me, first she loudly asked if I belong to this group. I said: Thank you for your question, I do, and hello.)

I was still wearing a weighty mask when an hour of five-rhythms dance started. For a push, I picked a card from the usual deck: The Burden. Decided not to carry it anymore and started to move. Came back sort of.

I had the hunch throughout the week that for me the route to the mother leads through the father, so I had to work on both connections.
And there was also the notion of sacred marriage, the merging of feminine and masculine poles in us (in the fire of purgatory in my case).
I am not entirely sure what “through the father” means for me, maybe two aspects: a loving connection with the father is important, also the father can block off the mother (by triggering a complete shutdown for me). This mechanism plays out a million times in my relationships and life. You have seen it a million times. Traumas of omission (a lost father) and commission (a fearful one).
I can understand and relate to victims (and maybe perpetrators) of aggression differently now. I understand the accompanying feelings of directionlessness and shame much better. In my case it was emotional uncertainty, which was and is strongly interconnected with existential uncertainty.

Then I went to sit and discuss with P, to check in. Took blankets and spent two hours under the night, sitting and gently, politely touching. The sacred marriage is a tricky thing. The breathworks and all the journeys went flawlessly and impeccably I think, especially in the sense that all the gains were internal. Although we also touched with our male and female metaphorical poles I think, her male and female to my female and male. Somewhat. But mostly what we experienced was an ease of being in each other's company, a very fluent and continuous communication, both that we missed.

I was already shivering during this time in the evening. Went to my room, my digestive system gave in due to the fear reaction and stress of the day, I also got a fever. Slept from 2am to 4am, woke up, took a pill, went back to sleep. I have seen endless, flowing fields of yellow flowers... It was disturbing when one otherwise wanted to sleep, but the pill started to work so I slept four more hours. 

(On the previous nights I had different pictures when trying to sleep:
Once I was only my spine and an endless bed of big-petalled, white flowers, overflowing.
The other night I heard a tribe drumming, hand drums, 200bpm, enthusiastically. I could not sleep so I asked them to kindly stop, this system must rest now.)

Another pill in the morning, moved myself down for breakfast, could hardly eat or drink, I have not eaten properly in a while by then. What came to mind was the picture of you slowly walking to the restaurant in Spain in your process, seven years ago. I made my room and went to the closing circle. I got better in the meantime. I sang a soul song as my sharing and said "Thanks". A first, I felt it coming during the week!

I was fully connected then, came home connected. Had a chance to share a bit with R, she kindly waited for me before she left for Transylvania again.


Birds, connection, cooperation, death:

During the breathwork week I was reluctant to talk to anyone outside, I preferred to stay in the holotropic processing space. I did call R on the fourth day though, managed to share at least the tone of my experiences. During that telephone conversation I found a dead bird.
Upon arriving back home, during our sharing with R she said she was sorry, because in the meantime she found a dead bird on my balcony and forgot to move it. I was angry first — how could she leave it (to me). I kneeled, caressed the carapace a little, then got the idea that instead of feeling hurt, let us bring the bird down and bury it into the garden together. We did so. (Later we found further dead birds on our balconies that we buried.)


Finger story:

The movie yoga in the module was Piano. There is a scene with a severed index finger of a pianist woman. R had almost severed and hurt badly her same index finger just before the module.
In one of my dreams during the module I was angry, I was hitting the table with my palm. I accidentally hit into a glass, broke it, and the fragments cut my finger. I woke up and realized that I was angry at the movie because it was my own anger that cuts my creativity, same for her. Maybe an Nth defensive layer of emotions. In all quarrels and frictions, we do the same, get to anger, get back to a dark place and get cut off from our creativity and our other parts, people, and the world. A stiff defence, encased, locked in. Seeing that in each other.


Today’s dream process:

I went to sleep easily, woke briefly but slept for twelve hours altogether, in nice and cool conditioned air, in my own comfy bed. My sacred artefact for the week by me, a set of pliers, red handles, with a vagina-like part in its head.

Upon waking up I drifted and processed and dreamt. I dreamt with P. We met, my penis entered her at some point in the dream, and it was a cool and flowing, calm sensation. Then we talked, asked her about protection or something. We stopped there. Then another picture: the group was there, and Jo also, who took something for us, a substance I thought. He said it was a very expensive material. Threw it onto the floor, and it turned out that it was a powder of rainbow colours that painted all of us in glowing rainbow particles. And it was Beltane, the festival, P was around, and we were in contact, then Ra came I think, we were all fully present just following the movement of the moment (that is why Ra I guess), personality somewhere else. I was standing with them with an erection, but it was a normal thing, just energy. Ra then went on, climbed on something. People dancing, jumping, some half naked, very normal. It was just life. It was authentic life. I have also seen a thin, pregnant figure. When I write this, I feel a few sharp spots in my chest but that is all.

I believe the best way of moving forward is just love and honesty. And openness. It is so difficult to be completely open. When not doing so though, I find myself in old patterns, I hurt myself, I make myself into this or that, a role, not loved. I am loved, I have a good heart. All I do I would like to do for love. And it only happens in a natural and honest way. I do not want to cause any harm or pain ever to anyone, including me.

Yesterday I have also seen R from a different perspective, I have seen her authentic gestures, what make her she. Lovely gestures. I did not have to control them or cut them short or reshape them.

It is such a rich life, when not in defence. After that hard experience of fear, I found a half of an empty nutshell. Preceding that, after each important journey I found a full, enclosed and protected seed.

That is how it is now, a half open.


A further dreamy image:

In today’s dream processing I have seen myself draw all my life onto a huge, accordion-like sheet of paper, two meters in diameter. It is an open sheet; anyone can see it. I am not that sheet, that is a lite display of my life that I present outwards, me being everything around it. My first thought was that I, or it may be burnt in the flame of purgatory, then thought it should be preserved. Foremost, it can be seen, and it can also be burnt when necessary.

