Csend

Köszönöm mindenkinek a szabadságot, a teret
Hogy együtt játszunk és hagyjuk egymást játszani
Hogy élhetünk és elfoglalhatjuk a levegőt ami nekünk jutott
Megoszthatjuk, ki és belélegezhetjük egymás fájdalmát és örömét
Sétálhatunk, szállhatunk, zongorázhatunk, hibázhatunk és felállhatunk
Anélkül, hogy csökkennénk bárki szemében, isten szemében
Egymás szívében — te is én vagyok

Emberek vagyunk, lények, akik itt élnek ebben a nagy szobában
Az egyik jobbra megy, a másik balra
Az egyik fél, a másik merészebb, és csodálja
De egészen csak együtt vagyunk, és a tér, a csend
Mi összeköt és kitölt minden távolságot fáink bogos ágai közt
És az együvé válás, hálás vagy haladás, közös egészülés
Egymással csokorba borulás csodája

Related posts

Csendanya

Gyere Édesanyám Keressük meg Csendanyát Köszönöm, hogy annyit és olyan tisztán mutattál meg belőle, amennyit csak tudtál Köszönöm, hogy néhol…