Szempillantós szerelem

Egy kapcsolat, mint egy kert, felépül.

Két pár szorgos kéz, miután meglátták egymást, realizálták, hogy ez a helyzet és ez egy lehetőség.

A szerelem hullámai végigfutották a testüket és tudtak menni ezzel az áramlással. Az egyikük így élte meg, a másik úgy. A másik szerint lángok, melyek nem égetnek, hanem teresen egymás felé ölelnek. Az egyik szerint valami más, kíváncsi is vagyok, hogy mi, biztosan szép.

Aztán jött a fekete leves, mi húz vissza, mi nem enged. Mit kell végigdolgozni, ha van ilyen. Bizonytalanság, érzelmi elakadás. Szerencsés esetben hamar, szerencsés esetben nagyon hamar a szélesebb, nagyobb kapcsolat győz. Evolúciós teret nyer.

A szeretet mindent legyőz, szépen, lassan átéget. Milyen furcsa, hogy a másiknak a szerelem nem, hanem a szeretet az égető erő. Hajdan másként volt ez. A szerelem most hullámzás, erős és szelíd, kiteljesít, megerősít, a bőrön kívül is szélesít. Szerotonin, dopamin, endorfin és oxitocin! Endorfin és oxitocin. Gyönyörű kert, amelyet két ember tevőlegesen épít. Az endorfinhoz és oxitocinhoz találkozás is kell, csak mondom.

Most pontszerű a szívem, fókuszáltan ég. Előre mutat. Csak előre. Semmi sem állhatja útját és csak az ég el, aminek égni kell. Biztonságos. Hétköznapi biztonságos extremitás.

Uhh, most jut eszembe, a szerelem mező. Valóságos mező a két ember között és a rendszereinkben. A kapcsolat pedig a kert, ami erre a mezőre épül. Rágcsálótlanítás, projekciógyomlálás, rendszeres kerti munka, napfényben, esőben, szivárvány felettünk.

"Hold on tightly
and let go lightly"

– Ram Dass