All I want to do is love. Ever, in each situation, and when the brutality or the pattern of aggression cuts it off in my psyche, then I will work on knowing and opening that up.

The only thing that actually worked in that above dark situation, and only after a while, already in discussion, was the heart, with the crescent moon on one side, Kingfisher on the other side, and the flame of purgatory in the middle.

I am a good man, and there are a couple of good people. All people have a heart. Challenging.

My relations should be nurtured and maintained, that is another lesson. Male and female. My uncle, L, also an important albeit sometimes difficult connection. Did I ever mention his name to you? Maybe not. My mother's brother.

Much love, I think I said it all. Thank you for the continued witnessing space, I thought it is easier to write it down to someone. I also thought you would maybe love to read it. Be very well! Just be well, just be well.

Love,
Kingfisher


PS:

I will be able to love G, when he is able to love me.

Craig Ferguson and Steven Wright is still hilarious, I went to sleep listening to them.

S, a young, fellow breather came to me after openly narrating my experience of fear. She said that she went through a similar process, only silently.

Triangular and circular dream

Contents

Triangular and circular dream
Another dream

◬⊙

Triangular and circular dream

Dear J,

I must share today's dream, or rather night’s experiences, if you do not mind.

Yesterday I spent the first part of the day in Budapest. Then the afternoon and evening with R. It is oftentimes a double-sided experience. On the one hand it is intimate and on the other hand there might be a perceived load or perceived expectations on me. Love, human relations may come in many forms and manifest on different layers, emotional, mental, corporal. Connections happen on one or the other. Different avenues, different waveshapes. Unhindered or loaded.


♡ • • • 3
♡ • • • • 4
♡ • • • • • ∞


Then I turned in to sleep at home. My motto was: *I will be loyal to myself, all the time.* Was not easy to truly relax. I slept for a few hours and woke up early morning. I felt unwell. I was relaxed in my sleep emotionally in the past weeks. This time I felt all kinds of unease. I could have used a sitter, almost.

I tried to find myself. It is not easy to find myself, my way, the way of being that has no tension or resistance. I managed, with difficulty. I am quite used to easing into these situations.

Then came the most holotropic, or rather deepest deep, real, long dreams I had in a very long time. It was fully lifelike, clear, and it lasted a long time subjectively. When I woke up in a few hours, I guessed that it is evening at least already, and my alarm clock did not go off.


I was traveling quite a bit in the dreams and there were lots of people, contacts. It was relaxed and spontaneous, airy, spacy, rather modern. Hotels, spaces, etc.

I have seen my hometown, the houses where my mother's flat is, changed, modernized, completely changed faces of the buildings. New workshops, open spaces, it was weird, but it was fine.

At a certain point I was driving, I think with R, here at my hometown. I have seen billboards with a well-known youtuber I know and admire, a very inspiring, good, energetic person. A very accomplished person. More than one billboard. I told aloud that I admire him. And then I saw the man on the street, with his wife. Stopped the car, and asked R to take the steering wheel, I had to go and meet him, right then! So, I went.

There were quite a few people there, sort of an entourage, or family or such. I sticked to them, because I was *determined* to meet this man. The vibe, the way he is, the picture in me about him, that is what I wanted to meet.

Interlude: There was maybe a colleague in another flash of a picture, who talked about a certain place, or man, or people worth visiting. Deep meetings, deep learning. I don't know how these pictures connect but point in the same direction. (*)

We went somewhere with the entourage, I got into a building. There were a few people, I was still in the vibe described above. There was a man who started to talk to me. He was a hugely peculiar one. He had one perfectly triangular and one perfectly round eye. Very, very clear eyes, if you looked into the pupils, it was just pristine. A clean-cut, deep man. If a man…

He built me a wand, of blue and grey and silver colours as we spoke. (Lapis lazuli, in retrospect.) The wand somehow got lost, someone took it when I left. I went back searching for it, I truly wanted it back. Asked for it. They (a woman) did not give it back. A few more people emerged from the entourage. They were very tall. I am a tall person, and they were 1.5x my size, most of them. Completely realistic experience, still. One young man looked down on me and gave another wand, this time a slimmer, ornamental, bright, painted one.


Then came another change. There was a thick curtain covering a door, and I got in, into an inner room. I was led or invited in.
In this room there were a few people, covered in blankets, leaning forward, audibly and rhythmically breathing (holotropically), in deep states. There was a man sitting across the room, and he was smiling with a genuine, deep, unflinching smile. I knew this smile, absolutely no disturbance or distraction, and he was just there. A guru. (I have nothing to do with gurus, except when I do…) He did not want anything, he did not direct anything.

It was a very deep, very real, very detailed, very long experience altogether. I woke up, was lying on my back and was breathing deeply as well.


I went back to sleep again, profound state. I was joining a circle and was telling about my previous experiences. They started to recognize me. I had to work actively and persistently on conveying my thoughts and experiences.

It is not about the list of experiences; it is about the profound and real nature of them. There was nothing spectacular happening in actions. The spectacular part was the man with the eyes, the tall people, the breathwork, the clean and profound state of sitting and smiling.


The profound part is being here with a smile. The profound part is being acknowledged; our profound nature is belonging on a very deep level. It is about knowing that I am approaching something or being in a way that is fundamentally profound, and right.

There was some talk about knowing that I am God, someone said. I cannot recall completely that part, that felt a bit distant. It had zero to do with an inflated ego. I felt a certain distance from this knowledge.


I was wondering when coming out and going back into the dream what you mentioned earlier, about each aspect of our dreams being us. I met outstandingly clean aspects of myself in this dream.


Later, I was hiking up a mountain with R. In a suit. Sunny weather, snow, ice, used to ski there (in dreams or lives). I did not especially want to hike, but it was easy. There was at a certain point a grassy field as well, up high, an open office, I talked about my experiences to the guy from before (*). I did somersaults or something, effortless, in the suit...


