Isten kegyelméből

Feleségül szeretnélek venni, bátran
Az oltár előtt járhatsz fekete ruhádban, világoskékben
Igaz én fényesen, párásan irizáló szegélyű lágyfehérben képzellek el

Egy vagy két gyermeket szeretnék Veled, a gyerekeinket
És a sötétségeinket úgy átélni, hogy túléljük
És a gyerekeink is túlélik, egészségesen, józan teljességben

Könnyűségben, vidámságban, mert megérdemeljük
Azok után, amit tettünk, amin keresztülmentünk
Amit tettek velünk, és az Istenadta képességeinkkel

Kilyukasztjuk szivárványszín buborékainkat a szívünk felett
Levesszük a védőréteget az ujjaink begyéről
És teljesen, szabadon, sejtkontaktusban érintünk nevetve