Elmentem

Azért mentem el, mert mérges vagyok
Amiért magamra hagytam magam, amire
Azért vagyok mérges, mert fáj,
Hogy apám, akit valaki magára hagyott
Magamra hagyott,
Akit anyám,
Akit valaki magára hagyott
Magára hagyott,

Majd és mindenek előtt
Magamra hagyott engem Anyám is,
Gondolom én,
És én is őt,
Holott ez lehetetlen,
Mert Anyám nem az az asszony, aki elhagyott.

Gondolom én, írom,
Hiszen most is itt van, Anyám is, a kedves asszony is.
Apám is. Én is.
Mind itt vagyunk.

Hát ezért hagyom én magamat magamra
Időről időre, vagy
Ezért érzem azt, hogy ha most elmegyek,
Akkor magamra maradok.