Later I woke up, very tired, feeling like someone who spent a long time away, in very lifelike, very rich, very deep experiences.


There was a peculiar moment while sitting side by side with the strange-eyed man and the guru somehow mixed in one person, in the circle that I mentioned. I was checking my phone. I felt this urge sometimes throughout the dreams, that I have to report to R, and I could not, because events were too intense. Sometimes I feel that in life as well, that strain to report. Relax.
Picked up my mobile, and the man instantly leaned towards it, and dictated a voice message for her into the device, the phone automatically unlocked, recorded and sent it. Unfortunately, I can only recall that message vaguely, it was lengthy, five minutes. The main point was that her ways had better be changed if she wants change, because if she recreates the same environment that is not beneficial for her, then change is not possible. It was something to do with animals, a deer cannot live in the den of a boar, or something like that. Referring to her original family environment.


It was a very intense and lifelike, and a long series of dreams.


◬⊙


Somehow, I must do my own movement. I must pay attention. I must not put myself into a box or let anyone put me in a box. I am capable of multi-faceted, quality human connection, capable of quality movement. I do need it, cherish it. Anything else is a lie. Most of my actions to get quick satisfaction is to circumvent this need for quality connection. Inner and outer and the unity of them.

Relationships should be handled accordingly. Maintaining a clear eye. On the other person, thus recognizing their true, maybe lovable traits. Clear vision on how things are and how I am as well. It is not about analysing the other person, it is having a feel and understanding for the situation. For me, for now.


This is it for now, I hope it was not too much — I know it is much in length. It was a big exposure, a big chunk, in one night.

Much love,
Balázs Aladár


PS: This name is good to keep things here. The transformation should take place here. A difficult prospect maybe, sometimes, but it is only here. A big aspect for me is to stay here, in whatever experience.


◬⊙

Another dream

Dear J,

Another deeper dream, simpler. About wider than normal capabilities, and everyday situations. Main observations:

I have this rich, natural, airy and wide inscape - intricate, subtle, satisfying and abundant with connection.

On top of that, when moving out and into personality-land, I have a personality that is formed by disconnect and fear (of disconnect and pain and death). Very simple!

When I move into a good workshop-environment, go and do work that lessens the fear factor, provides subtle connection and enables me to flourish with my inscape in the outscape, then I am happy and as full as can be.

So not going into such a mode (when needed) is a disconnect. Went through that this week.

This is me basically. Depression comes when disconnected for a while. I am looking for connection, through the personality.
Some human relations, expectations, etc. make it terribly complicated. When I want the genuine act, and all I get is conditions, and maybe through them connection - this is how I perceive it at least. When fears and defences and circular reactions narrow everything in.

This is me. 

So how to get to an ideal life? Getting to satisfaction and this unflinching natural smile on life.
I know it is not only receiving a gift. It is also transformation, in the outscape.

Important is maybe the *how* of everyday connection. Does it build up simply, smoothly, calm? Is it easy and defenceless? Is it spontaneous and natural? Is it understandable? Does it take place here, wherever I am / you are?

It looks like I have no real (life threatening) problems, does it! How lucky! For now, at least. These things can point deep anyway, and inform life. There is no imminent trauma, rather pulls and pushes. There is this stride to free and stable fullness and flourishing though.

I am with you in your spot as well, where events are unexpected, sometimes heavier, more draining. Natural love. That reminds me: at the end of my sessions (say 4-5 of them in that one week), I got to this very unhindered, intimate, loving connection with the person accompanying me. To understanding. We used to get there as well. A nice reminder. It was a welcome sight, and this time initiated by me.

Much love,
Kingfisher

Kapcs

Nem volt időnk kiszeretni egymásból
Beszeretni is csak néhány napunk volt
Olyan szép élet
Hang, listák, mosolyok
Ajándékok, vékony csontok

Minél többet szeretünk
Annál gazdagabbak vagyunk
Fiús és lányos vonások
Figyelmes szempárok
Hasonló viszonyulások

 

 

Mi lenne, ha azzal lennék, akivel lenni szeretnék?
Mi lenne, ha elégedetten szeretnék?
Őszintén elfogadnának és megértenének.

Elszakadás Édesapámtól.
Ő sem engem választott.
Elszakadás Édesanyámtól.

Csodálatos életet keres a szellemem.
Csodálatos női testem van, csodálatos női lelkem.
Csodálatos férfierőm van és férfi testem-lelkem.

Égő szívem.
Égő testem.
Égő fantáziám.

Nagyon fontos

Szeretetért munkálkodom
Amikor érzek vagy nem érzek
Nagy levegőt veszek
Kedves vagyok neked
Kedves vagyok magammal
Független gondolkodó
A kedvesség: bátorság
Nem vagyok skatulyázható

Szellemkutya

Mi kell nekem? Életre mozgolódni,
Hogy életre kedveskedjenek,
Belebújni cipőmbe,
Idefigyelni rám,
És egy kicsit töltődni.

Nem külső események kellenek nekem,
Nem csevegés vagy ismerkedés kell,
Hanem kikedveskedés,
A tojáshéjból, amiben vagyok,
Csőrrel, karommal.

Ez kell nekem hónapoking.
Akaraterő is kell, hogy azokon a napokon is lépjek,
Amikor szar, és ne balfaszoskodjak,
Megértés kell, egy kis idefigyelés.
Énreám. Szellemkutya.

Ezt próbálom lépni holnap,
Ezt próbálom lépni minden nap,
Elutazva vagy nem utazva,
Az kell, hogy az agyamat is simogassák,
Ne csak a lelkemet és testemet.

Lépnék,
Ugranék,
Ugatnék,
Kiáltanék,
Könnyen dolgoznék.

