Igazmondó juhász

Én csak magamat adom,
A lapos mellekért és éles észért rajongom,
Szeretem az apró ráncokat,
Laza bőrt és sudár arányokat.

Emellett nem félek a haláltól,
És nem félek az emocionális támadástól.
(A bőr alatti rettegésemtől eltekintve.)

Mi az igazságom?
Hát az, hogy szeretem és imádom,
Mindazt, aki engem is szeret
És imád, sudárul.

Belső juhászom ennél sokkal több 
És sokkal kevesebb. 
Egyfelől nem juhász, 
Másfelől sokkal több szeretet. 

Sokkal esendőbb és sokkal vagányabb, 
Ha fél akkor vár míg fáj, 
Majd feláll,
Rímet számlálgat. 

Az élet olyan nyers és olyan igaz, 
Nyugalom kell,
Bizalom, 
Szeretet a bőr alatt. 

A képeimet elengedem,
Sudár páromat belül meglelem, 
Csak egyszer, még egyszer, 
Kölcsönösen élném az életem.