Visszafogottan

Mint a vadember rezegnék, dörgölőznék
Ráznám a csípőmet, rezgetném a combomat
Csuknám be a szemem és nyitnám ki a szívemet
Az ölemet
És a mozdulataimmal fohászkodnék, hogy fogadjál be
És amikor megkönyörülsz rajtam akkor
Benned is ugyanígy remegnék és
Megfognálak minden erőmmel és nyújtanám a nyelvem
Hogy érezzem a nyelved
A melled
Erősen szopnám, megragadnám
Aztán a szádat, a feneked
Te pedig hagynád, vagy egy ideig távol tartanál
Hogy jobban törleszkedjek
És tudnád, hogy Te vagy a célja ennek az expedíciónak
És az istennője
És a vadember alattad szelíd, de ölni tud, egót
A tiedet is
Meztelen, ártatlan ragaszkodással, fájdalommal
Gyermeki szeretettel
Kitárod magad
Felajánlod magad és gyönyörben eldobod a rideg éned
Hagyod, hogy a játékban fájjon, nyúljon, szűküljön, szűköljön
És hatalmas lélegzettel az univerzum összes molekulájával élvezz