Szellemkutya,
Vidám, életerős férfi,
Családapa,
Szeretettel megbecsült szép férjszemély,
Egészséges, szép családtagom.

Eszerint lépek holnap,
Eszerint lépek minden nap,
Istenhez hasam tüzével,
Vidámságommal,
Lépésem erejével csatlakozom.

+

Utóirat

Békén hagyva szeretek lenni
Szellemileg töltődni
Szellemileg kapcsolódva szeretek lenni
Testileg-lelkileg kapcsolódva is szeretek lenni
Békén hagyni szeretek, imádom ahogy szeretsz, valami neked kedveset

Autentikusan szeretek lenni
A fentiek szerint
Ha nem így van súrlódom
Visszatartó felületeim a vitorláimmal
Rám omlik az árboc és kajüt

Bátorság
Lépéserő
Biztonság a bizonytalanságban
Öröm
Szélesen megfogott has

Enyém

Az első, hogy azt cselekedjem, amit akkor tennék, ha nagyon szeretném magam.
A második, hogy ne mások jókedve miatt tegyem, amit teszek.
A harmadik, hogy azért cselekedjek, mert nem félek.

Röviden élek, ez alatt az idő alatt szeretném a számomra is valóban helyeset választani.
Másé nem elég jó.
Magamat és a másikat nagyon szeretem.

Mondatok / Sentences

"Celebrate Wild Potency, your own sacred power and relationship with your sexual energy."


Az életerővel nem lehet lacafacázni, pláne balfaszkodni.


Laza bőr, kemény pénisz, puha szív. Ezt mondom mindig.


Laza bőr, illatos haj, nedves, duzzadt vulva, nyitott szív. Ezt válaszolnám mindig.


Sessionben légy kedvesen szigorú magaddal, és keresd meg a pillanat mozdulatát.


Azt hiszem nagyon tudnám értékelni, ha nem kellene elutaznom szellős, jó minőségű kapcsolatokért és nyugalomért.


Csomagban érdekel a kettő. Magamat tudom felajánlani.


Szerintem annyi kell, hogy ismerjük a másikat, és ha egy mód van rá kedvelni / szeretni. Bízni benne olyan értelemben, hogy jó ember, rendben van ahogy van. Azt fontos tudni, hogy nem tűnik el attól, aki vagyok.


És hogyha valamitől félek, akkor azt meg lehet beszélni és lehet rá figyelni.


Sok dolog lehet önvezérlő, ha a fentiek megvannak.


A normalitásunkban lehet bízni szerintem. Normális, jó emberek vagyunk.

Kuplung / Clutch

Kuplung


Olyan, mintha kuplungot nyomnék folyamatosan,
pörög a motor, nagy sebességgel,
gördül az élet, buckás úton, 
és a kettőnek össze kellene kapcsolódnia.


Szinkronokat látok,
egy csomó dolgot megértek,
érzelmeket élek,
és támadok, menekülök vagy még inkább lefagyok.


A kuplung rugója elfárad,
a szervezetem elfárad,
a lefagyás megtörténik,
és egyre világosabbá válik.


Ahogy megértem,
zsigerben és érzelmileg megélem,
könnyül és világoskékebbé válik,
világoszöld háttéren.




Clutch / Coupling


It feels like I'm constantly pressing the clutch,
the engine is revving at a high speed,
life rolls on, on a bumpy road, 
and the two should be connected.


I see synchronicities,
I understand a lot of things,
I feel emotions,
and I attack, flee, or more likely freeze.


The clutch spring gets tired,
my body gets tired,
the freezing happens,
and it becomes clearer and clearer.


As I understand,
I viscerally and emotionally experience it,
it becomes easier and a clearer light blue,
against a light green background.

I wonder!

It is not about either staying frozen or dying
It is about either dying frozen or living
It is about me putting me in check
It is about me being my own death trap

I wonder! instead of judgements
It is about their beaming out their projections
It is about a frozen child dearly let go
It is about externals, sentences detaching

Szívöröm

Édes kedves Édesem,
Nincsen kórház,
Nincsen szenvedés,
Nagyon szeretlek,
Jó éjt,
Minden rendben.

Végtelen nyílás a szívünkben,
Végtelen hála,
Hogy élünk és hogy szeretnek.

Születés, halál, karácsony,
Annyira nagyon szeretlek.
Igazság.

Fogjuk egymás kezét,
Tisztán tartjuk egymást,
S magunkat.

Öröm

Most és itt
Ezekkel az emberekkel
Ezekkel az ölelésekkel
Ezekkel az ajándékokkal

Itt és most
Van hova visszagondolni
Ahol emberi és barátságos
Csak derékmagas útvesztők között

Puszicsoki
Minden rendben
Embervizek
És a többi embert tudod szeretni?

Annyi szeretet van

Megvan a bátorságom mindenhez
Megvan a bátorságom mindenhez
Megvan a bátorságom mindenhez

Kicsi Balázs, hátrahagylak
Kicsi Balázs, hátrahagylak
Nem elhagylak, hanem szabadon hagylak

Külső kapcsolat 2022

Fontos:


Az érzelmi stabilitás. Az, hogy ami ma van, az holnap is lesz.
És ami ma van, az jó.


A kapcsolat van, bátran lehetsz, aki vagy.
Nincsen nyomás.
Bízom benned, bízhatsz magadban.


A megbecsülés és elfogadás, férfi és női részemmel, érzékenységemmel és fantáziámmal együtt.
Gazdag, kalandos, érzéki, nagyon kendőzetlen szexuális fantáziáim vannak. Szeretem építeni és élni őket. Együtt.
Szeretek nem elveszni bennük a mindennapokban, de megélni őket teljesen, időnként.


Szeretek közösen fantáziát építeni. Mindenfélét, kellemeset. Szabadjára engedett képzelet, szabatos kifejezés. Humor! Néha egy vulgáris szó, közel hozó, nyílt, ventiláló.


Szeretek kapcsolatban lenni. Szeretem, ha tudom, hogy intim viszonyban vagyunk. Szeretem, ha ez ott van a tudatomban.


Külső és belső természetes kapcsolatot kedvelek.


Szeretem, ha alapból onnan indulunk ki, hogy mindenki rendben van. Ez nem azt jelenti, hogy senkinek semmi baja, hanem azt, hogy tudjuk, a bajok átmenetiek, és a lényeg a fentiek — az, hogy kapcsolat van, és döntés arról, hogy kapcsolat van.
Durabilitás. Fontos a durabilitás. Egy kapcsolat sokat elbír, szerencsére. Emberek vagyunk.


Nem tűnik el senki 🌹

Köszönöm ❤️


Az alapigényeknek teljesülniük kell, mert különben kikezdhető a rendszer. Az én alapigényeim a számomra ismerős szellemesség; a szeretet és tisztán megélt érzelmek, érzelmi intelligencia; a jó, mély, érzékeny, nagyon játékos szex.


Szabadság, eredetiség, hűség önmagunk felé. Azt kell tennem, amit tennem kell. Néha szégyellünk dolgokat, néha rejtőzünk, mert félünk a reakcióktól. Szeretnék nagyon kendőzetlenül lenni, megtorlásmentes kapcsolatban élni. És főleg megtorlástól való félelemtől mentesen, egymás előtt nyíltan, szabadon. Belső lépés kell ehhez, de partner is.


Szeparációs traumát viszek. Nagyon félek tőle, nagy kellemetlenséget okoz. Ezzel sakkban lehet tartani, amikor azt érzem fogy a kapcsolat egy élethelyzetben, fogy a szeretet (harag), akkor kompenzálni kezdek, rejtőzni. Kis dolgokban, nagyobb dolgokban. Mint fiatal koromban.


Tehát: teljesülő alapigények, sakkban nem tartás, nyílt, nyugodt (megtorlásmentes), őszinte kommunikáció.


Furcsaságaink tiszteletben tartása, és még szeretete is! Az utolsó szögig, és a lehető legnyíltabban értem.


Közel teljes elfogadás:


Minden versed minden szava, minden porcikáddal együtt.

Köszönöm!

Szívcsakra dialógusok

Hátradőlni és beszélgetni Istennel
Mindenható Atyával
Mennynek és földnek teremtőjével
Ezerszínű, szívű lótuszvirággal
Megadott emberekkel
Akik élik és kifejezik az életerőt
Ondót, vulvát, feneket
Etetnek és finomakat esznek

Ahogy eddig, végtelen szeretet
Pólusmentesen
Körkörös szirom széle mentén
Veszélymentesen
Ha nincsen pólus nem lehet veszély
Ezerszínű tűzzel a szívünkben
Stabilan, spirálisan
Együtt mozdulunk felfelé

Meg nem kezdett utazás

Prospektus, enyhén gyűrött fedlappal, 
Címszavak, tartalomjegyzék, 
Fontosabb helynevek. 
Felfedezetlen föld, 
Érintetlen, vad erdők, 
Végtelen, sárga füvű sztyeppék. 
Ember rótta vonalak a tájban, 
Távvezetékek, irtások. 
Hajak, copfok,
Finom bőr.
Teljesen más vonások, 
Félholdszerű, mosolygó szemek. 
El se indultam,
Meg se érkeztem. 
Folyóim átjárnak,
Szabad futásuk,
Nyergeletlen paripám
Végtelen vágtája, 
Kirobbanó nyugalom.
Élet, 
Mély szépség, 
Szétáradás.

Ozora 2022

Fényország
Őszinteség
Vetkőzés
Isten fia
Maszturbációs fesztivál


Fényország

Utazás Fényországba
Ahol a Férgek, Legoemberkék és Utazók
Egyaránt megférnek
Ahol bújás van
Spirituális bypass helyett tudatterünk nyersen él
A Spirituális Eszképizmus 3.0 kevésbé elkerülés
Közös, testi munka
Szeretetteli, bölcs, vad maszturbáció


Őszinteség

Úr Istenem, mennyire magától értetődően itthon vagyok
Gomba, spóra, porzó, bibe, szarvasagancs
Értem a vadon szavát, hiszen az én szavam is
Körbeölel, megtart, koszorúként
És közben élek, élünk, közelítünk
Itt vagyok, szállunk
Szóközökben és hangközökben
Hangorgiák között
Dibergő, dübörgő dobhártyával és más hártyákkal
Szabadulunk, hogy miből, azt nem tudjuk, élünk mindenütt
Szabadulásunk előtt és után is
Így közelebb vagyunk a madarakhoz
Zsonglőrködünk a szavakkal és érzetekkel
Körkörös, gyönyörűen nyíló ívekben
Angyali karzatokkal
Emberi szőrzettel és fogazattal
Ami kihullik, és megőszülünk, hogyha megérjük
És mind meghalunk, és felmegyünk a csillagok közé úgyis
Csontjaink elporladnak, sejtjeink elhullanak és szétszélednek
Az élet sohasem olyan, amilyennek akarjuk
Mert mindig másnak képzeljük
Finoman fütyülök, kilélegzünk, indián ajkakkal
Levegőm szabályos, derékszögű geometriai alakzatokat rajzol
Penetrálódom, ánuszom kitágul
Ott is lélegzem
E történet lassan, nyugodt hassal zárul
Panaszmentes élettel
Első az egészség
Második a nyugalom
Harmadik az őszinteség


Vetkőzés

Milyen szálakat húz és érint meg az élet?
Miért lesz tőle hányingerem?
Mi tartja meg a kapcsolatokat?
Milyen mélyre nyúlnak a szálak?
Mi történik, ha kihúzzuk őket?
Mi marad, ha semmi sem marad?
Milyen az, amikor az élet húrként játszik rajtam?
Milyen a merev kapcsolat az életesemények, a testem hogyléte és az érzelmeim között? 
Hogyan lehet szétkapcsolni? 

Fejjel lefelé, vagy felfelé? 
Kétfelé vagy egyfelé húzó ló? 

Az egység fontos. 
Sok minden fontos. 

Fájdalmas hangszer, csont és bőrből, inakból, húsból. 
Örömből? 

E hangszeren játszik a szél. És én, a hangszer, nem akarom. 
Zavar.
A körülmények rabja. 
A körülmények érző átélője. 

Csokit kéne enni.
Átvitt értelemben is. 

♥️

Úgy nem ismétli magát a történelem, ha a dolgok mélyére megyek. 
Független szeretnék lenni, és szeretni. 
Ki a fejből. 
Be a testecskébe.

♥️

Nagyon esetlegesnek látom az életem. 
Minden a körülmények.
Minden körülmény. 
És a körülmények közötti meleg tér. 
Lehet, hogy amikor melegem van, akkor csak a szív tisztítótüzében vagyok. 
Sehol máshol. 
Én pedig mindenhol szeretnék lenni. 
Mindenhol szeretnék lenni. 

Mi tart egyben egy emberi kapcsolatot? 
Itt szeretnék lenni, és nem a fejemben. 
Nem interpretálok, csak sétálok.
Érzek. 

♥️

Azt figyelem, hogy engem hogyan húz a kapcsolat. 
Merre megy, és hogyan akad belém a horgaival. 

♥️

Más is kevésbé figyel szanaszét.
Szabadon úszunk.


Isten fia

Hála az égnek a józan eszemért
A tiszta észlelésemért
A tiszta módért ahogy élek
És ahogy a világra jöttem
Vérben
Szent színben, szívben
A teremtés kristálytiszta ölében
Egyszerű, szép és expanzív életet élni
Velem, és a csillagokkal szinkronban
Tőlük biztos, hűvös távolságban
Egyikükkel pont olyan közelségben
Hogy éji bogárként melegen tarthasson
Nem süti ki a saját fény a szemünk
Annyi világ jut csak be, hogy könnyen tájékozódhassunk
Kényelmesen éljünk, emberként szerethessünk
Bőrök mintázatát észlelhessük
S azokon keresztül is
Emlékezhessünk
Finoman, meghitten, közelin
Emlékezhessek
A Fényre és Rád
A Mindenség örvényére, örömére
Kényelmére
Pihenésre
Örökké megosztott, megszokott otthonunkra
Kedvesem
Édes, drága Kedvesem
Kedves Millióságom
Kedves Egyetlenem

Ember, ember
Egyre nyíló, nyiladozó, teljes ember

Táncolós, írós, fotózós, flowzós. Kapcsolódós.
Miként lehet absztinens az, aki él? Ehhez képest minden eltörpül. 

Talán majd szélesebb szárnyakkal.
Amíg ezt a húst nem ismerem teljesen, addig minek? 

Leülni, nekifutni, és ezt a húst megismerni.
Kedves Édesanyám, nagyon szépen, szívből köszönöm.
Te is látod milyen szép lenn.
Együtt látjuk. 

Úgy szeretlek! 
Kiskutya. 
Kismacska. 
Kisgyerek. 
Úgy szeretlek! 

Helyet cseréltünk Norbi, 
Te elmentél testbe táncolni és repülni, 
Én meg leültem írni,
Lassan de biztosan érezni a bőröm, 
És azon keresztül tovább is. 

Másodjára kapok egy este LSD-t, és nem. 
Úgy értem kínálnak, és nem kérem. 
Mi nyílik? Mennyire? Mi igen? 
Mit érzek? 
Mi nem rögzít le? 

♥️

Pengeéles a tudatom,
Az igazság kardja,
Vért serkent.

♥️

Azt mondják ajándék,
És Isten szeret,
És csak el kell fogadni.

És az összes többi embert tudod szeretni?

♥️

Igazából bármi, amit komolyan veszek
Komoly eredményeket terem,
Úgyhogy most komolyan alszom.

♥️

Egyre könnyebben engedem át magamon a négynegyedet,
Még a végén megszeretek psytrance-t hallgatni,
Természetesen, amíg könyvet írok.


Maszturbációs fesztivál

"Az elme egyetlen módszere sem szabadít meg az elmétől." - Naval Ravikant

Spiritualitásnak nevezett, tágabb értelemben vett maszturbáció, szex nélkül.

Tulajdonképpen megállunk a mindennapjainkból maszturbálni. Van, aki életvitelszerűen csinálja. Azt reméljük ettől, hogy a mindennapjaink maszturbációvá válnak. 

Vannak erősebb és tartósabb maszturbációk, amilyen az önismereti munka vagy a jóga. Furcsábbak, amilyen az Ozora vagy az Ayahuasca. 

Maszturbálni valószínűleg egészséges. Vegyük észre, ha maszturbálni megyünk.

Maszturbáltan és maszturbálatlanul is tudunk élni.

Ha szeretnek: maszturbálnak, engem és magukat. Nagyon szeretek így maszturbálni. 

Általában olyankor nem érdekel a maszturbáció, ha eleve maszturbálva vagyok.

"Maszturbálni mentem, de nem volt hozzá kedvem."

Jelen s jövő

Lehulló bombák
Kiszámíthatóak, figyelmeztetnek
A kifutópályára
Szeretet van, barátok szeretnek
Leendők, kislányok, lehetségesek

Vagy Édesanyám haldoklik
Jézus Krisztus egykedvűségével
Teljeset beszélgetünk
Nem áll meg az érzelmek habjánál
Továbbmegy

És én félek, az ismeretlentől
A lehulló bombáktól
Az elárasztó víztől
Ugyan biztonság is van mindig
Kislány, ház, jelen s jövő

De perspektívát váltok
És belehelyezkedem a veszélybe
Távozó Édesanyámba, a vízbe, medvébe
Sejtjeimben érzek
Megpihenek

Egyezség

A víz ne legyen elválasztó
Elárasztó
Hanem tagunk legyünk, és részünk
Egészségünk, egyességünk
Otthonunk
Kedves emberünk
Oda-vissza

Igazmondó juhász

Én csak magamat adom,
A lapos mellekért és éles észért rajongom,
Szeretem az apró ráncokat,
Laza bőrt és sudár arányokat.

Emellett nem félek a haláltól,
És nem félek az emocionális támadástól.
(A bőr alatti rettegésemtől eltekintve.)

Mi az igazságom?
Hát az, hogy szeretem és imádom,
Mindazt, aki engem is szeret
És imád, sudárul.

Belső juhászom ennél sokkal több 
És sokkal kevesebb. 
Egyfelől nem juhász, 
Másfelől sokkal több szeretet. 

Sokkal esendőbb és sokkal vagányabb, 
Ha fél akkor vár míg fáj, 
Majd feláll,
Rímet számlálgat. 

Az élet olyan nyers és olyan igaz, 
Nyugalom kell,
Bizalom, 
Szeretet a bőr alatt. 

A képeimet elengedem,
Sudár páromat belül meglelem, 
Csak egyszer, még egyszer, 
Kölcsönösen élném az életem.

Szimpla vers

Olyan messze vagyok a szabad szerelemtől
Mint majom az ábécéhez

Ugyanakkor annyira közel a belső teremhez
Mint Arisztotelészéhez

Boldog szeméremajkak, fenekek, combközök
Tenyérbe nem vett mellek, szabad mellbimbók

Perpetuális merevedés
Perpetuálisan könnyen

Víz

Ne megosszon
Hanem egyesítsen a víz
Összeforrasszon

Sosem olyan meleg
Mint egy
Hús-vér ölelés

De közelít

Elég szép

Egy hús-vér
Rózsaszín-meleg
Ölelés

Per aspera

Olyan mértékben szeretlek
Hogy arra nincsen szó
Annyira szeretem az életet
Annyira szeretek itt lenni

Mikor és miért gondolom ezt máshogy?
Nem tudom
Az idegrendszeremben történhet valami
A szemem előtt szürke hártya képződik

Az égadta világon semmi sem akadályoz meg abban
Hogy hűséges legyek önmagamhoz
Hogy azt az életet éljem, amit nekem rendeltek
Pontosabban rendeltem

Mindenhonnan van visszatérés
Ahogy Szinuhénak is volt
Ahogy az anyagyilkosoknak is van
És ahogy nekem, szelíd legénynek is elérhető

Igazából semmi sem korlátoz
Csak az idegrendszerem és a szokásaim
Igazán semmi más
Az élet nektárja beszél belőlem

Nagyon szeretlek
Nagyon szeretek
Minden embert
Minket is, és direkt elmondom, mindig!

Songbird

❤️

I am a happy songbird,
little brown and grey songbird,
one of many,
singing your soul song.

I will never cease
in the work of love.
When I die, I will be given
the gentlest of funerals.

I follow my instincts,
to nest and play and love.
And I will always be there,
when you need me the most.

Emelkedik a mellkasod?

Aggódom, hogy élsz-e,
azt szeretném, hogy élj,
mert szeretlek,
megszoktalak,
hozzám tartozol,
mint egy testrész,
és nem tudom elképzelni az életet nélküled,
nem szeretnélek gyászolni,
változni,
és ezt a rendezett,
nyugodt keretet szeretem,
itt, ahogyan van.

Visszautasítóidő

Visszautasítóidő

Egy helyzet visszautasítása, egy fájdalom visszautasítása, egy emlék visszautasítása: valaminek a visszautasítása.

Magunkban!

Magában!

Sok esetben valaki valamilyen formában és folyamatban van, ezért valami történik benne, és ezért elutasít.

Visszautasítani dönteni, másra figyelni.

Visszautasítani játék, benne, az életé.

Hatása lehet bennem. Főleg ha az ő dolgát a saját dolgomnak tekintem.

Egyáltalán ne tekintsem magam hibásnak.

Két lábon járó hibásak vagyunk (testileg), ha úgy tetszik hibátlanok.

A szeretet vezérel, csak.

Mindig az első lépésre figyelni.

Mi lesz ebből?

♥️

Ismerkedés, mesterséges határokkal

Mindent a szemnek
Érintés nélküli megismerés
Kitárulkozva és mindent bemutatva

Beinvitáló ruhák alatti
Ujjak és tenyér
Érintés, kutatás

Tapintás csak az arcunk bőrével
Illatok és nyelv
Ruhátlan, csupasz felületek, lehunyt szem

Sapiosexual

Vidám szapioszexuális vagyok
És ezzel kezdenem kell valamit
Nem lehet így sírba menni
Okos lányba péniszt tenni

Legalább a szapioszexualitást birtokolni
Megnyugodni
Játékos fantáziáimat birtokolni
Okos képességeimet felajánlani

Ész és szív és test
Teljesen akarom a kedvesemet
Teljesnek akarom az életemet
Szeretve lenni, ezer csatornán találkozni, magammal

Ez a vágyam
Ez az álmom
Nem követelem
Csodaországomba ezt kívánom

Közös lingo
Közös tett
Toleráns élet
Sok szeretet

Nyíltnak lenni, minderről nyíltnak lenni
Tisztelettel közeledni
Nem félni
Perspektivikusan, óriási szeretettel élni, jobban, mint eddig

We are loved

We are loved,
You mean?

So blessed you are,
You are loved by many women,
So do not make a drama out of it.

Not making a drama out of it
Sort of seems like a missed opportunity!

Énekesmadár, furcsa születés

Most tanulok énekelni,
A farkammal fénycsíkot húzni.

A processz és az életfolyamat
A legjobb pillanataival vár.

Szív, vér, hús, inak,
Hajszálak múlnak.

Nincs szükségem védelemre,
Nincs szükségem az égvilágon kívül semmire.

Egyedül vagyok, végtelenül egyedül,
Csak a csillagok vannak velem.

Felfordul a gyomrom,
Őszinteségemben elémelyedem.

Élek,
Már megint élek, élek.

Songbird, a difficult birth

A quest for glory:

After a horrendously difficult yet successful birth! Many intrusive impressions!

That is the most difficult balance for me: no inner restrictions and at the same time no attachments. I am striving for both, and I am hindered in both of them I think. I would like to purely play!!! Not just in my head. Responsibly! Co-op.

No attachments sound pretty fucking scary to me! If I want it to be, it can also be pretty fucking embracive.

Almost the same goes for the topic of no restrictions and showing up real.

I would like to see how intertwining lives work.

I would like to really like and love my partner, repeatedly.

I'd like to play.

❤️

A riddle:

Acting and pointing within our borders, not to the outside, thus keeping our power to ourselves (which is strictly on behalf of, or for something).

Playing nicely and honestly, to ourselves. Gently.

What's difficult is difficult, and easy is easy.

Songbird.

Beautiful and round songbird.

❤️

"Of course relationship involves attachment – to the person – not an idea though – so that involves owning and withdrawing projections we have on the person." - J ❤️

"Maybe it’s not about sitting everything out – maybe more about sitting with awareness / consciousness with all that emerges, before choosing to act with clarity of intention and responsibility (in its original meaning), both for ourselves and others.

I don’t know, but maybe." - J ❤️

"Much depends on how much I ‘hold on‘ to what I describe to myself as ‘lack’ at separation, I could choose to reframe it as the end of one experience which allows for the beginning of another.

If I take a step back from identifying myself as ‘lacking’ something then there’s a possibility of ??? How about that?" - J ❤️

Madarak

Vannak a tollaim és pihéim, és kiterítem őket a földre, mindent mindennel egyesítőn megpihenve.

Vannak a tollak, és a tollak szerkezete mentén haladunk a finomabb barázdák felé – én így szeretem a tollaimat kiteríteni nyugodtan a földre. És egy madár odaszállhat, leülhet, elterülhet, és a tollai és pihéi pont úgy rendeződhetnek, hogy barázdáink barázdáink közé kerülnek. Vagy már eleve ott feküdt ő is, és én fekszem le mellé. Vagy együtt heverünk le.

Én így szeretek élni. Saját tollaimmal repülni, pihenni, érintkezni, és más tollakkal, tollhegyekkel, erőterekkel, néha legfinomabb barázdákkal össze-összeérve, billegve repülni, fészkelni, megpihenni.

Ez egy gondolat, tapasztalaton alapul. A gondolat és tapasztalat mulandó, de nem vagyunk hülyék és szelektálni tudunk, hogy melyikből legyen fészekalja vessző, vagy melyikből legyen tojás, vagy rothadás.

Függőség. Képes vagyok függőségeket kialakítani, mert a szomszédos tollakat meg lehet szokni. Olyankor valahogy a sajátjaim szerkezete is átrendeződik kicsit. Attól még a sajátjaim. Igazából nem vagyok kőszikla, szerencsére, a kőszikla nem tud repülni.

Vannak emlékeim, repülésről, szirtek felett, a szárnytollaim kormányzó mozdulatáról, ahogy a szél meghajlítja a végüket. Emlékem van arról, hogy vesszőkből font fészekbe érkezem, és a tollaimhoz kicsi fióka tolla ér. És emlékem van arról, hogy a tollamhoz más felnőtt madár tolla ér, leheletfinoman. Meghatározó az életemben a szél. Vagy a hiánya.

Nehéz lehet embernek lenni. Nézem őket innen fentről, puha a bőrük és belül bonyolultabb a szerkezetük, mint kívül. Nagyon sok idegszál, látom a viselkedésüket és elektromágneses mezejüket. Némelyik tüzel, az összes idegszála él. Némelyikük nyugodt, a színe halványabb. Vannak, akik egy helyben ülve izzanak. Vannak, akik együtt mozogva izzanak, és valahogy színt váltanak amikor közel kerülnek. Vannak, akik közel kerültek. Vannak, akik egymás közelében lehűlnek.

Két embert különösen sokat figyelek mostanában. Különösek.

Külső emberekkel beszélnek, az elektromágneses mezejükről és a színükről. A bőrükről. Valahogy a bőr fontos az embereknek úgy látom. Végül is számomra is fontos, de jobban figyelek a tollaim hegyére. És a csőrömre. Nem tudom mi az, hogy lélek, nekem vagy nincsen, vagy teljesen az vagyok.

Talán megfeleltem

Talán azért voltam fesztelen,
mert megfeleltem.

Nyári napfény világított bennem,
tiszta víz folyt az ereimben.

Kifelé is tündökölt a lelkem,
látszódott és jókedvű volt a testem.

Most már elfáradtam, regenerálódom,
talán feltöltöm a testem-lelkem.

Minden más

Ez a réteg – az a réteg,
tapadozik néha az élet – némely területe.

Kínzóan őröl néhány mészkőréteg
az óceán fenekéről.

Elsötétedett, omlós mészkő,
kilencszázkilencvenkilenc rétegű kövezetben.

Kínzóan őröl néha a nő,
máskor itt a teljes kő.

Az összes kő, dús mező,
és minden más.

Relationship

So I'd like to live with someone not for more life,
but to feel biologically and psychologically content
and be able to do my stuff.

Because it feels right.

I'd like to feel the interplay of our deeds and words
caress my own soul,
and make my deeds and words more whole. (And hers.)

Whenever possible.

Maybe we do something unexpected as well,
for instance a child,
that would surprise me completely.